Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-06-19 / 24. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

7

Bi MI ÜJSÁ6? B B

SZEMLE.

H

Várjuk az aratást!

Hpgy Magyarországnak mit jelent a jó és mit a gyenge aratás, azt csak akkor tudjuk, szemlélhetjük igazán, mikor szorongva várjuk az aratást.

Az idei aratás iránt reménységgel vagyunk eltelve, i Ha nem is minden talpalatnyi föld nyújtja ezt a reménységet, de általában és ha az adott jelek nem csaltak, jogos örömmel, biztatással fogad- ' hatjuk.

Az ország nagy részében kedvezett az időjárás. Igaz, hogy helyenként sok eső is volt, más megyékben pedig sorvasztó szárazság szívja, szívta a növényzet életét és akasztotta meg fejlődését.

A korai fagyok a gyümölcsökben nagy kárt okoztak. Ám a gabona, mint általán a kapás-növényeinkre kedvező idő járt. A megdülés szórványosan előfordul. Délvidéken a rozsda és köd okozott nagyobb károkat.

Az előző Ínséges esztendő után tehát, jó közepes termésre számíthatnak a magyar gazdák. Igaz, hogy a takarmány* hiány rémesen kisért, de kiváló szénatermésre van kilátás. Hát bizony csak a föld ennek a mi országunknak ma is legszükségesebb fejőstehene. Mégis kereskedő uramék mostohán akarnak elbánni ezzel a tehénnel. Fejni szeretnék az utolsó cseppentésig. De táplálni, etetni — arról tudni se akarnak.

Az országgyűlés munkája.

A képviselőkre nagy és sürgős munkák várnak. iE munka megkezdéséről és folyamatáról maga a miniszterelnök így nyilatkozott:

— Legelső sorban semmi mást nem akarunk, mint a legsürgősebb állami szükségletek tető alá hozását. Ezekhez tartoznak az ujonctörvény, az indemnitás és a román kereskedelmi szerződés. Amennyiben lehetséges ahhoz is hozzájutnunk, a Szerbiával és a Montenegróval való kereskedelmi -szerződéseket parlamenti utón intéz- tefjük el.

Nekünk békére, nyugalomra, rendre és munkára van szükségünk. Mi elajággal a kezünkben jövünk, békés munkát kínálunk az -ellenzéknek és arra kérjük őt, hogy munkánkban ne zavarjon erőszakos eszközökkel. Persze azok az idók, amikor a kormány és a többség az ellenzék kegyelméből élt, elmúltak. Mi a magunk lábán akarunk és fogunk állani, ami mellett az ellenzék minden parlamenti ellenőrzési jogát teljes mértékben respektálni akarjuk. Ami az egyik vagy a másik ellenzéki vezérnek sokat vitatott obstrukciós hajlandóságát illeti, hát az illető uraknak csak két dolgot ajánlok a figyelmükbe. Először azt. hogy nálunk a választások után közvetlenül még sohasem tört ki obstrukció. Hiszen már a parlamenti illem szempontjából sem járja, közvetlenül a nemzet ítélete után ennek az ítéletnek azonnal ellene szegülni.

A legutóbbi választásoknál a nemzetet nyíltan és határozottan megkérdeztük, vájjon a nemzeti munkapárthoz, vagy pedig obstrukciós pártokhoz akar-e szegődni. Egyedül ez a kérdés volt az, amely körül a választások forogtak. Aki tehát most obstrukcióba fog, természetesen az egyenest a nemzet ellen irányulna.

*

— Zemplénmegye közigazgatási bizottsága minap d. e. 10 órakor ülést tartott Meczner Gyula főispán elnöklete alatt. Napirend elótt Majláth József gróf szóvá tette azt, hogy egyes lapok a bizottsági ülésen elhangzó kritikákat ferdítve hozzák, aminek következtében némileg korlátozva vannak a biz. tagok tárgyilágos kritikát gyakorolni. A bizottság sajnálatát fejezte ki, fhogy a lapok ezen eljárása miatt a tagok véleményök nyilvánításában feszélyezve vannak s miután megállapítja, hogy Hönsch Dezső műszaki főtanácsos elégtételt nyert a lapok támadásával szemben, a

közönség jóizlésére bízza a lapok eljárásának megítélését. Báró Sénnyey Miklós indítványára ezen határozatot az ösz- szes Zemplén megyei lapokban közzétenni rendelte a bizottság*

— Sajtóper. A »Sátoraljaújhely« c. hetilap múlt évi julius hóban megjelent számában a Sárospatak-karádi ut és a sárospataki hídépítés ügyével kapcsolatban Hönsch Dezső műszaki főtanácsos ellen olyan cikket közölt, amely miatt Hönsch Dezső nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentést tett. 10-én tárgyalta az ügyet a kassai kir. törvényszék mint esküdtbiróság dr. Góth Sándor törvényszéki elnök elnöklete alatt. A cikk szerzői Illésházy Endre és Bogyai Zsigmond beismerték, hogy a közölt cikk valótlanságokat tartalmazott s hogy utólag a hivatalos iratokból meggyőződtek a cikkben közöltek ellenkezőjéről, a miért is bocsánatot kérnek az elkövetett sértésekért. Hönsch Dezső és ügyvédje dr. Szirmay István a bocsánatkérést megfelelő elégtételnek elfogadták, a kir. ügyész pedig a bocsánatkérés után vádját elejtette. A tárgyalásra gr. Majláth József nagybirtokos is meg volt idézve mint tanú.

— Mikor lesz az aratás ? A magyar gazda kétség és remény között földje mesgyéjén áll s azon gondolkozik, hogy mit hoz a jövő, mit hoz a következő hónap, mikor a pengő kasza alatt rendre dőlnek az arany kalászok. A katonaságnál is kezdenek gondoskodni az aratásról. Minap átírtak a katonai ügyosztályhoz, hogy közöljék velük az aratás idejét, hogy igy a szabadságolásra nézve megtehessék a kellő intézkedést.

— A trónörökös fia. Egyre-másra hallani azokról a kijelentésekről, a melyek Ferenc Ferdinánd trónörökösnek a magyarok iránt való rokonérzését bizonyítják. A közelmúltban a trónörökös egy magyar politikussal hosszabb tanácskozást folytatott, a melynek befejezése után a politikust átvezette dolgozószobájába. A fejedelmi berendezésű terem egyik falát gyönyörű freskókép borítja : a trónörökös gyermekei. A magyar politikus megállt a kép előtt, meg- indultan nézte, mig Ferenc Ferdinánd félig tréfásan, de igen melegen és nagy közvetetlenséggel igy szólt:

— Nézze csak ezt a képet. Megfestettem, hogy gyermekeim mindig szemem előtt legyenek. A szőke flu a középen a kedvencem. A minap nagy örömet szerzett nekem: születésem napjára magyar verset szavalt s nagyon örültem, hogy a magyar szót szépen és helyesen ejtette ki.

— Az ókoritól szerencsétlenség és a közös hadügyminisztérium. Az, 1910 március 27-iki tüzkatasztrófa alkalmával Ököritóban szerencsétlenül járt hátramaradottak érdekében a közös hadügyminisztérium a magyar kir. honvédelemügyi minisztériummal egyetértőleg a következőket rendelte el:

1. Az összes ököritói illetőségű tényleges szolgálatban álló katonák kérésükre kivételesen nyomban idő előtt tartósan szabadságolandók.

2. Az ököritói illetőségű tartalékos és póttartalékos legénység kérésére a rendes vagy pótlandó gyakorlatok alól 1910. és 1911. években felmentendő.

3. Azok a jelenleg még ököritói illetőségű védköte- lesek, a kik az ujoncjutalékba kerülnek, azon esetre is ha a védtörvény 34. szakaszában megállapított kedvezményre igényt nem tarthatnak, indokolt 8 heti katonai kiképzés után 1912 október 1-ig tartósan szabadságolandók.

— Blróválasztás gyújtogatással. Eperjesről Írják . Orkután minap volt a biróválasztás. Az egyik párt bosszúból községszerte gyújtogatott. A katholikus templom és számos ház leégett. A tűz eloltására kivonultak a kisszebeni tűzoltók is.

— Pusztító Jégverés. Vámos zólyommegyei községből Írják: Községünk szorgalmas és hazafias lakosságát valóságos istenítélet érte. Oly felhőszakadás és jégverés volt az egész határon, a milyenre a legidősebb emberek sem emlékeznek. A jég két teljes órán át dió és tojás nagyságban szakadt, úgy, hogy délután az egész határ magas jéggel volt borítva, mely még a következő napon sem olvadt el s a határnak valóságos téli színezetet adott. Ehhez hozzájárult még az, hogy a völgyekből rohanó viz is elárasztotta az utcákat. Az árvíz -nagy mennyiségű követ és kavicsot