Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-06-26 / 25. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 8 — Villám által megzavait tárgyalás. A tatai járásbíróság épületébe hatalmas villámcsapás sújtott. A villám a tárgyaló terembe hatolt, ahol á komáromi kir. törvényszék egyik bírói kiküldöttje tartót! hivatali vizsgálatot. A villám az összes jelenlevőket a földresujtóttá, kik hosszabb ideig hevertek eszméletlen állapotba a földön. Hogy zuzódásokon és hosszabb rosszulléten kiví'il egyéb baj nem történt, azért volt, mert mikor a villám lesújtott, több ágra szakadt. — Kincskeresők Temesváron. A városban az a hir terjedt el, hogy a honvédsereg hadipónZíárát a a szabadságharc leverése után a környéken temették el. Akadt két ember, névszerint Koncz Ferenc és Kocsis István, a kik azt állítják, hogy ók tudják, hogy a kincs hova van elásva. Kértek is az államtól engedélyt a kincs kiásására. Ez az engedélyt megadta, de a kincs egyharmadát lekötötte az állam számára. Mikor a két kincskereső nekilátott az ásásnak. Temesvár városa is kikötött magának egy harmadol, miután az a terület, ahol a kincs állítólag el van ásva, a város tulajdonát képezi. így a kincskeresőknek csak a kincs egyharmada kerülhet birtokába. — Nagy vasúti szerencsétlenség Franciaországban. Paris közelében borzalmas szerencsétlenség történt. A gyors vonat belerohant a személybe. Húsz ember meghalt és nagyon sok utas megsebesült. Az összezúzott kocsik lángba borultak és az utasok ott égtek. — Villámütés a fa alatt. Megrögzött rossz szokásuk a vihar elől menekülőknek, hogy fák alatt húzzák meg magukat, ahol pedig csak vesztüket találják. A héten Trsztena árvamegyei községben nagy zivatar volt. A vihar Stefanidesz Ignácnét a mezőn érte. Az asszony a zivatar elől a fa alá menekült és itt villámcsapás érte. Félholtan vitték haza. Ez az idén már legalább tizedik baleset, csupán a fa alá menekülés mia,tt. A kit elér a vihar, lapuljon meg eg3’ árokban s a mcgázáson kívül nem lesz semmi baja. — A Béga áldozatai. Alig múlik el nap, hogy az uj Bégameder, amely Temesvár kellő közepén van, áldozatot ne követeljen. A medernek nincs kerítése és egy vigyázatlan lépés az ember életébe kerülhet. A legutóbbi napokban két gyermek fulladt bele a vízbe. Pisztricz Tódor munkás Mészáros Anna munkásnővel egy Farkasutcai korcsmában idogált. Éjfél tájban az asszonnyal, akivel vadházasságban élt, ittas fővel hazafelé indult Az asz- szony a Béga partján leült pihenni, Pisztric Tódor nem akarta megvárni és hazafelé indult. Alig tett néhány lépést, hangos sikoltást hallott és rémülten látta, hogy Mészáros Anna a vizbe esett Az összecsoportosult közönség közül senki sem mert a szerencsétlen nő segítségére menni. így ott veszett a folyóba. Holttestét még nem találták meg. ■n A SZERKESZTŐSE® TELEFONJA. « BOB Tanító. Nem lapunkba való. Pedagógiai lap jó hasznát vehetné. Szent igazságokat és pompás megfigyeléseket tartalmaz. Mert való például, hogy csak erre reflektáljunk: Barátaink, embertársunk, kollegánk egy-egy gyengeségének hiénaszerü kihasználása, a vele való terror, a mindenáron való fölülkerekedés láza, az akarnokok, a gyenge jellemek, az üres lelkek tulajdona. Kéziratát julius hóban még megőrizzük. — Olvasónó'. Nem bírta lelke már a titkot? Kiesett, kipottyant belőle ? És még is szerencsésen megszabadult a kellemetlenségtől. De most aztán hallgasson ám. — Pedagógusunk. Bohónak szabad lennünk, de eszeveszettnek nem! Ez alól kivétel a papagály összes színeivel sem képzelhető. — Cs. K. Úgy dől belőle a szó, mint