Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-28 / 47. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ 373 Hogy kell a megkeményedett lábbeliken segíteni? Sokszor van amiatt kivált kinjáró gazda- embernek baja, hogy amint csizmáját vagy cipőjét erősen átjárta a viz, ha a lábbeli azután megszárad, csontkeménységüvé lesz. Segíteni pedig ezen könnyű és egyszerű, t. i. nem — régi szokás szerint — zsírral vagy halzsirral kenjük meg mindjárt először, hanem előbb petróleummal, mely puhává teszi a bőrt. De aztan mindjárt halzsirral vagy egyéb zsírral is jól megkenjük, mert a petróleum csak kis ideig tartja puhán a bőrt. * Patkányok és egerek ellen egy német gazda bagoly tartását ajánlja pajtákban, csűrökben, raktárakban. A épületek ablakait sürüszemü dróthálóval kell ellátni, hogy a bagoly ki ne repülhessen. A bagoly különösen az est beálltával vadászik, amikor a kártékony rágcsálók elóbujnak rejtekhelyeikről. Elsősorban az egeret pusztítja, de a patkányokból is szépen tisztogat. Tessék megpróbálni. Gyermek-ész. Kis fiú. Apa térem, ugy-e jó volna, ha egy évben sotszov volna tarácsony ? Apa. Miért Gyurikám ? Kis fiú. Mert a Jezusta sotszov hozna uj ruhát s nem tellene neted venni. HÁZIASSZONY. A fagyos zöldséget és gyümölcsöt ismét élvezhetővé tehetjük, ha sóval kevert vízben 3—4 óra hosszáig áztatjuk. * A tökmagleves. A tökmagleves jó böjtös és jó tápláló eledel, ügy is sokat panaszkodnak az asszonyok, hogy tavasz táján kifogynak az étrendből, leirom hát ezt a jó székely eledel készítését. A tök jól szárított magját megtisztítjuk és mozsárban összetörjük finomra. Most fazékba tesz- szük.és forró vízzel leöntjük. Ezekután összekavarjuk a vízzel és szőrszitán átszűrjük. Ami a szitán marad feltölthetjük és átszűrhetjük újra. A levet tűzhöz tesszük és ízlés szerint megsózzuk. Házilisztből laskát gyúr hozzá a gazdasszony és nagy kockára vágva belefőzi. Megjegyzendő, hogy sokszor kell felkavarni, mert könnyen pnegkozmásodik, vagy ha köleskásával vastag ételnek főzik (ami igen kitűnő) az edényhez sül. Gondos házi asszonynál azonban ez nem fordul elő. * Ecetes ugorka eltétele. — Utóbbi időben háziasszonyaink teljesen elejtik az ecetbe való el- tétel régi módszerét, állítólag azért mert igy az ugorka korán megpuhul. — A megpuhulás más bajtól ered; vagy attól, hogy eltételkor az ugorka ütődött, sebes volt; vagy attól, hogy a savanyítás kedvéért ecetjét ismételten melengetik s ezzel az ecetből épen a szükséges konzerváló részt, az ecetsavat kikergetik. Znaimi szakértők az ugorkát kőedényben teszik el úgy, hogy azt kétszázalékos sós vízben nyolcvan fokig felforralják s ismét lehűtik. Az igy megabált ugorkát tiszta ecetessenciával, sóval s citromsavval fűszerezett vízbe teszik bele s még borsot, mustárt, hagymát stb. adnak hozzá, az edényt pedig pergamentpapirral lekötik. ífs A tintapecsét, eltávolítása a ruhából. Ha a fehérnemű tintafoltos helyét megnedvesitjük és bekenjük mosószappannal és olyan helyre tesszük, ahol a legerősebben süt a nap, a tinta csakhamar oldódik és a pecsét egyre halványodik. Mentői sűrűbben csináljuk ezt, a pecsét egyre halványabb lesz, melyet aztán könnyű kimosni. Ez az ártatlan eljárás azért is jó, mert a foltos helyen lyukat nem csinál, mert hiszen marószer nélkül dolgozunk. * A kacsahizlalásról. Kacsahizlalásra különösen alkalmas tatárka-, árpa- és kukoricadara. A kukoricadarából kevesebbet adjunk, mint a tatárka- és árpa- darából; mert a kukorica nagyobb mennyiségben adagolva a hús minőségét kedvezőtlenül befolyásolja. Az eleség értékes tökélesitésére szolgál a főtt burgonya és a sovány tej. Legjobb a felapritott és szétnyomott burgonyát a sovány tejjel és a darával nem túl hig péppé keverni. Egyszer naponta egész magvakat is adhatunk. Minthogy a kacsa mohón eszik, nem szükséges a kacsákat tömni vagy halus- kával etetni, mint a libát. A hizlalandó kacsákat egy nem világos, de jól szellőzött ólba zárjuk. A falókedvet fenntartjuk, ha az eleséget változtatjuk. A hizlalás jó lefolyása szempontjából rendkívül fontos, hogy a kacsák fekhelye száraz legyen. Ha az ólat elégséges alommal állandóan szárazon tartjuk, akkor a hizlalás gyorsabban megy és betegségek nem fordulnak elő olyan könnyen. Közös akarat. — Szomszéd! — No mi az? — Ide adná nekem ma délutánra a kutyáját? — Oda ám, de attól ugyan nem megy be senki sem az udvarba! — Hiszen éppen azért kérem, mert délután kijön hozzám a — végrehajtó. szedjük össze, semmisítsük meg vagy etessük meg á sertéssel. A levéltetvek ellen két százalékos dohánylug- kivónattal, a gomba betegségek ellen pedig 3—4 százalékos rézgálicoldattal permetezzük a lombot és pedig annyiszor ahányszor kívánatosnak mutatkozik. Ha évről-évre igy bánunk a fával, nem lesz férges a gyümölcs. Ez a bánásmód a fagyfoltok ellen is segít mert tulajdonképpen ezt is féreg okozza. A nvulak ellen használ a jó kerítés, Ha ez nincs, kössük be a fák törzseit náddal vagy tövissel. Ez biztos oltalom. Hogy pedig nagy havazás alkalmával a hó tetején át ne férkőzhessék a nyúl a fa ágaihoz, a havat mindég lapátoljuk el a fa körnvékéről. T , , , István gazda.
