Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-03 / 39. szám
Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Arany János-utca 17. szám. FELEI ÖS SZkMESZTÓ F.S KIAliÓTCLUIMNOS : BODNÁR GÁSPÁR Előfizetési árak: Egész évre . . . . . 4 korona Fél évre .... . . . 2 Negyed évre . . . 1 HÉTaÖL-IlÉTSil A kormány lemondott. A kormány a múlt hét folyamán beadta lemondását. E lemondás nem volt meglepő. Hiszen mi is irtuk a múltkor, hogy a válság annyira éles, hogy idő előtt kell valaminek történni. Történt is. A kormány lemondott, még mielőtt az országgyűlés megnyitásának napja megérkezett volna. A döntő napok... A kormány lemondott, de a reménység szálai még mindig megmaradtak, hogy mégis csak valahogyan kiszabadul az ország válságos helyzetéből. A felséges király is hivatta fő miniszterét, meg Kossuth Ferencet is. Ilyen remények és aggódások közt érkezett meg a nap, melyen a képviselőháznak újra meg kell vala nyílnia. Az országgyűlés. A képviselőház szept. 26-án rövid ülést (ártott. Ez ülés legjetentősebb része Wekerle kijelentése: A képviselőház junius tízenkettediki ülésében kijelentettük a Házban — igy szólt a miniszterelnök, — hogy a kormány csak a nyári időre vállalja újabb kinevezését és a Ház összeillése előtt lemond. E kötelességünknek eleget téve, tegnap lemondtunk és kértük a királytól felmentésünket. Oka ennek az is, hogy a pártok között, amelyekre támaszkodtunk, megszűnt az egyetértés Én azt javasoltam a királynak, hogy hallgassa meg a többség vezérét és ő felsége ezen előterjesztésemet elfogadta. Ezeket kivántam kijelenteni. A miniszterelnök kijelentésére a függetlenségi párt nevében Holló Lajos válaszolt. A ház elnöke aztán kijelenti, hogy a miniszterelnök jelentését a ház tndomásul vette és egyben javasolja, hogy a kormányválságra való tekintettel a Ház okt. 5-ig napolja el ülését. A ház többsége az elnök javaslatát elfogadja. Az eladósodott vagy megbírságolt kis ember sorsa, (#%) Sokat kell még gyomlálni, gyógyítani, simítani, mig a kis emberek ügyesbajos dolgai valahogyan is rendbe jönnek. Kis ember dolga kicsinek látszik az óriások előtt. De ki nem tudja, hogy egyetlen féreg óriási fákat morzsol meg. A láthatatlan szú az óceánon járó hajókat merítheti a tenger mélységes fenekébe. A kis, egyszerűnek látszó bajok, sérelmek, lelkiismeretlenségek százai rágták, őrölték a mi népünk életfáját. Hiszen mondom, még a százados fának is elég egy féreg. Itt van például, hogy csak egyet említsünk a száz és száz féreg közül: ,. — Az eladósodóit vagy megbírságolt kis ember sorsa. A ki a kis emberek közt forgolódik és az ő sorsúkkal bíbelődik: tudja, tapasztalja, hogy a földetszerző „paraszt“ földéhségért horribilis, alig is hihető nagy árakat fizet. Nos? Egyszer csak azt veszi észre sxz uj gazda, hogy bizony-bizony eladósodott. Vagy az történik, hogy a kis gazdát megbírságolják. Nem tud fizetni. Jön az adóvégrehajtás. Az eladósodott vagy megbírságolt kis ember az árverésen bizony hogy alig-alig kap valamit. Sőt rendszerint ott van az élelmes ember, az árverés hiénája. A kis ember egy kevés birság fejében — elveszti egész vagyonát. Lesz belőle egy elkeseredett, kibékithet- len ember. Akinek beszélhetünk aztán. Vagy tehetünk bármit, jót — hasznost. Ki gondol ezekre a bajokra ? Ki nézi, vizsgálja, kiséri figyelemmel az ilyen úgyszólván csendben, észrevétlenül folyó szú- rágásokat ? A tenger tinta és papirosok közt dolgozó szolgabiróság ? A pap, tanító, kinek ilyen ügyben való megmozdulását a jegyző urak farkas szemmel kisérik ? (Adataink vannak reá. Szerk.) Hát bizony ezt a szomorú jelenséget az