lyukas zsákból n köles. Majd a »Téli Estékében. — Falusi gazda. Pert nem ajánlunk. A fiskális kéz ? A tud ám igazán markolni. Mert annak nem öt, de száz ujja van. És mind a két kezén. így egynél több juthat az ön torkára is. Nincs rossz föld, csak rossz gazda. — HamupipSke. Ön rá tudná beszélni még az ördögöt is, hogy mosakodjék meg — szapannal. Jönni fog. — K. K. B-nd. Az érzékenykedés sok embernélfEkomédia. De legtöbbnél részvétre érdemes — betegség. ■fflOBBSa AMERIKA. BB5ZSEB b a a Pusztulnak véreink a tengeren túl. Amerikai magyar munkások szerencsétlensége. Newyorkból két katasztrófáról érkezik hir, melynek áldozatai nagy részben kivándorolt magyar munkások. Utah államban, az Ogden mellett lévő és az Union Portland Cement-társaság telepén felrobbant négyszáz hordó puskapor, a mellyel egy halmot akartak felrobbantani. A puskapor idő előtt felrobbant és a közelben dolgozó munkások közül sokat elpusztított. Tizenhét embernek teljesen nyoma veszett és azt hiszik, hogy ezeket a robbanás ereje szaggatta darabokra. Az eltűnt munkások között hét magyar van, mig a többiek nagyobb részben olaszok és japánok. A telefon- és táviróvezetékek az egész vidéken megrongálódtak,és az első híradást futárral továbbították a szerencsétlenség színhelyéről. Newyorkban tizenkét magyar munkás tánc- mulatságról ment haza teljesen ittasan. A munkások egy tábarakban laktak. Hazaérkezve, valamin összevesztek, verekedés támadt s közben feldöntöt- ték a petróleum lámpát. A barak lángba borult s mind a tizenkét munkás odaégett. Igen, a magyarnak ősi súrlódási kedve, természete szökik ki ott, a tengeren túl is. Itthon se’ tudunk megférni egymás mellett. Ott künn Amerikában is összevesznek, dulakodnak és vakon rohannak a szerencsétlenségbe. * Roosevelt hazaérkezése. Amerika minden államából összesereglett nagy né'ptömeg viharos ünneplése között érkezett meg Roosevelt, az Egyesült Államok volt elnöke a Hudson-vesztegzár- kikötőbe. A mikor a gőzösről egy vámhajóra szállt, a kikötőben horgonyozó összes hajók hosszas sípolással üdvözölték, egy csatahajó és öt torpedó- naszád pedig üdvözlő lövéseket adott. A Batíery- parkban a hol Roosevelt a Hudson folyón fölfelé hajózva partra szállt, állványt emeltek, a melyen mintegy kétezerötszáz meghívott vendég, köztük a kabinet tagjai, szenátorok, képviselők, a washingtoni diplomáciai testület képviselői, különböző államok kormányzói, számos polgármester és a közélet más kiválóságai foglaltak helyet. Gaynor polgármester üdvözlő beszédet mondott, melyre Roosevelt válaszolt. Taft elnök nevében szárnysegéde, Butt kapitány, Meyer tengerészeti és Willson földmivelésügyi államtitkárok üdvözölték Rooseveltet. Délután háromszáz főnyi lovaskisérettel, kocsin hajtatott Roosevelt az ünnepiesen föllobogózott Brod- way-on keresztül a Centralparkba, hol egyesületek, veteránok és beláthatatlan néptömeg fogadta lelkes ovációkkal. Ezután Roosevelt Oysterbayba hajtatott, a hol szomszédai szívesen üdvözölték. A volt elnöknek — mint a lapok Írják — egy uj állást szántak. Egy békéltető-bizottság van Amerikában alakulóban, a melyben az amerikai munkások minden kategóriája képviselve lesz. Rooseveltet föl fogják kérni, hogy vállalja el ennek a bizottságnak az elnöki tisztét. A bizottság célja, hogy a munkások és a munkaadók között fölmerülő vitás kérdéseket elintézze és a sztrájkokat megelőzze. Rooseveltnek a fáradságáért 100.000 dollár fizetést fognak fölajánlani. ______lógnak tölajanlam. yp ^________ MO RVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, 8ZATMÁRON. Cj
