Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-26 / 38. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 303 sportesemény hirére a szomszédos vármegyékből is nagy számban érkeztek résztvevők. A verseny első diját hét hibátlan lövéssel gróf Zichy Kázmér nyerte el. A másodikat báró Sennyei Béla, a harmadikat báró Baich Mihály és a negyediket Justh Szilárd. A handicapben az első dijat báró Sennyey Béla kapta, a másodikat Csázik József, a harmadikat gróf Szé­chenyi György, a negyediket Justh Szilárd. Az ünnep­ségen többek közt jelenvoltak a következő kitűnősé­gek : Gróf Zichy Kázmér, gróf Berchtold Kázmér, gróf Széchenyi Érnő és neje, báró Baich Mihály, herceg Windischgraetz Lajos, báró Sennyei Béla, ifj. báró Sennyei István, báró Sennyei Pál, gróf Kó­nyái Gábor, gróf Széchenyi György, gróf Vay Miklós, gróf Dessewífy Aurél, Crony grófnő és leánya, herceg Odescalchi Pál és neje, Meczner Gyula főispán, Dókás Gyula alispán. Az ünnepély anyagi sikere is gazdag. — A földmivelésügyi miniszter Tapolcán. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter vasárnap délelőtt Tapolcára utazott választói közé. A minisz­ter ezzel az alkalommal nem azért utazott választó- kerületébe, hogy a politikai helyzetről beszá­moljon, hanem azért, hogy választókerületét, mely­ben már huzamosabb idő óta nem volt, meg­látogassa. — Kossuth Lajos és a sváb fiuk. Pancsován, mint onnan jelentik, Kossuth-serleg fölavatásával ülték meg Kossuth Lajos születésenapjának évfordulóját. Ez alkalom­ból az egyik ünnepi szónok, hogyisi Dömötörffy György mulatságos epizódot elevenített föl a szabadságharc idejé­ből. A pákozdi csata után megjelent a táborban Kossuth Lajos, a kit leirhatlan lelkesedéssel fogadtak. Megnézett a többi közt egy hiányosan fölszerelt újonc honvédcsapatot is, a mely éppen a csata előtt vonult be. Kossuth Lajos néhány buzdító szót intézett az újoncokhoz, mire a csapat­parancsnok figyelmeztette őt, hogy ezek a honvédek mind németajkuak. — Also deutsche Kinder (Tehát német gyerekek) — jegyezte meg Kossuth. E szavakra kilépett a glédából egy széles vállu, piros pozsgás sváb legény s igy szólt : — Wir sind Schwaben, aber ungarische Schwaben (mi svábok vagyunk, de magyar svábok) tessék csak to­vább magyarul beszélni. — A tótmegyeri Népház felavatása. Gróf Károlyi Alajosné áldozatkészségéből Tótmegyer község egy jelentős gazdasági intézménnyel gyarapodott, amelyet »Népház«-nak neveztek el abból az okból, hogy az épületben hajlékot ta­lált a fogyasztási szövetkezet, a hitelszövetkezet és a katho- likus kör; a nép gazdasági előrehaladásának e három fon­tos tényezője. A felavatás nagy ünnepség keretében vasár­nap volt. A környékbeli szövetkezetek kiküldöttei, a kerü­let országgyűlési képviselője, a nyitramegyei gazdasági egyesület kiküldöttje, továbbá a »Hangya« képviseletében Jósika János osztályfőnök, nemkülönben a falu szine-java vett azon részt. Az ünnepségre egybegyült nagyközönség méltó elismeréssel adózótt gróf Károlyi Alajosnénak, aki­nek a »Népház« létrejötte köszönhető s aki nemrégiben is Tótmegyer községnek 25.000 korona költséggel artézi ku­tat építtetett. — Kendertermesztés Bácskában. Darányi földmi­velésügyi miniszter megbízásából Füredy Lajos kenderter­mesztési szaktanár Bezdánban nagyjelentőségű előadást tartott a kendertermesztés érdekében abból a szempontból, hogy a bezdáni sziget ármentesitése után nyert kitűnő humusz földterület érdekeltsége megnyeressék a kender­termesztésnek. Az ügyet a bezdáni gazdakör vette kezébe, mely széleskörű mozgalmat indít egy kendergyár létesítése és 400—500 hold földterületnek a kendertermesztésére leendő biztosítása érdekében. — Egy község pusztulása. Mogyoróson huszonhat ház és számos melléképület égett le, a tűzvész által sújtot­tak részére országos gyűjtés indult meg. — Vetömaginség az Alföldön. Az idei gyenge ter­més hatása már is érezhető a magyar Alföldön, hol a bú­zatermés különösen rossz volt és sok helyt alig adta meg a vetőmag kétszeresét. A rossz termés hatása elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a gazdáknak