Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-12 / 36. szám
286 MAGYAR FÖLDMIVELŐ nincsen benne — az udvaron a szérű szelén marad, a baromfi szétkaparja és végre is előbb vagy utóbb a trágyadombra kerül. Ugyancsak oda kerül az ocsuból is a gyommag, mert a csirke nem eszi és ha néha napján az udvart rendezik, seprik, a szeméttel oda hordják, honnan végre is a legtöbb esetben csírázásra képes állapotban a szántóföldre viszik. Ahol közös cséplőterületek vannak, ott se megy másképpen. Mindenütt úgy gondolkoznak, hogy a legsilányabb hulladékot nem érdemes hazavinni, meggyujtani nem szabad a helyszínén, mert veszélyeztetnék a szomszédos asztagokat, ott hagyják hát a szél prédájára és az vígan hordja az ég minden tájéka felé. 3. A trágyát a legtöbb gazda rosszul kezeli, rendesen sehogy se kezeli, egy rakásra hordja, és miután a trágya pár hónapig szárazon hevert, éretlen állapotban kerül a földekre. Természetes, hogy az ilyen trágyázás tulajdonképen gyomvetés. A magyar gazda házi kertje a legtöbb helyen tele van gazzal. Öles libatop, disznóparéj, szelíd csorbóka . . . még a kerítésen is által kandikál és ha néha neki gyürkőzik a ház népe és irtó háborút rendez a kertben, akkor a kigyomlált gaz is a szemétdombra kerül; pedig ép az ilyen paréj és liba- top-féle gyom rendkívül szívós, magját még megérleli, félig érett állapotban is csírázásra képes és temérdek magot teremnek. 4. Alomnak használható mindenféle gaz, ha egyéb tulajdonságai megfelelők (nem tüskés stb.). Ügyelni kell azonban arra, hogy a trágya csak teljesen érett állapotban vitessék a földekre ; ha az alom nagyon gyomos, jobb keveréktrágyába felhasználni. 5. A magyar gazda ritkán miveli jól a földjét, tarlóját nem hántja, nem alkalmazza földjén a talaj úgynevezett gyomirtó niunkálását, nem tisztítja a parlagokat, dűlőket, mesgyéket, az országutak szélét, sőt helyenkint aratáskor is kikerülik (kivált a sarlóval) a szúrós ászát- és bogácsféléket, úgy, hogy a vetőmag leggondosabb tisztítása mellett is mindig fertőződik a földje a határszélen termő gyomok ezreitől. 6. Legelteti állatjait a tarlón, ezért is késik a szántással, ezért nem munkálja kellően a földjét, miáltal a vetemény sinylik, a gyom erősödik, a legelő jószág pedig a gyommagot is széjjelhurcolja. 7. Csomagolásra használt szénát, gazt tartalmazó töltelékeket szétszór, gyakran idegen tájakról valókat és ez utón idegen országból való gyomok telepedhetnek meg és terjedhetnek szét, így került hozzánk Észak-Amerikából a betyárkóró, mely ma egyike a legközönségesebb gyomnövényeinknek. 8. Helytelen és oktalan takarékossággal hitvány magot vásárol. A főzelékek főzése. A firiss főzelékek, különösen az olasz káposzta, zöldbab, karalábé, karfiol stb. főzés közben valami fanyar mellékizt kapnak. Ezt úgy távolíthatjuk el legbiztosabban, ha megtisztított megmosott főzeléket megsózva leforrázzuk és más melegvizet, vagy huslevet veszünk az étel elkészítéséhez. így a főzelék izesebb és könnyebben emészthető lesz. mi UJSAG ? Az aratósztrájk — és aratógép. Annak idejében, mikor elsőben fenyegette a magyar gazdaságot az arató sztrájk — megírtuk előre, hogy a magyar gazdaságba bevonultak az aratógépek. Először csak villámhárítónak, aztán ellenszernek. Végre — egészen otthonossá lesz. Kimutattuk ennek eredményét az arató munkásokra nézve és megmondottuk. íme, nem is sok időnek kellett eltelni, már is jön a hir, hogy a gazdák sikerrel alakítják országszerte az úgynevezett »aratógép szövetkezeteket.