Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-24 / 42. szám

MAGYAR FÖLDMIYELÖ 335 — Megmondtam már az urnák, tiz pengő forintért. A pesti urnák elállóit szeme-szája: ime, a székely ember eljő a világ túlsó végére, hogy any- nyiért árulja portékáját, mint otthon, a falujában. Meg is mondja a székelynek, hogy miért nem adja vagy otthon olcsóbban, vagy itt drágábban az asz­talkát. Reá néz bámulva az öreg székely. — Tudom én, instálom, hogy mi az üzleti be­csület. Olcsóbbért nem adhatom, mert magamnak is annyiban áll, drágábbért sem adhatom, mert nem ér többet. És fölvette hátára portékáit, ballagott tovább Istenes Incze Istéfán ! Ha barátom szerencsétlen, fölkeresem őt; ha boldog, elvárom őt. * Boldogságot csupán az oly kincs ad, Mely nem rabolja el nyugalmadat. * A kényességnek három foka van: előbb meg, aztán el, végre lenézik. ismerétje: k-tára. A tej és a babona. A babonát hozzáköti népünk majd mindenhez, így a tejhez is. A tejgazdaság a babona felfogások és szokások leggazdagabb kincses bányája. A tej a legrégibb időkben egyáltalában minden tápláléknak jelképe voltamért az embernek első táp­szerét képezte és még ma is az egyetlen tápszer, mely az összes tápanyagokat a tápszükségletnek meg­felelő vegyületben tartalmazza. A felhőket az ázsiaiak teheneknek tekintették, melyeket Indra villámfényben fej és melyek tejük­kel — a termékeny esővel — a szomjazó földet áztatják és táplálják a növényeket. A »tejut«, melyet friz nyelven még ma »tehén- ösvény«-nek neveznek, azt az utat jelezte az égen, melyen a felhőtehenek a meghaltak lelkeit kisérték, és ha az indus haldokolt, akkor annak jeléül, hogy erre az utrakészül, megfogta a tehén farkát. A te­hénnek tulajdonított eme kettős jelentőség, mint közvetítője a földi és menybeli boldogságnak, kellett, hogy az indus előtt azt szentté tegye. A következő közmondások részben még ma is élnek a nép nyelvében : »Ha a háziasszony meghal, tudatni kel azt a tehenekkel, mert különben elapad a tejük és nem sokára követik az asszonyt.« A minek az az érte- ménye, hogy az eddigi ápoló halála után a tehenek gondozását el ne hanyagolják. »Sarló után több tejet ad a tehén, mint a ka­sza után.» Ez a közmondás természetesen nem azt akarja kifejezni, hogy a vas alakjának befolyása van a takarmány tápértéke hanem azt a tényt, hogy az, a aki sarlóval arat, felkeresheti azokat a helyeke is, a hová kaszával nem lehet hozzáférni, de a hol rendszerint a legjobb takarmányfüvek teremnek, és és hogy a kicsinyben való gyűjtésnél a kevésbbé jó vagy épen ártalmas növényeket el lehet kerülni vagy ki lehet selejtezni, mig a kasza a jó és rossz növényeket egyaránt levágja a rendre. »A tehénnek első borját fel kell nevelni, mert ha megsütik a máját, anyjából nem lesz jó tejelő.» Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a tejválasz­tásra az anyai érzelmeknek befolyásuk van. Hogy az an}^ai érzés a tejelő képesség lehető legnagyobb fejlesztése végett a fiatal tehénben kellőkép feléb- resztessék, célszerű, az első borját felnevelni és azt minél tovább nála hagyni, nem pedig valamely kol­duló szerzetnek, mint a magyaroknál, vagy a pápá­nak ajándékozni mint az oláhoknál divatban van. »A köpülésnél nem szabad a vajköpülőbe nézni, különben nem kapni vajat.« Azelőtt, mig a vajkép­ződéshez szükséges hőmérséket nem mérték meg hőmérővel, gyakran megtörtént, hogy a hőmérsék nagyon alacsony volt és hogy ennek következtében soká kellett köpülni. Ha ilyenkor a köpülő türel­metlenkedve belenézegetett az edénybe, hogy meg­győződjék, vájjon képződik-e már a vaj, és ha látta, hogy annak még nyoma sincs, könnyen beleunhatott a munkába és a köpülést abban hagyta. Ennek elke­rülése végett ajánlja e közmondás, hogy a köpülő mással foglalkoztassa szellemét. »Jó tehenet a háján keresztül kell fejni, azaz jó és sok takarmányt kell neki adni. Oly tejkereskedőnél, a ki a tejet vízzel keveri, azt mondja a nép, hogy megfeji a fa (vagy vas) farkú tehenét, azaz a viz szivattyút. »A majorosné verejtéke teszi kövérré a sajtot.« A mi azt jelenti, hogy sovány tejből csak ugv lehet, jó sajtot készíteni, ha a friss sajttömeg gondosan és erősen lesz szétgyurva és megdagasztva. Ha a tehenek tejéből nyáron nem kapni, vajat, azt mondják, hogy a tehenek meg vannak babonázva targoncán kell körülvinni. Ennek mai tudományos felfogásunk szerinti értelme a következő: Ha nyáron a köpülőt nem tisztítják kellőképen, abban oly er­jesztő anyagok képződnek, melyek a vaj kiválasztást megakadályozzák: ha aztán a köpülőt oly alaposan tisztítják meg, hogy azt a nyilvános utcán meg me­rik mutatni mindenkinek és e mellett még órák hosszáig szellőztetik is, akkor a baj oka meg van szüntetve. * A kocsi. Komoly, tudós emberek állítják, hogy a kocsi magyar eredetű. Azt mondják, hogy Kocs komárommegyei helyiségtől vette nevét és hogy neve a magyarból ment át az idegenbe is. Valóban nálunk a kocsit sokkal hamarább használták, mint külföldön. A kocsik mind könnyű és gyors járó-művek voltak, melybe rendszerint három ló volt fogva. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági olkkek, hamisítatlan Jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetei akarnak létesiteni, a mozgalom kezde­----- ményezői forduljanak utbaigazitásért a —■.:■■■.......... „H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ..... .....■--■■■■ 33 XT ID A 3? IE S T. .....■■. ­Köt elékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom