Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-24 / 42. szám
MAGYAR FÖLDMIYELÖ 335 — Megmondtam már az urnák, tiz pengő forintért. A pesti urnák elállóit szeme-szája: ime, a székely ember eljő a világ túlsó végére, hogy any- nyiért árulja portékáját, mint otthon, a falujában. Meg is mondja a székelynek, hogy miért nem adja vagy otthon olcsóbban, vagy itt drágábban az asztalkát. Reá néz bámulva az öreg székely. — Tudom én, instálom, hogy mi az üzleti becsület. Olcsóbbért nem adhatom, mert magamnak is annyiban áll, drágábbért sem adhatom, mert nem ér többet. És fölvette hátára portékáit, ballagott tovább Istenes Incze Istéfán ! Ha barátom szerencsétlen, fölkeresem őt; ha boldog, elvárom őt. * Boldogságot csupán az oly kincs ad, Mely nem rabolja el nyugalmadat. * A kényességnek három foka van: előbb meg, aztán el, végre lenézik. ismerétje: k-tára. A tej és a babona. A babonát hozzáköti népünk majd mindenhez, így a tejhez is. A tejgazdaság a babona felfogások és szokások leggazdagabb kincses bányája. A tej a legrégibb időkben egyáltalában minden tápláléknak jelképe voltamért az embernek első tápszerét képezte és még ma is az egyetlen tápszer, mely az összes tápanyagokat a tápszükségletnek megfelelő vegyületben tartalmazza. A felhőket az ázsiaiak teheneknek tekintették, melyeket Indra villámfényben fej és melyek tejükkel — a termékeny esővel — a szomjazó földet áztatják és táplálják a növényeket. A »tejut«, melyet friz nyelven még ma »tehén- ösvény«-nek neveznek, azt az utat jelezte az égen, melyen a felhőtehenek a meghaltak lelkeit kisérték, és ha az indus haldokolt, akkor annak jeléül, hogy erre az utrakészül, megfogta a tehén farkát. A tehénnek tulajdonított eme kettős jelentőség, mint közvetítője a földi és menybeli boldogságnak, kellett, hogy az indus előtt azt szentté tegye. A következő közmondások részben még ma is élnek a nép nyelvében : »Ha a háziasszony meghal, tudatni kel azt a tehenekkel, mert különben elapad a tejük és nem sokára követik az asszonyt.« A minek az az érte- ménye, hogy az eddigi ápoló halála után a tehenek gondozását el ne hanyagolják. »Sarló után több tejet ad a tehén, mint a kasza után.» Ez a közmondás természetesen nem azt akarja kifejezni, hogy a vas alakjának befolyása van a takarmány tápértéke hanem azt a tényt, hogy az, a aki sarlóval arat, felkeresheti azokat a helyeke is, a hová kaszával nem lehet hozzáférni, de a hol rendszerint a legjobb takarmányfüvek teremnek, és és hogy a kicsinyben való gyűjtésnél a kevésbbé jó vagy épen ártalmas növényeket el lehet kerülni vagy ki lehet selejtezni, mig a kasza a jó és rossz növényeket egyaránt levágja a rendre. »A tehénnek első borját fel kell nevelni, mert ha megsütik a máját, anyjából nem lesz jó tejelő.» Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a tejválasztásra az anyai érzelmeknek befolyásuk van. Hogy az an}^ai érzés a tejelő képesség lehető legnagyobb fejlesztése végett a fiatal tehénben kellőkép feléb- resztessék, célszerű, az első borját felnevelni és azt minél tovább nála hagyni, nem pedig valamely kolduló szerzetnek, mint a magyaroknál, vagy a pápának ajándékozni mint az oláhoknál divatban van. »A köpülésnél nem szabad a vajköpülőbe nézni, különben nem kapni vajat.« Azelőtt, mig a vajképződéshez szükséges hőmérséket nem mérték meg hőmérővel, gyakran megtörtént, hogy a hőmérsék nagyon alacsony volt és hogy ennek következtében soká kellett köpülni. Ha ilyenkor a köpülő türelmetlenkedve belenézegetett az edénybe, hogy meggyőződjék, vájjon képződik-e már a vaj, és ha látta, hogy annak még nyoma sincs, könnyen beleunhatott a munkába és a köpülést abban hagyta. Ennek elkerülése végett ajánlja e közmondás, hogy a köpülő mással foglalkoztassa szellemét. »Jó tehenet a háján keresztül kell fejni, azaz jó és sok takarmányt kell neki adni. Oly tejkereskedőnél, a ki a tejet vízzel keveri, azt mondja a nép, hogy megfeji a fa (vagy vas) farkú tehenét, azaz a viz szivattyút. »A majorosné verejtéke teszi kövérré a sajtot.« A mi azt jelenti, hogy sovány tejből csak ugv lehet, jó sajtot készíteni, ha a friss sajttömeg gondosan és erősen lesz szétgyurva és megdagasztva. Ha a tehenek tejéből nyáron nem kapni, vajat, azt mondják, hogy a tehenek meg vannak babonázva targoncán kell körülvinni. Ennek mai tudományos felfogásunk szerinti értelme a következő: Ha nyáron a köpülőt nem tisztítják kellőképen, abban oly erjesztő anyagok képződnek, melyek a vaj kiválasztást megakadályozzák: ha aztán a köpülőt oly alaposan tisztítják meg, hogy azt a nyilvános utcán meg merik mutatni mindenkinek és e mellett még órák hosszáig szellőztetik is, akkor a baj oka meg van szüntetve. * A kocsi. Komoly, tudós emberek állítják, hogy a kocsi magyar eredetű. Azt mondják, hogy Kocs komárommegyei helyiségtől vette nevét és hogy neve a magyarból ment át az idegenbe is. Valóban nálunk a kocsit sokkal hamarább használták, mint külföldön. A kocsik mind könnyű és gyors járó-művek voltak, melybe rendszerint három ló volt fogva. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági olkkek, hamisítatlan Jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetei akarnak létesiteni, a mozgalom kezde----- ményezői forduljanak utbaigazitásért a —■.:■■■.......... „H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ..... .....■--■■■■ 33 XT ID A 3? IE S T. .....■■. Köt elékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek
