Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-07-24 / 29. szám

4

MAGYAR FÖLDMIVELO

az ellenséggel is, melyet a kolera ellen kell viselnünk, mellyel szemben védekeznünk kell.

Kolera van Magyarországon. Ezt többé tagadni nem lehet. De azért nem szabad megijednünk. Hanem most kell talpra állanunk. Most kell a háborúra az ellene való harcra fegyverkeznünk, mikor még csak kémlelöleg jár, lépett fel itt, ott. Mondjuk magyarán: szaglászik. Most kell az orrára ütni.

* * *

ügy látszik, ez alkalommal hajón vitorlázott hozzánk az ellenség. A kolera. Az a három s fővárosi beteg, kikről a vizsgálat teljesen megállapította, hogy kolerás betegek; hajós emberek voltak. Duna vizet ittak. A fővárosban meg is halt a kolerás betegek közül az egyik.

A hajó forgalmat szigorúan ellenőrzik.

A vidékről már sűrűbben érkeznek a kétségtelenül kolerás és gyanús esetekről szóló jelentések. Legkomolyabb a helyzet még mindig Mohácson és környékén. Itt szaporán követik egymást a kolera esetek.

E sorok írásáig a fővárosban már megállapított esettel együtt az országban huszonhét ázsiai kolera eset történt.

* * *

Tehát nem sok arra, kétségbeesünk, de nagyon is elegendő, hogy vigyáznak és készen leszünk a háborúra. A kolera ellen való háborúra.

Tisztaság, friss jó levegő a lakásban. Udvarok takarítása, pecegödrök legszigorúbb ellenőrzése. A bűzös gödrök, árkok betömése. Jó viz ivása, a folyó viz ivástól való teljes megtartóztatás. Mentői kevesebb gyümölcs fogyasztás. Azt a keveset tiszta vízben mossuk meg. Csak kevés szeszt igyunk. Mert hamis felfogás az. hogy a bő szesz fogyasztás védelmet nyújt a kolera ellen. Éppen ellenkezőkép áll a dolog. Vigyázzunk az ócska ruhák és fehérnemüek használatára. Idegennek, másnak ruháját ne viseljük. Szabadlevegőn tartózkodjunk, a mikor csak lehet. Egyszóval készüljünk a háborúra, ha békében akarunk maradni az ellenségtől. A kolerától.

Esterházy-birtokok parcellázása. — Esterházy Miklós herceg, hir szerint, nyugatmagyarországi birtokainak egy részét, mintegy félmillió holdat, parcellázni szándékozik. Ezek a birtokrészek Kismarton, Ruszt és Szarvaskó határában, továbbá Zalamegyében fekszenek. A rendkívüli nagy kiterjedésű birtokot a tulajdonos öt, ötven és száz hold kiterjedésű parcellákra szándékozik felosztani s a kisbirtok részeket ötven esztendős bérletre adja ki a jelentkezőknek. Ez a nagyarányú parcellázás igen sok kis embernek fog módot adni birtokvásárlásra s felette alkalmas lesz a kivándorlás korlátozására, mert a Dunántúlról főleg azért vándorolt ki a lakosság, mert nein tudtak földet szerezni. A parcellázás hire még megerősítésre szorul.

Anyjától tanulta.

Tizenhárom álmát lát a Misi gyerek az almárium tetején. Nagyon nézegeti s már-már sikerül egyet elemelnie.

— Gyerek, hozzá ne nyúlj, mondja az édes, mert kikapsz.

. — Édes anyám, válaszolt Misi, hát nem édes anyám

szokta mondani, hogy a tizenharmadikból egynek rendesen meg kell halnia.

6AZDAE VILÁGA.

n di n

Szüret előtt.

Maholnap üt lesz a szüret és ilyenkor nálunk, ahol bizony kevés gonddal végzik a szüretet a gazdák, nem árt, ha egvre-másra figyelmeztetjük a termelőket.

Sajnos, ezeknek a figyelmeztetéseknek ritkán van foganatja. A gazdák nagyobbrésze ezentúl is úgy végzi a munkáját, mint ezelőtt, amint azt apjától tanulta, apja pedig az ő apjától és igy tovább. Pedig ha csak a legegyszerűbb tanácsokat megfogadnák, nemcsak többet szüretelnének, hanem sokkal jobb bort is kapnának. A jobb bornak pedig jobb az ára is.

A gondos gazda egész éven át műveli a szőlőjét. Megkapálja, kötözi amikor kell. Ha betegség lép fel, védekezik ellene. Ha állati ellenséget vesz észre a tőkén, akkor azt irtja. Ha nem egészen járatos ezekben a munkákban, akkor tanácsot kér a tanultabb emberektől és nem restel különösen ahhoz a szaklaphoz útbaigazításért fordulni, amit otthon vagy a gazdakörben vagy a kaszinóban olvas.

Szüret előtt pedig első gondja az, hogy megtisztítja összes szerszámait, amelyek a szürethez kellenek. Kimossa és kiforrázza a hordókat és kádakat, alaposan megtisztogatja a préseket és puttonyokat. Mert az okos gazda tudja, ha bármilveken is por, piszok ragad, az elrontja a mustot és a bort. A piszkos edényekbe szedett, a mocskosán hagyott présben préselt szőlőből sohasem lesz igazán jó bor. Ha pedig azonfelül a hordó is dohos vagy piszkos volt, akkor ne csodálkozzék a gazda azon, ha bora hibás lesz és sokszor a felét sem kapja árban annak, mint a szomszédja, aki tiszta edényekbe szüretelte a borát.

Ám az idén még másra is kell ügyelni. Az ország összes borvidékein pusztított a peronoszpóra- betegség, amely a termés felét tönkretette, 60—70 millió koronára becsülik azt a kárt, amit az idén a szőlőkben tett. Az idén különösen a fürtöket is pusztította a peronoszpora és az a fürt, amelyet a pero- noszpóra megtámadott, már nem alkalmas arra, hogy azt is a többi közé szüreteljük, mert a pero- noszpórás fürt leve elrontja az egészséges fürtök levét.

Azért a gondos gazda a p^ronoszpórás fürtöket külön választja az egészségesektől, külön préseli azokat és külön hordóba is tölti azok mustját. Azonkívül az ilyen penészes fürtökből kapott mustot erősen kénezett hordóba kell tölteni és lenyálkázni, csak úgy kapunk belőle elfogadható bort.

Nagy hibájuk a gazdáknak, hogy minden évben terminusra kezdik a szüretet, majdnem mindig egy napon. Már most minden gazda megfigyelhette azt, hogy szüret idéjén pár nap alatt fejlődik ki igazán a bogyó cukortartalma, amely a szőlő értékét becsét adja. Igen, de hogyha korán szüretelünk, pláne akkor, amikor szőlőnk még meg sem érett, akkor annak sokkal kisebb lesz a cukortartalma és igy becse is, mintha még pár napig vártunk volna.

Azért minden kisgazdának is próbaszüret kellene előbb tartania és csak akkor hozzáfogni az