Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-06-19 / 24. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 GAZDÁK VILÁGA. BEI BSI El Vetőmag kiválasztás. — Többet ésszel, mint erővel. — Itt az ideje, hogy a vetőmag kiválasztásáról gondoskodjunk. — Nem kíván az fáradságosabb munkát, csak válasszuk ki szántóföldünk azon részeit, hol a kalászosok fejlődése kedvezőbb, hol eleitől kezdve szebben fejlődtek, nagyobb kalászor kát hoztak, mintegy önként kínálkozva a vetőmag termelésre. — Ha ezen részekről fogunk vetőmagot, rendszerint teltebb szemű súlyosabb terményt is kapunk, a mi a jó vetőmag egyik főkelléke. A vetőmagnak kiszemelt területet csak akkor arassuk, midőn már a magvak a kalászban teljesen megértek, azaz lisztes törésüek, mert a teljesen beérett mag jobban csírázik, mint a korábban aratott termény. Nem tanácsos azonban a tulérésig várni az aratással, mert igy nem lesz jobb és a legszebb magvak kiperegnek, veszendőbe mennek. Ha a keresztben nem éri baj vetőmagunkat, mert igen könnyen megtörténhetik, ha sok eső jár, hogy kicsirásodik, úgy csak a cséplésnél kell még ügyelni arra, hogy a cséplőgép dobja ne törje a magvakat, mit úgy kerülhetünk el, ha a vetőmagot külön csépeljük, a dobkosarat pedig tágabbra állítjuk. Ha egyébként jóféleségü a gabonánk és igy termelünk vetőmagot, mindég biztosabb lesz az, mint az idegenből beszerzett és a mi számottevő, olcsóbb is. A csépléssel még nem fejeződött be a vetőmag előállítás munkája, ezután következik a rostálás, melylyel az apró, léha szemektől és a gyom- makvaktól tisztítjuk meg azt, ha pedig konkoly, vadborsó is mutatkozik benne, konkolyozón kell átereszteni, mely után teljesen kifogástalan, tiszta lesz, ha e munkákat gondosan teljesítettük. Sokan a vetőmagot csupán szokástól minden évben változtatják, gyakran hangzatos hirdetések után teljesen ismeretlen helyről, esetleg külföldről szerzik azt be drága pénzen, azon hiszemben, hogy igy j°i>b termést kapnak. A vetőmagnak különösebb megfontolás nélkül folytonos cserélgetése, eltekintve attól, hogy igen költséges, azon veszélylyel jár, hogy a terméseredményeket bizonytalanná teszi, miután a növényeknél csak ott számíthatunk biztos és jó termésre, hol a talajt és időjárást megszokták, már pedig ha távolabb vidékről, különösen ha külföldről származik a vetőmag, ritkán kerül nálunk is olyan talajra és időjárási viszonyok közé mint eredeti hazájában volt és mi lesz az eredmény? — silány termés. így vagyunk pl. az angol búzával, mely Anglia csapadékos időjárása és enyhe telei mellett teltsze- mü,' bőtermő és későnérő. — Hazánkban az angol búza a telet sem igen bírja ki, de ha ki is telelt, alföldünk száraz időjárása és a nyári rekkenő hőségek kényszeréretté, aszottszeművé teszik. Mindég helyénvaló lesz azonban a vetőmag változtatás akkor, midőn az eddig termelt féleségünknél jobbat találunk, csak azzal győződjünk meg előbb, hogy nálunk is beválik-e az. — Ez esetben először kísérletet végzünk. — Hozatunk fél vagy egy holdra szükséges mennyiséget az ajánlott vetőmagból és azt ugyanolyan földön és művelés mellett termeljük, mint a többit, hogy összehasonlíthassuk melyik adott több és jobb termést. — Ha az uj vetőmag jobbnak mutatkozik, a kísérletre bevetett területről elszaporithatjuk vagy pedig nagyban meghozatjuk. Máté László a szatmári kir. kath. tanítóképző gazdasági tanára. Mi lesz belőled? Golyvacseppért jött a Mitru gyerek. Kérdi tőle a gyógyszerész : — Mi lesz belőled, ha megnősz ? — Azt mondta édes apám, ha tanulok, beád a bányaiskolába. — Hát ha nem tanulsz — Akkor beád a városházára Írnoknak. , CSI BZ3 El HÁZIASSZONY, m m am a d a Mákos kása. A kukoricadarát megmossuk s egy lábasba egy kevés friss vajat téve, beleadjuk a darát, megsózzuk, vizet öntve reá puhára főzzük. Csendesen és sokáig kell főzni s gyakran fölkavarni; ha elfőtte a vizet, forrót kell hozzá önteni. Mikor a kukoricakása vagy dara már puhára főtt, egy kis búzalisztet hintünk reá, fakanállal jól összekavarjuk és felfőzzük. Jó keményre kell főzni s tálalás előtt megcukrozzuk, s jó édes tejet öntve reá összekavarjuk, de tullágynak lennie nem szabad. Most lapos tálra öntve elterítjük, finomra őrölt vagy tört mákkal vastagon behintjük, jól bevajazva és megcuk- ! rozva tálaljuk. Palackokba fejtett gyümölcspálinka eltartása. A palackokba fejtett gyümölcspálinka ize és zamatja kétségen kívül fog fejlődni, ha nem is oly gyorsan, mint a hordókban. A fejlődés előmozdítása végett a palackokban elegendő levegőt kell hagyni, tehát csak a/3-ig tölteni meg a pálinkával a palackokat s gyakrabban (pl. havonként egyszer) átfejteni, illetve áttölteni, hogy mindig friss levegőt kapjanak. Ha a szin halvány volna, ennek fokozása végett meg lehet színezni a pálinkát akár karamel- | lel, akár safflor-ral (Carthamus tinct. virágszirmai) tehát a bor színezésére megengedett anyagokkall. Ily módon a pálinka csak úgy kifejlődik, mintha hordóban állana. * Vaj csomagolás. A vizes papiros vagy musze- lin, a mibe a vajat csomagolják, ennek tartósságára káros hatással van. A száraz pergamenpapirba csomagolt vaj egy héttel tovább eltart. A nedves vaj a viz hatása folytán megszappanosodik, a midőn zsírok és gliczerin szabadul fel. Ha hosszab időre akarunk vajat eltenni, azt mossuk meg s lehetőleg kevés víztartalommal és szárazon csomagoljuk be.