nincs elegendő vetőmagjuk. Idáig Hajdú és Jásznagykunszolnok megyéből jelentenek buzavetómaginséget. Hajdú megye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén Kovács Gyula alispán beje­lentette, hogy a megye déli és nyugati részén Szoboszló vá­rosával együtt 8000 métermázsa vetőmagra van szükség. El­határozták, hogy a földmivelésügyi kormánytól kérnek köl­csön vetőmagot, amelyet a jövő évi termésből fognak meg­téríteni. A pénzügyi minisztert pedig megkérik, hogy 1910. szeptember 1-ig adóra és hátralékra mellőzzék a zálogolást és ávrerést. — Utolsó kívánság;. Évtizedeken át hires állator­vosa volt a Hortobágynak Deli Mátyás, Bihar, Hajdú és Szabolcs vármegyékben mindenki ismerte, mindenki sze­rette, a Hortobágyon meg éppen tüzbe mentek volna érte. Közel negyven esztendőt töltött Debrecen város szolgála­tában s ez alatt az idő alatt a hires pusztának minden kis zuga szivéhez nőtt. Nem volt nálánál lelkesebb, hűségesebb rajongója a napsütéses legelők birodalmának. Deli Mátyás csak hajlott öreg korában hagyta abba a mesterségét, hogy nyugalomba vonuljon, nagy szomorúságára a Hortobágy népének, a gulyásoknak, csikósoknak és egyéb pásztor em­bereknek, akik a tudományát csodatevőnek tartották. Deli Mátyás azonban nem tudott a Hortobágy nélkül élni. Né­hány esztendei tengés-lengés után most meghalt szülővá­rosában. Tiszapolgáron, ahová nyugalomba vonult. A szive azonban halálos ágyáról is a Hortobágyra vágyott vissza. Végrendeletében úgy intézkedett, hogy halála után boncol­ják föl s a szivét urnába zárva temessék el a Hortobágy kellős közepén, valahol az álomzugi puszta csöndes ölére. Az örökösök teljesíteni is fogják az öreg állatorvos kí­vánságát. — A zászló. Múlt pénteken a 20. hadtest hadgyakor­latán kellemetlen dolog történt. Ütközet közben a 17. va­dászzászlóalj el akarta venni egy gyalogezred zászlóját. Va­lóságos harc fejlődött ki s közben eltörték a zászló rudját és széttépték az aranybojtot. Egy tiszt megsebesült s kevés hijja volt, hogy egy vadász szuronynyal keresztül nem szúrta. A gyalogezrednek egy őrmestere is megsebesült. A vadászzászlóaljnak büntetésül a következő napon el kellett vonulni a gyalogezred előtt. — Milyen idő lesz októberben? Meteor jósolja októberre a következőket: Október hó változási napjai 6, 7, 12. 13, 14, 18, 22, 26, 28, és 30-ra esnek, melyek közül a legerősebb hatásúak a 6, 12, 18 és 26-ikiak. A 7. enyhébb, a 12-iki szeles, hűvös, részben csapadékos; a 18. újra eny­hébb, száraz; a 26. hűvös, csapadékos, esetleg hideg jelleg­gel, mely dért, sőt fagyot is hozhat s e jelleggel a hónap végéig megmarad. Október tehát eléggé változatos hónap­nak Ígérkezik, még enyhébb időközökkel, de végén két külső bolygónak, leginkább a Szaturnusznak befolyása foly­tán a hidegebb jelleg is érvényesülhet. — Elégett tetszhalott. A biharmegyei Szelistye köz­ségben borzalmas halállal pusztult el Avram Nuc pásztor- ember. Az öreg pásztor régóta betegeskedett és minap reg­gelre azon vették észre a házbeliek, hogy az öreg pásztor megszűnt élni. Ravatalra tették, kiterítették és az történt, hogy a halott egyszerre csak felült a ravatalon és enni kért. A házbeliek azonban annyira megrémültek, hogy mindnyá­jan kifutottak. Az öreg Nuc ekkor maga akart föltápá^z- kodni, azonban oly szerencsétlenül mozgott, hogy fölborí­totta a gyertyákat s az igy támadt tűzben porrá égett. — Sülyedö föld. Felsővissóról Írják: Batiza község­ben egy gazda udvarán a föld sülyedni kezdett és három nap alatt tiz méter átmérőjű kerek helyen a főid 15 méter mélységre sülyedt alá. A hatóság a lakókat a szomszédos házakból, is kilakoltatta és megtett minden óvintézkedést. A helyszínén járt mérnökök a sülyedés okát eddig nem tud­ták megállapítani, de minden jel arra vall, hogy Mária Te­rézia idejében azon a vidéken több sóbányát aknáztak ki és valószínű, hogy a tárna a falu alá nyúlik, mert a sülye­dés helyén 15 méter mély erős sós viz van és a felszínre tölgyfaoszlopok jönnek, amelyekkel annak idején a tárná­kat megtámasztották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom