Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-31 / 4. szám

■29

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

— Csű az áldóját, akkor talán mégis ne menjünk.

— Bálba megyünk, toppantott az asszony. Azért is megyünk. Eszter veszkődik Laci után. Azért kiált kígyót békát reá. Pedig derék, dolgos, rendes fiatal ember.

Ebbe a pillanatba lépett be — Laci: komolyan mintha bizony az orra vére folyna.

— No, mi baja van Laci, hogy olyan komoly. Sose láttam igy, szólott Rózsika gyöngéden.

— Azt hiresztelik hogy nem jönnek a bálba.

— Bálba megyünk, ugrott fel Rózsika és megfogta a fiatal ember kezét.

— Jöjjön most szüléinkhez. Édes apámhoz és anyámhoz. Az a rendje, hogy tovább ne halasszuk.

— Kedves jó szüleim, Laci mondani akar valamit ...

— Halljuk köhögött a házi gazda és szokása szerint nagyot rántott a bajuszán.

— Hát édes jó szüléink, mi ezennel kijelentjük, hogy igazán és tiszta szent érzelemmel szeretjük egymást. Adjátok reánk áldásotokat.

— No e szép dolog, szólott komoly prófétai hangon az öreg. Más fiatalok a bál után csinálják ezt. Ti meg a bál előtt kézfogóztok.

— ügy szép az atyám, mondotta a leány. Ha csakugyan nem ellenzitek.

— Nem ellenezzük vágta el a szót... az édes.

— Hát akkor . . most már mehetünk a bálba.

És a két fiatal boldogan borult egymás nyakába.

*

A bál kitünően sikerült. De Eszterék hiányoztak. Mert ők nem mennek abba a bálba, ahol olyan korcsmahős is résztvehet, mint... Vári Laci.

De ha Vári Laci esetleg az ő házukba fordult volna és őt kérte volna meg .... bizony elmentek volna a bálba. És Vári Laci is a falu legderekabb és erényesebb fiatal embere.

Bodnár Gáspár.

ISMEHSETBK-TÁRA.

Mi okozza a földrengést?

3. A beomlásból eredő rengés.

A második irányú rengést a tudósok a beomlásból következtetik.

Minő feltevésből — lássuk.

Abból a feltevésből indulnak ki, hogy földünk bensejében a szénsavas víznek oldó ereje óriási üregeket, barlangokat, mart, mosott ki. És ezekre az üragekre, barlangokra kőzetek súlya nehezedik, nem bírván el a súlyt — beszakadnak. Ezen szakadás okozza a rengést.

Hát igaz, hogy ezeket mind tudós, sokat gondolkodó, tanuló emberek mondják. De azért bízvást állithatjnk, hogy hát tudós uramék :

— Ez csak feltevés.

Tudniillik, ha csakugyan a szénsavas viz óriási üregeket mar, ha csakugyan a rájuk nehezedő kőzetek súlya alatt szakadtak be ... és igy tovább.

Maguk a tudósok sem állítják holtbizonyossággal. Ők is azt tartják:

— Biztos lennénk ám benne, ha az a sok ha, az a cudar cigányprepozició nem volna.

De hát lehetséges, hogy úgy van. Nincs benne valószínűtlen dolog. Az egyszerű ember is eltudja gondolni. Hiszen aki ismeri a kanyargós Tiszát, az tudja mennyi változást, föld változást idéz elő ez a magyar folyó (magyar, mert itt születik magyar földön és itt leli sírját a hömpölygő Dunában).. Hát akkor a föld bensejében levő viz — miért ne zavarhatná meg az öreg föld kebelét. Ugy-e bár?

k. A vulkánikus rengés.

A földrengésnek harmadik nemét pedig vulkánikus rengésnek nevezik.

Ki ne hallott volna már valamit a tűzhányó- hegyekről ? Vagy mint a nép szokja nevezni: tüz- okádó hegy.

Ilyenek szép számmal vannak a földön. Tudósok állítják, hogy valaha a mi tokaji hegységünk is tűzhányó, vagy mint tudós nyelven hivják vulkánikus hegy volt. De kialudt, elfáradt. így most már nem háborog. Hanem a tüzes bort termeli a világhírű tokai bort.

A vulkánikus földrengésnek tehát a tűzben, a tüzhegyekben van oka, forrása.

A tüzhegyek ugyanis gyakran erősebben törnek ki. Iszonyatos haraggal, bődüléssel okádják magokból mintegy a lávákat. Azokat a kénköves anyagokat, melyek aztán szétfolynak messze-messze a tűzhányó környékén.

És azt tapasztalták, hogy valahányszor ilyen erősebb, nagyobb erupció, vagyis kitörése van a tűzhegynek: hű kisérőjeként jelentkezik a földnek rengése is azon helyeken, környéken. Az ilyen földrengések, lökések tehát rendszerint a tüzhegyek kitörésének kísérői vagy legalább is vulkánikus (tüzes) központokból indulnak ki.

Ilyen földrengés volt a mostani szicíliai és kalabriai földrengés is.

Az Etna, a Vezúv s a Stromboli tűzhányók szomszédságában eredt.

A leggyakoribb és legtöbb földrengés vulkánikus (tűztől eredő) földrengés. A föld mélységében, gyomrában levő izzó, tüzes gázok feszitő ereje fölfelé és kifelé tör. Alulról eredő lökésekben jelentkezik. A jelentkezés a föld színének megrengése. A földrengés.

Hogy csakugyan vulkánikus eredetű az ilyen rengés, — bizonyságok, jelek is mutatják. A földrengés tartalma alatt ugyanis a földből forró gőzök, forró vizek, mérges gázok, iszapok, füst őmlenek ki.

Sőt van eset reá hogy lángnyelvek is felloban- nak a földnek ujonan keletkezett repedéseiből.

Különös jelenségek jelzik sokszor a földrengés közeledtét.

Azt tapasztalták például, hogy az állatok megérzik a földrengést. Tehát nem csak akkor, mikor reng a föld fél, rémül, bömböl, sivit az állat, de már előre rémes nyugtalanság szállja meg őket.

Azt mondják, hogy a hangyák, tücskök, kígyók, gyikok, patkányok és vakondokok is kiszaladnak. Mintha kergetné, űzné őket valami, oly csudás nyugtalansággal futnak egyik helyről a másikra. A halak, mintha menekülni akarnának a tenger part-