Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-11 / 14. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 111 egyetlen — leányának szemevilágát tette tönkre oktalan divathóbortjával. Hagyjuk ezt a bolondságot a kínaiaknak, mi pedig vágjuk rövidre körmünket, de azt aztán tisztán, mert a köröm alatt lévő piszokban betegséget okozó bak­tériumok is szoktak — még pedig nagy számmal — te­nyészni. HÁZI-ASSZONY. Kenyérpótlék. Egy magyar gazdasszony rájött, hogy a sütőtök sokkal jobb, izletesebb és szapo­rább kenyérpótlék, mint a burgonya. A kezelési mód a következő: A tököt meg kell hámozni, mag- vától és belétől megtisztítani s darabokra aprítva fazékba téve addig főzni, mig lágy lesz. A lisztbe felényi tököt kell keverni, vizet a tésztához mérten, sót kevéssel többet, mint tök nélkül kellett volna. Ez igen hasznos a szegény emberekre nézve, mert egy darab kukorica föld közt annyi tököt termeszthet, hogy egész évre elég kenyér szaporitóul. Hangyák elűzése az éléskamarából. Egy véletlen mutatta meg egy gazdasszonynak, hogyan kell a hívatlan hangyáknak ajtót mutatni, illetőleg utifüvet kötni a talpukra. Egy reggel ugyanis azt tapasztalta, hogy mig minden ételnemüt elleptek a hangyák, addig egy husdarabon, mely erősen be volt sózva, egy fia sem volt látható. E tapasztalat arra tanította őt, hogy sót kell elhinteni az éléstárban- Meg is tette haladék nélkül s ettől kezdve bucsuzás nélkül otthagyta a sok kellemetlen vendég. Aki nem hiszi, próbálja meg. A gyümölcs mosása. Sok helyen az a nézet van elterjedve, hogy a megmosott gyümölcs elveszti jóizét és aromáját és ezért a gyümölcsöt megmosás nélkül adják asztalra. Ez a szokás nagyon helytelen. Mert eltekintve attól, hogy a piacról hozott poros, sok száz vásárlótól össefogdosott gyümölcs épen nem étvágygerjesztő, orvosi tekintélyek szerint higénikus szempontból is veszedelmes, különösen nagyobb városokban. Az utca porából ugyanis sohasem hiány­zanak a ragadós betegségek bacilusai. Nem szabad a gyümölcsöt hosszabb ideig a vízben hagyni, mert akkor csakugyan vészit izéből. Elég, ha megőblitjük. Ezt a megöblilést azonban egy lelkiismeretes asz- szonynak sem szabad elmulasztani. Kínai közmondások. Egy nép gondolkodásmódját közmondásai és szólásmódjai tükrözik vissza legjobban. A legtöbb kínai közmondásban eredeti kínai gondolkozás nyilatkozik meg, de azért vannak olyanok is, amelyek a nyugati népek észjárására vallanak. így példáut a «Kéz kezet mos» vagy az «Amilyen az ur olyan a szolga» köz­mondásokat a kínaiak is ismerik. A mi «Megosztott öröm kétszeres öröm» közmondásunkat a kínai ember igy fejezi ki: «A megosztott narancs épp olyan jól Ízlik». Eredeti kínai közmondások a következők : «Az előkelő ember fel­gyújthatja a várost, a szegénynek még lámpását sem szabad meggyujtania.» — «Könnyebb dolog a barátokat megláto­gatni, mint velük együtt élni.» — «Mind a tiz ujj nem lehet egyenlő hosszú.» «Ha csak egy fogad is fáj nincs nyu­galma a szádnak.» — «A mandarin sohse vereti meg azt, aki ajándékot hoz.» — «Az okos asszonynak mindig buta a férje.» — «Az embernek ezer terve van a maga számára ; az ég azonban csak egyet tart a részére.» — Lehetséges, hogy tévedésből börtönbe vetnek, de, hogy tévedésből szabadlábra helyezzenek, arra ne számíts.» — Az ég sohase kergeti kétségbe azembert.» MI ÚJSÁG? Nagy tűzvész Veszprémben. 