Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-07-24 / 29. szám

4 MAGYAR FÖLDMIVELO az ellenséggel is, melyet a kolera ellen kell visel­nünk, mellyel szemben védekeznünk kell. Kolera van Magyarországon. Ezt többé tagad­ni nem lehet. De azért nem szabad megijednünk. Hanem most kell talpra állanunk. Most kell a hábo­rúra az ellene való harcra fegyverkeznünk, mikor még csak kémlelöleg jár, lépett fel itt, ott. Mondjuk magyarán: szaglászik. Most kell az orrára ütni. * * * ügy látszik, ez alkalommal hajón vitorlázott hozzánk az ellenség. A kolera. Az a három s fővá­rosi beteg, kikről a vizsgálat teljesen megállapította, hogy kolerás betegek; hajós emberek voltak. Duna vizet ittak. A fővárosban meg is halt a kolerás betegek közül az egyik. A hajó forgalmat szigorúan ellenőrzik. A vidékről már sűrűbben érkeznek a kétség­telenül kolerás és gyanús esetekről szóló jelentések. Legkomolyabb a helyzet még mindig Mohácson és környékén. Itt szaporán követik egymást a ko­lera esetek. E sorok írásáig a fővárosban már megállapított esettel együtt az országban huszonhét ázsiai kolera eset történt. * * * Tehát nem sok arra, kétségbeesünk, de nagyon is elegendő, hogy vigyáznak és készen leszünk a háborúra. A kolera ellen való háborúra. Tisztaság, friss jó levegő a lakásban. Udvarok takarítása, pecegödrök legszigorúbb ellenőrzése. A bűzös gödrök, árkok betömése. Jó viz ivása, a folyó viz ivástól való teljes megtartóztatás. Mentői keve­sebb gyümölcs fogyasztás. Azt a keveset tiszta víz­ben mossuk meg. Csak kevés szeszt igyunk. Mert hamis felfogás az. hogy a bő szesz fogyasztás védel­met nyújt a kolera ellen. Éppen ellenkezőkép áll a dolog. Vigyázzunk az ócska ruhák és fehérnemüek használatára. Idegennek, másnak ruháját ne viseljük. Szabadlevegőn tartózkodjunk, a mikor csak lehet. Egyszóval készüljünk a háborúra, ha békében akar­unk maradni az ellenségtől. A kolerától. Esterházy-birtokok parcellázása. — Ester­házy Miklós herceg, hir szerint, nyugatmagyarországi bir­tokainak egy részét, mintegy félmillió holdat, parcellázni szándékozik. Ezek a birtokrészek Kismarton, Ruszt és Szarvaskó határában, továbbá Zalamegyében fekszenek. A rendkívüli nagy kiterjedésű birtokot a tulajdonos öt, ötven és száz hold kiterjedésű parcellákra szándékozik felosztani s a kisbirtok részeket ötven esztendős bérletre adja ki a jelentkezőknek. Ez a nagyarányú parcellázás igen sok kis embernek fog módot adni birtokvásárlásra s felette alkal­mas lesz a kivándorlás korlátozására, mert a Dunántúlról főleg azért vándorolt ki a lakosság, mert nein tudtak földet szerezni. A parcellázás hire még megerősítésre szorul. Anyjától tanulta. Tizenhárom álmát lát a Misi gyerek az almárium tetején. Nagyon nézegeti s már-már sikerül egyet elemelnie. — Gyerek, hozzá ne nyúlj, mondja az édes, mert kikapsz. . — Édes anyám, válaszolt Misi, hát nem édes anyám szokta mondani, hogy a tizenharmadikból egynek rendesen meg kell halnia. 6AZDAE VILÁGA. n di n Szüret előtt. Maholnap üt lesz a szüret és ilyenkor nálunk, ahol bizony kevés gonddal végzik a szüretet a gaz­dák, nem árt, ha egvre-másra figyelmeztetjük a ter­melőket. Sajnos, ezeknek a figyelmeztetéseknek ritkán van foganatja. A gazdák nagyobbrésze ezentúl is úgy végzi a munkáját, mint ezelőtt, amint azt apjától tanulta, apja pedig az ő apjától és igy tovább. Pe­dig ha csak a legegyszerűbb tanácsokat megfogad­nák, nemcsak többet szüretelnének, hanem sokkal jobb bort is kapnának. A jobb bornak pedig jobb az ára is. A gondos gazda egész éven át műveli a szőlő­jét. Megkapálja, kötözi amikor kell. Ha betegség lép fel, védekezik ellene. Ha állati ellenséget vesz észre a tőkén, akkor azt irtja. Ha nem egészen járatos ezekben a munkákban, akkor tanácsot kér a tanul­tabb emberektől és nem restel különösen ahhoz a szaklaphoz útbaigazításért fordulni, amit otthon vagy a gazdakörben vagy a kaszinóban olvas. Szüret előtt pedig első gondja az, hogy meg­tisztítja összes szerszámait, amelyek a szürethez kel­lenek. Kimossa és kiforrázza a hordókat és kádakat, alaposan megtisztogatja a préseket és puttonyokat. Mert az okos gazda tudja, ha bármilveken is por, piszok ragad, az elrontja a mustot és a bort. A pisz­kos edényekbe szedett, a mocskosán hagyott prés­ben préselt szőlőből sohasem lesz igazán jó bor. Ha pedig azonfelül a hordó is dohos vagy piszkos volt, akkor ne csodálkozzék a gazda azon, ha bora hibás lesz és sokszor a felét sem kapja árban annak, mint a szomszédja, aki tiszta edényekbe szüretelte a borát. Ám az idén még másra is kell ügyelni. Az or­szág összes borvidékein pusztított a peronoszpóra- betegség, amely a termés felét tönkretette, 60—70 millió koronára becsülik azt a kárt, amit az idén a szőlőkben tett. Az idén különösen a fürtöket is pusz­tította a peronoszpora és az a fürt, amelyet a pero- noszpóra megtámadott, már nem alkalmas arra, hogy azt is a többi közé szüreteljük, mert a pero- noszpórás fürt leve elrontja az egészséges fürtök levét. Azért a gondos gazda a p^ronoszpórás fürtö­ket külön választja az egészségesektől, külön préseli azokat és külön hordóba is tölti azok mustját. Azon­kívül az ilyen penészes fürtökből kapott mustot erő­sen kénezett hordóba kell tölteni és lenyálkázni, csak úgy kapunk belőle elfogadható bort. Nagy hibájuk a gazdáknak, hogy minden évben terminusra kezdik a szüretet, majdnem mindig egy napon. Már most minden gazda megfigyelhette azt, hogy szüret idéjén pár nap alatt fejlődik ki igazán a bogyó cukortartalma, amely a szőlő értékét be­csét adja. Igen, de hogyha korán szüretelünk, pláne akkor, amikor szőlőnk még meg sem érett, akkor annak sokkal kisebb lesz a cukortartalma és igy becse is, mintha még pár napig vártunk volna. Azért minden kisgazdának is próbaszüret kel­lene előbb tartania és csak akkor hozzáfogni az

Next

/
Oldalképek
Tartalom