Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-14 / 10. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 77 Annyi becsület mégis volt a zsarnokokban, hogy időt engedtek nekik elkészülni a halálra. Montmorency fejedelemasszonynak tudtára adták, hogy harmad nap virradóra érlük jönnek. És száll a zsolozsma templomuk boltívei alatt, nem töri meg imájuk hangját zokogás, nem némitja el ajkaikat fájdalom. Öröm ül az arcokon. Lelkűk már oda-oda száll, a hol nincs fájdalom, szivük vágya oda repül, hol örök a vigalom. Csöndes este lesz. Az ártatlanok körül veszik fejedelemasszonyukat. Voltak ott az élet minden korából, a legzsengébb fiatalságtól az ősz hajig. A kor különböző, de az önfeláldozás egyenlő. — Virgilia — igy szól a főnöknő — mig a nővérek elvégzik zsolozsmájuk utolsó negyedét, ön be fog jönni kissé szobámba! Fiatal tizenhét éves leányka állott elő. Fekete szemeiben lelke ártatlansága mosolygott, arcán a bizonytalanság kérdő jele tekintett a főnöknőre. Ez karonfogta őt s bevezette szobájába. Ott állott Clementine, a gazdag bankár leánya, koldus ruhában. — Virgilia — kiáltá a koldusnő — ismersz-e még? És keblére borult. — Ha tetszik — szólott aztán a fejedelemasszony — menekülhet barátnőjével. Önök együtt töltötték e zárdában gyermek éveiket. Clementine hálás. Megakarja menteni. Mehet. Tizenhét év még gyönge a vérpadra, meneküljön. Virgilia sírva fakadt. Ráveté két szemét a főnöknőre. — Mit tettem én — mondá remegő hangon, — hogy engem kiakarnak utasítani e szent helyről? Óh nem. Ne tegye ezt velem s odaborult az agg főnöknő labáihoz, hogy elsírja fájdalmát. Majd felállott, keblére borult hős barátnéjának : — Köszönöm, de én megakarok halni. Azokkal megyek a vérpadra, kik testvéreim. — Akkor én is meghalok — szólott Clementine, igen meghalok édes Virgiliám. Clementinn még éjjel felvette az apáca ruhát. Nem volt reá emberi hatalom, hogy erről valaki lebeszélje. * Sok szekér a Montmartrei apátság zárdája előtt. A nénikéket viszik. Egy agg nő körül csoportosulva, a mint a szekerekre fellépnek, női hangjaikkal karban, szent énekekkel és a zsoltárokat hangoztatták egész a vesztő helyig. Köztük volt Clementine is. E hangok, mint lelkiismeret fordulás, pillanatra megzavarták a nép szivét. De hasztalan. A vér magasra szőkéit... a fejek legurultak... a vértanuk neveit meg csak az égben jegyezték fel! * Nem kellett sokáig várni. Alig pár hó és a hires népvezér, Emile is ott térdelt a vérpadon. Nagyon népszerű kezdett lenni, meg kellett halnia. A bakó kezeit köti össze, midőn a hatalmas eb oda rohan, hogy kimentse gazdáját. Emile feje legurul... a nép kacagja és szidja. Az eb rárohan a hóhérra, hogy szétmarcangolja gazdája haláláért. A hóhér leszúrja. A nép gedig megsajnálja a kutyát, mert hű vala gazdájához! Üldözi érte a bakót, ki futásban keres menekülést. És a királyért nem volt szabad imádkozni! Mit kell tudniok az asszonyoknak? Elmondja a román királyné. A jószivü, nagyeszű román királyné kerek tiz pontban foglalta össze az asszonyok kötelességeinek lajstromát. 1. (Persze az asszonyoknak!) Ne kezdjétek a veszekedést! Ha azonban nem lehet kikerülni, csináljátok végig bátran. (Na nem kell sok biztatás!) így majd tekintélyesebbek lesztek. 2. Meg ne feledkezz róla, hogy a férjed is csak ember, tehát vannak gyöngéi. 3. Igyekezz kijutni azzal a pénzzel, amit férjedtől kapsz s ne zaklasd folyton pénzért! 4. Ha veszed észre, hogy a férjed elhidegedik, jusson eszedbe, hogy neki gyomra is van! 5. Néha nap engedd neki az utolsó szót! Ez tetszeni fog neki mód nélkül. (Úgyis ritkán jut hozzá.) 6. Az újságnak ne csak a pletykálkodó részét olvasd. Nagy elragadtatására lesz a férjednek, ha egész okosan beszélhet veled a politikáról. 7. Még ha viszálykodtok, sem sértsd meg férjedet. Hiszen valamikor bolondultál utána. 8. Olykor engedheted őt okosabbnak, tudósabb- nak látszani és beleegyezhetsz, hogy néha még te is hibázol. 9. Ha a férjed okos, légy a társa. Ha nem az, légy a jóbarátja. 10. Férjednek anyját szeresd és tiszteld; hiszen ő már szerette férjed, mielőtt te szerethetted volna. Bizony okos dolgokat emleget a fehérbaju, sokat tapasztalt királyasszony. Azonban a férfiak ne higyjék, hogy csak az asszonynak vannak kötelességei. Vannak bizony a férfinak is. Még pedig olyan szép számmal, hogy azokat nem is lehetne egyhamar írásba foglalni. _______T A N Á CSADÓ ___ A gazda felelőssége. A Kúria legújabb érdekes elvi jelentőségű döntést hozott. Különösen fontossá teszi a határozatnak elvi jelentőségét az a körülmény, hogy noha hatóságilag előirt óvóintézkedés elhanyagolása a vádlottat nem terhelte: a bíróság mégis nemcsak a vagyoni, hanem a kriminális felelősséget is megállapította ellene. Az eset körülményei a következők: «Vádlott, kinek a Tapolca folyó mellett háza van, melyben több, apró gyermekkel biró, azoknak állandó felügyelet alatt tartására nem képes munkásember is lakik, a folyónak az udvar mellett elterülő részén, lakói kérelme dacára sem alkalmazott kerítést, ajtót vagy más megfelelő védőkészüléket, amely által meg lett volna akadályozva az a közeli veszély, hogy a kis gyermekek a vízhez juthassanak; vádlott eme mulasztása a folyóhoz jutott s abba beesett kétéves leányka halálát okozta. Megállapittatott a gondatlanságból okozott emberölés vétsége, mert az a körülmény, hogy a folyó mellett lévő házaknál hatósági szabály- rendelet nem ir elő semmiféle óvintézkedést, vádlottat nem menti; vádlott mint háztulajdonos hatósági utasítás nélkül is köteles volt a bérlemény használatában lakói személyének biztonságára a kellő óvintézkedéseket megtenni».