1909 ápr. 3. Pénteken szomorú éjjelük volt a Veszprémiek­nek. Veszprémet tűzvész pusztította s legszebb negyede áldozatul esett a lángoknak ; húsz ház leé­gett, köztük nem egy modern bérpalota, továbbá a várhegyen levő papnövelde, a Ferenciek temploma és kolostora s öt kanonoki és püspöki palota. Hideg szél süvített végig a városon, szét vitte a szikrákat és a zsarátnokot s már-már attól tartottak, hogy megismétlődnek a tizenhat év előtti események, amikor a város teljesen leégett. Szerencsére ez nem következett be, hála a tűzoltóság és honvédség ön­feláldozó munkájának és haláltmegvető bátorságá­nak. A kár még igy is jelentékeny, s meghaladja a fél millió koronát. Részletes tudósításunk a tűvészről a következő: Április 3.-án éjjel óriási tűz támadt Veszprém­ben, mely a város legszebb részét elpusztította és mintegy 30 lakóházat elhamvasztott. Éjjel 11 és 12 óra között kigyuladt a magas hegyfokon álló püs­pöki papnevelő intézet egy kéménye és a nagy szélvihar a kemény sziporkáit szerte hányta és fel­gyújtotta a papnevelő intézet fazsindelyes tetőzetét. Pár pillanat alatt lángokban állott a háromemele­tes hatalmas épület. A magas várfokon álló égő háztömb félelmetes látványt nyújtott a sötét éj­szakába bevilágító lángoszlopaival. Erős északi szél­vihar szította a tüzet és hordta messze el az utcák házaira a zsarátnokot. Rövid fél óra alatt lángok­ban állottak a szomszédos kanonoki paloták és egy óra múlva a vár egész nyugati oldala leégett. Ä várban az igazságügyi palotán kívül kizárólag papi épületek, kanonokok palotái és templomok s a nyu- geti oldalon öt kanonoki palota: Kránitz Kálmán, Pillér Pál, Rédey és Rada kanonokok és az elhalt Palotay nagyprépost palotái lettek a lángok mar­talékává. Elégett a szent Ferencrendiek zárdája és temploma, a harangok szétolvadtak, a torony beom­lott és az egész rendház elpusztult. A várban pusz­tító tűzzel egyidejűleg a szerte repülő zsarátnok felgyújtotta a szomszédos Jeruzsálemhegy város­rész több házát, a vár alatti hosszú utcában is több házat és amerre a szél iránya haladt, égő házak vonala jelezte az utat. Kigyuladt az Anna-téri tem­plom is, de egy bátor honvéd, Horváth József őrmester vizes edényekkel felhatolt az égő templom padlására és belülről eloltotta a tüzet, mert kívül­ről lehetetlen lett volna a tűzhöz hozzáférni. Az oltás úgyszólván lehetetlenné vált, mert a nagy szélvihar és a várnak különálló magas fekvése majd minden közlekedést lehetetlenné tett. — Hajnali 5 órára sikerült a tűz terjedését annyire megaka­dályozni, hogy újabb házakba nem kapott bele. — Boldog húsvéti ünnepet kívánunk lapunk ismerőseinek és jóbarátainak! Igyekeztünk a szent ünnepre oly gazdag, értékes tartalommal ellátni lapunkat, melyet a husvét méltósága megkíván. Re­ményünk, meggyőződésünk, hogy jelen ünnepi szá­munk is bátran versenyre kelhet bármely hazai néplap ünnepi kiadásával. — A trónörökös Berzenoén. Ferenc Ferdinánd ki­rályi herceg, trónörökös legutóbb három napon át Festetics Tasziló gróf vendége volt Berzencén, Somogymegyében és résztvett az ottani érdekes szalonkavadászaton. A trón­örökös március 30.-án reggel érkezett Berzencére és ápri­lis 1.-én utazott el onnan. A vadászat elég jól sikerült. — Vas Gereben emléke. A Vas Gereben emlékére a miklósvári vadaskertben husvét hétfőjén délután három órakor helyezik el a közadakozásból készült emléktáblát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom