Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-26 / 38. szám

300

MAGYAR FÖLDMIVELÓ

fénylő szemei körül, mintha csak versenyre akarnának kelni.

— A jegyző suttogja ezt a faluban? — kérdezte a leány kedélyesen a falu szájától.

— A jegyző ur...

E pillanatban érkezik a faluházától tűzhelyére a leánynak apja-ura.

— Nem is tudod, mi történt a falu házában, — szólott.

— Nem érdekel a faluháza, fogta fel a szót a leány. De lelkében mégis tövisszurást érzett. Az utolsót, de talán a legfájdalmasabbat.

— Ugye mondottam? rikácsolt ördögi kárörömmel a falu szája. Amit én mondok, az meg van mondva.

— Vén szatyor, falu szája, — fordult a gazda az öreg asszonyhoz. Hát ezt is tudta ? Iszen a jegyző ur is csak ma értesült róla.

— Miről édes atyám, miről — ragadja meg kezét a leány és reáhajlott, — mint egy liliom, melyet erős szélroham ért.

— Kiváncsi vagy ?

— Nem atyám, csak tudni akarom.

— Hát tudd meg. Jani gyönyörű oklevelet kapott becsületes, hű szolgálataiért a katonaságtól... A királytól pedig szép ezüst érmet... mert egy embert élete kockáztatásával a hullámokból mentett ki.

— És ő ezt nekem nem mondta.

— De én tudtam szólott a falu szája,

— Tudta ? — kérdezte a gazda nem takarható gúny nyal.

— Mondom, hogy tudtam!

— Akkor tudja mán a falu is, vén kelepelő. Gonosz nyelvét majd külön agyon ütik a térítőn .. .mer’ tán még ott is mozogni fog. Falu szája.

— Ne bántsa édes apám. Tszen az ő nyelvét is, más mozgatta. Szegény szerencsétlen Tercsi!

* * * »

A vén kelepelő meg dünn3Tögve oson ki az utcára.

— Most már csakugyan beleveszetettem, — mormolta lelkében. Legalább megfizetne a szapulá- sért. De nem fizet. Hej, Tercsi, hej Tercsi, de megfizet neked a penész, hogy ezt a jó fiút, meg ártatlan leányt velem gyötörtetted, becsületüket koptattad. Ott maradsz hoppon. Penész rakódik a pártádra. S ha az én nyelvem elvégezte munkáját... utódom maradsz. Falu szája leszesz. A’ bizony: Falu szája.

— A villamos vasutak értékét az orosz-japán háborúban ismerték fel. Azóta mindenfelé a villamossággal akarják a gőzgépet kiszorítani. A tervezett villamos vasutak

költségeire 390 millió dollár szükségeltetik.

*

— Spitzbergen szigetén nemsokára egy 18 mértföld hosszú vasútvonal lesz a közlekedésnél átadva. Ez lesz a világ legészakibb vasútja.

#

— Az egész világon talán Japán az egyedüli ország, melyben a női divat 2500 év óta alig változott.

í

— Middletown N. Y. városában egy Smith nevű utca is van melynek az elöljáróság más nevet akar adni. Az utcában lakók közt 133 Smith van és ezek ellenzik a «év- változást.

GAZBA

Zöldség és széna a sertésnek.

Hogy a zöldség jó sertéstáplálék, közismert dolog, de kevesen tudják, hogy a kellőleg készített széna is épp oly jó, mint olcsó sertéstakarmányt szolgáltat.

Nálunk ritkán, de külföldön annál gyakrabhan adnak a sertésnek szénát.

E célra a herét és lucernát igen fiatalon szokták lekaszálni s szénává szárítani. Annak idején aztán szecskává vágják és forró darás moslékkal öntik le s mikor lehűlt, akkor adják a sertésnek. Nem csak a maglóknak pedig, hanem főképp a hízóknak előkészítő eledelül, hogy az gyomrukat tágítsa. És a sertés jól meg is emészti az ilyen szénát, feltéve, hogy az nem fás és elegendő fiatal korában volt kaszálva.

A jól elkészített szénát, vagy nyers zöldtakarmányt a hízóknál is haszonnal alkalmazhatjuk, főkép a hizlalás bevezetéséül, a hizlalás kezdetén, természetesen elegendő másféle hizlaló takarmányt is adva. Később a hizlalás előrehaladott idején a zöldtakarmányt fokozatosan kell apasztani, majd végképp elhagyni. Aki gyorsan akar hizlalni, a zöldtakarmányt csak a hízók előkészítésére használhatja, a gyomor és belek tágítására. Legjobb lesz kezdetben csupán magában adni a felapritott zöldséget; később sós korpával vagy darával keverten adjuk, de vigyázzunk, nehogy sok legyen a zöldség, mert akkor a zöldség egy része a váluban marad, a korpával egyetemben.

Okszerű legeltetés.

Azon kérdés, előnyös-e a legeltetés vagy sem, már el van döntve. Legeltetés mellett a tehenek tényleg több és nagyobb zsírtartalmú tejet adnak. Ezen értelemben az egész takarmányozástan lassan, meg is változott, úgy hogy pl. Svájc keleti részének okszerű üzemeiben ma már szénán kívül semmiféle más füvet nem kaszálnak.

Tény az, hogy a szarvasmarha egészségének fenntartására és erősítésére a szabadban való tartózkodás még télen is nagyon használ. Ez a szarvasmarhának annyira szükségletét képezi, hogy magára hagyatva még a legrosszabb időben is kimegy a szabadba. Ellenben az istállókényszer elpuhitja a szarvasmarhát és számos betegséget, leginkább pedig tüdővészt okoz. De a tejelés fokozódása mellett a legeltetés még a takarmány javításhoz is hozzájárul; a különféle gaz növényeket (őszike stb.) a szarvas- marha letapossa s ezzel a haszonnövények erősödését elősegíti, úgy hogy pl. egy és ugyanazon a közepén elválasztott rétnek négyszöglábán 1076 növény találtatott a legeltetett részen és ezzel szemben csak 666 a nem legeltetett részen.

Hogy azonban a legelőt eredményesen kihasználhassuk, az állatokat nem szabad arra közvetlenül ráhajtani. A szabad levegőhöz való naponkénti szoktatás, elkezdve azt kedvező időjárásnál, folytatva rossz időnél és télen is, az előkészítésnek legjobb módja. Azalatt, mig az állatok künn vannak, egy