Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-12 / 36. szám
? 1 XII. évfolyam. Előfizetés! érák: Egész évre .......................4 korona Fé l évre...........................2 » Ne gyed évre ..... 1 » Megjelenik mindéi! vasárnapSzerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMAR, Arany János-utca 17. szám. Szatmár, 1909 szeptember 12. HÉTfirŐIi-HÉTSIS A világ orvosainak nagy gyűlése Budapesten. Hirt adtunk már e világra szóló nagy gyűlésről, vagy mint ma nevezni szokták kongresszusról. Méltattuk is nagy jelentőségét. Jól eső örömmel Írjuk most, hogy a nagy gyűlés jelesen sikerűik. Az emberiség legnagyobb kérdését: az egészség és betegség kérdését boncolgatták a világ leghíresebb orvosai, a halál, a kérlelhetlen halál ellenei, gigászai. A világ láthatta, hogy a magyar nemzet méltó helyet foglal ezek közt az óriások közt. Hogy a magyar orvostudomány ma már felveheti a vei’senyt a legműveltebb népek tudományával. Sőt egy-egy téren vezet is. Láthatták, hogy itt nem csak határt nem ismerő vendég szeretet van. De van kultúra, műveltség, alkotmányos élet, ahol minden nemzetiség megtalálhatja a maga szabadságát, fejlődésének széles határait, ha akarja. Ha nem akarja, nem fogja soha megtalálni. Szemtől szembe állhatták a világ orvosai a magyar közoktatási miniszterrel, gr. Appo- nyival, aki felemelt fővel mondhatta: »Nekünk csak az a célunk, hogy a dolgok igaz állása szerint ismerjenek és ítéljenek meg, neiti pedig hazug leírások alapján.« Politikai élet. A politikai élet mozgalma már már előre veti első hullámait. Elsőt harangoznak a törvényház kapuinak megnyitására. E hó közepe táján, talán pár nap után összegyűlnek már a vezető politikusok, és eldől: vájjon van-e remény békére vagy kemény harcokhoz lesz szomorú szerencséje az országnak. A nemzeti muzeum tolvaja. A nemzeti múzeumban, ott hol a nemzet régi könyveit, okmányait, egyszóval kincseket érő régiségeit őrzik, szomorú esemény történt. Egy felesketett és 12 éve szolgáló hivatalnok, aki bizalmat csalt ki maga iránt — érzékeny csempészésekre, lopásokra adta magát, hogy nagy úri passzióit folytathassa és úgy éljen, ahogyan fővárosban élni dukál. Rajta csípték, bár későn. Egyes lapok, újságok nagy csete-patét csapnak. Szörnyülködnek. Pedig hát éppen nekik nincs okuk erre. Iszen ők döngetik az eskü szentségét. Ők hirdetik, hogy a fővárosi gonosztevő, ha gonosztevő is, mégis modern. Hát itt van! Tessék most benne gyönyörködni. Házi tolvaj ellen alig van védelem. A világ minden részén igy van. De végre is keserű tandíj ez arra az országnak, hogy ne csak a szénáját, de a múzeumát is — tartsa rendben. ***, . ——, Országos eső. A rettenetes hőség után, mely augusztus utolsó napjaiban úgyszólván sorvasztotta szomorú mezeinket és szőlőinket, az embereket meg csakhogy munkaképtelenné nem tette: szeptember hó elején bekövetkezett a nagy, tartós és egész országra kiterjeszkedő esőzés. A gazdák bizony aggódva néztek az ősz elé, féltek, hogy a vetéssel ismét elkésnek, munkájukat teljesíteni, befejezni nem tudják. Az eső azonban megjött. A levegő hűvös lett, hogy akár novembernek is elég volt volna. Legalább, mikor e sorokat Írjuk, Szatmáron az emberek meleg ruhájukat keresik elő. Gy érmetek a gyárakban. (*) Szörnyülködve olvasta az egész ország, ami a csepelszigeti töltény gyár felrobbanásakor sült ki: — Tíz, tizenkettő, tizennégy éves gyermekek dolgoztak a gyárban. A legveszedelmesebb munkával járó gyárban gyermekeket alkalmaztak. Azok életét tették kockára. A szerencsétlenek közt a gyermek-áldozatok voltak a legmegrendi- tőbbek. Szörnyülködve olvasta az egész ország mondjuk. Az újságok egyszerre háborgásba jöttek, akár a hirtelen széltől felkorbácsolt FELKI ÜS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS : BODNÁR «ÁSTÁK
