Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-01 / 30. szám
Megjelenik minden vasárn Szerkesztőség és kiadóhivatalt,,, E szám. SZATMÁR, Arany János-utca 17* szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS : ?\ BODNÁR GÁSPÁR Előfizetési árak Egész évre .......................4 korona Fél é vre............................2 Negyed évre . . 1 » HETEO L.-ÉŰÉTR] Szünet a politikában. A honatyai kötelesség. Nehéz Idők járása. Téli munka. Szent Miklós esete. A képviselőház szünetet tart. Szeptember hó 28,-áig be vannak zárva az országháznak kapui. A honatyák vakációznak. Otthon tartózkodnak. Vagy — nyári üdülésen vannak. Mindenesetre igeiwJidvös dolgot cselekednének a honatyák, ha atya módjára kerületeikben jól széjjel néznének. Az idők járása ugyanis nagyon megnehezedtek felettünk. Rossz termés, óriási drága kenyér, egyáltalán igen nehéz viszonyok borultak hazánkra. Ember emlékezet óta nem evett a magyar nép drágább kenyeret, mint éppen most. Hej, pedig a mindennapi kenyér, bizony bizony első és legöregebb kérdés. Hát a honatyáknak széjjel kell nézni a nép közt: mi fáj, mi a baj. Hogy és mikép lehessen segíteni. Aztán sok vidéken munka nélkül maradt a munkás. Vagy ha munkát kapott is, a részaratás kevesebb, mint máskor. Éppen öregbetüs cikkünk foglalkozik majd és fog még foglalkozni sokszor azzal a kérdéssel: mit fog a szegény nép csinálni télen? Hogy fogja beszerezni a drága kenyeret, kevesebb részaratással, mint akkor, mikor a jó Isten bőségesen megadta a mindennapi kenyeret. Az olcsó kenyeret. Már most kell széjjel nézni. Nem lehetne e télére valami kereső munkát teremteni? Nem kellene e akcióba, tevékenységbe lépni ez irányban és igy megelőzni a bajokat. Ezek mind mind elférnek a honatyai szép hivatás fogalmába. A nép jó szívvel látná a szerető gondoskodást. És ez nagyon sokat jelent. Mi prédikálni, kioktatni senkit sem akarunk. De igenis hírlapírói kötelességünk a nép javát, érdekeit muii; kálni s előre gondoskodni arról, nehogy ezeket a nehéz körülményeket mások, a nem hivatottak használják fel, illetőleg ki. A bajok ellen legjobb a megelőzés. Éppen úgy, miként az orvosi tudomány is azt hirdeti, hogy a betegségeknek legjobb óvszere az elővigyázat, a megelőzőleg tett intézkedések. Mi nekünk nem a politizálás a kenyerünk Politizálásból a nép meg nem él. Mi aggódva nézünk a jövőbe és rajta vagyunk, hogy a társadalom és azok lelkiismeretét ébresszük fel, akik hivatva vannak. Az elüljáróság, a községek is gondoljanak ám a nehéz időre. Eszük, lelkűk, lelkiismeretük helyén legyen. Lássanak a jövőbe és készüljenek arra, hogy segítő kezük helyén legyen. A szövetkezetek, gazda- '.örök már most beszéljék meg a teendőket. Egyszóval mo’sT'kell jól megérteni azt, mit jeleni az öreg példabeszéd: »Segíts magadon, akkor az Isten is megsegít.« Az egyszeri orosz ember is vízbe esett. És kiáltozott: — Szent Miklós segíts ! Szent Miklós pedig visszaszólott a segítségért kiáltónak: — Én segitlek, de te önmagad is mozogj ám! Mozogjunk tehát mi is! Őszinte szavak. (B. G.) A mit a jó Isten megtartott, — az idei igen is szűk termést — összehordja a nép, csűrbe, asztagba rakja, hogy aztán megkaphassa belőle az életei. Hej, mert jól mondja a magyar ember: élet az, nagy életkérdés, milliók és milliók életkérdése. Az Isten szerelméért atyámfiai, vigyázzatok ! Vigyázzatok! — mondom, hogy a tűz el ne emészsze azt a kevés termést, a mit nagy munkával, sok csalódással végre megnyertetek. Tudom, hogy akad olvasó, a ki talán meg is sokalja ezt a sok figyelmeztetést, nógatást beszédet a tűzveszedelemről... De már ennek az embernek a magyar példaszóval leletek. Elbeszéltek ti sokszor