* A »Szövetkezésében olvassuk: A hevesmegyei gazdasági egyesület védnöksége alatt több aratógép-szövetkezet alakult. A vidéki gazdák ugyanis a kalászos vetés arányában holdanként egy korona biztosítás címen befizetett összeggel beszereztek 100 drb. »Dezign»- féle aratógépet. E gépek három különböző gócponton vannak elhelyezve. Az aratógép-szövetkezet megalakulásának évében, 1906-ban, az aratósztrájk több helyen kitört; másnap a szövetkezet karhatalommal 12 géppel jelent ott meg és egy félnapi munka után a sztrájk már megszűnt. Ezt az értékes eredményt figyelmébe ajánljuk mindazon gazdáinknak, kik az utóbbi évek folyamán szomorú tapasztalatokat szereztek az aratósztrájk körül. Mi egyelőre csak emlékeztetőül közüljük e jelenséget és azt mondjuk a régi beszéden: »Lássátok feleim st.« De fentaratjuk magunknak a jogot arra, hogy figyelvén az aratógép-szövetkezetek terjedését és fejleményét — megtegyük észrevételeinket. Félünk, tartunk tőle, hogy az aratógép-szövetkezet nem kis és nem valami örvendetes hatással lesz a kis emberek szövetkezeti gondolkodására, érzésére és akaratára. Most csak ennyit! Később többet, a nálunk levő adatok nyomán. Mester. — Istenkáromlás. Szent István-napján nagy mulatságot rendezett a portáján Szakos Ferenc monori kisbirtokos. A házigazda, hogy jó példát adjon a vendégeiknek, egyik pohár bort a másik után hajtotta föl s az első volt a kit az ital levert a lábáról. Az alkohol hatása, mint tudjuk, nem minden embernél egyforma. Az egyik elérzéke- nyül s sírva borul az asztalra, vagy az asztal alá, a másikban a harci kedvet szíttá az ital s van olyan is, a kiben a nyájasság kerekedik fölül s a ki szertelen jókedvében végigcsókolná az egész világot. Szakos Ferenc a részegségében egészen külön kategóriába tartozik, a ki, ha az ital, elhatalmasodik rajta, az Istent s a szenteket káromolja. Most is kitört rajta ez az ösztön. A káromlást meghallotta Huf József monori közjegyzőhelyettes, a ki nagyon fölháborodott rajta s Szakost följelentette. A monori járásbíróság ötven korona pénzbüntetésre Ítélte a vádlottat s ezt a büntetést a pestvidéki törvényszék megerősítette. — Felhőszakadás, Jégeső. Az egész Bácskában óriási vihar dühöngött. Jégeső is volt, mely a kukorica- és szalmatermést leverte, a kazlakat széthordta. Pa- cséron diónagyságu jégeső esett, mely tömérdek fecskét agyonvert és több lovat megvaditott. A megbokrosodott lovak Gábor József gazdaembert halálra gázolták. A jégeső a veteményekben és gyümölcsösökben nagy kárt okozott. Kossuthfalván felhőszakadás volt és a házakat a viz elöntötte. Szabadkán a villamos alagutját a viz olyan magasan lepte el, hogy egy óra hosszat a közlekedés szünetelt. — Szerencsétlenül járt államvasuti föellenör. Megrendítő baleset érte Szentimrey József miskolci államvasuti főellenőrt Ipolypásztón, a hol testvérénél volt látogatóban. Több barátjával kiment a határban vadászni. Hirtelen vihar kerekedett, mire a társaság tagjai iparkodtak menedéket keresni. A mikor visszafelé indultak, észrevették, hogy Szentimrey hiányzik közülök. Nyomban keresésére indultak s reá is találtak a kukoricásban. A földön feküdt véresen, eszméletlen állapotban. A szerencsétlen embert villámcsapás érte, lábáról leszakította három ujját s meggyujtotta a ruháját. Szentimrey súlyos égett sebeket szenvedett.