Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-25 / 29. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 230 földjavitás, a földmunkálás, trágyázás, a konyhakerti növények kitűnő ismerete, a nagy gondosság és fáradhatatlan munkásság a bolgár kertészek eredményes foglalkozásának titka. A Magyar Országos Kertész-Egyesület már régebb idő óta szemet vetett a bolgár kertészetre, azt tanulmányozta és a földmi- velésügvi miniszter figyelmét fölhívta arra, hogy ezt a nagy jövedelmezőségű kereseti ágat kedveltesse meg a magyar földmivesekkel is, eddig azonban nem sok eredmény mutatkozik, mert a magyar konyhakertészek nem akarnak szaporodni, még mindig a bolgárok tartják kezükben a piacokat. Legújabban a Balaton-Szövetség a Balaton mellett nyaraló közönségnek főzelékkel és zöldséggel való ellátása céljából akar ilyen bolgár kertészeti rendszerű telepet létrehozni. Ennek keresztülvitele végett Cséplő Ernő egyesületi titkár tanulmányai alapján részletes fel- terjesztéssel fordult Darányi Ignác földmivelésügyi miniszterhez zöldségtermelő telepek és konyhakertészet berendezése iránt. Darányi földmivelésügyi miniszter helyt adott a szövetség indokolt előterjesztésének és intézkedett egy ilyen bolgárrendszerü nagyobb zöldségtermelő mintatelep berendeztetése tárgyában azzal a feltétellel, ha a termelésre kisgazdák vagy munkáscsaládok jelentkeznek. A veszprémi káptalan jászágfelügyelője, Schreiner János szívesen támogatván a Balatoni Szövetség kezdeményezését, a Sió mentén Siófok határában, kedvező fizetési feltételek mellett, termelésre alkalmas területet jelölt ki és érdekes jelenség, hogy a kisgazdák és munkások nagy számban vállalkoztak a zöldségtermelésre. A rosszul megért gabona. A rosszul megért gabona vetőmag céljára csekélyebb értékű. Az ilyen gabonát mindenekelőtt nem szabad zsákokban állani hagyni (éjjelen át sem) és felmelegednie, hanem sekély halmokban friss levegőnek állandó hozzájutása mellett kell feküdnie. Ha a gabona ily módon kiszáradt, akkor teljes csirázó- képességét elérheti és a mezőn úgy viselkedhet, mint a teljesen rendes vetőmag. Minden körülmények között azonban a tavalyi gabona, ha azt jól eltartottuk, a fiatal, nedvesen aratott gabonának előbbre- tendő, mint vetőmag. Takarmányborsó tarlóvetése. Hogy az árpatarlóba vetendő takarmányborsó zöldtakarmánynak mikor használható, az elsősorban is az időjárástól függ. A tavaszi takarmány borsó (mert jelen esetben csakis ennek vetéséről lehet szót a kikeléstől számított 40—55 nap múlva virágzik abban az esetben, ha az időjárás fejlődésére eléggé kedvező. A julius második felében elvetett borsó tehát kedvező körülmények között szeptember közepén, szeptember végén kerülhet kasza alá. Csakhogy a borsónak tarlóvetése igen bizonytalan, általában véve az Alföldön és különösen az idei száraz évben, miért is az eredmény nagyon kétséges. Hazánknak csapadékban dusabb vidékein jó eredménynyel vetik a tavaszi borsó és őszi árpa keverékét (100 liter borsó s 50 liter őszi árpa kát. holdanként) augusztus hó folyamán, késő őszi zöldtakarmány nyerése céljából ; szárazabb vidékeken azonban a takarmány termesztésének ezen módja nem igen sikerül s legtöbb esetben csak legeltetésre alkalmas vetést szolgáltat. Lucerna alá a Thomas-salak a legjobb foszfortrágya melyből (a több évi hatás biztosítására) kát. holdanként 400—450 kg.-ot kell kiszórni. Ami a kiszórás idejét illeti, legjobb a talaj őszi megmunkálása előtt elhinteni, vagyis a borsó tarlójának feltörésekor. Kínai útbaigazítás. Ha az ember Kínában valakitől megkérdezi az utat, körülbelül ilyen, vagy még ennél is színesebb választ kap: »Tiszteletre méltó atya, az általad kérdezett ház innen északnyugati irányban van. Légy szives, maradj mindig ezen az utón, mig egy keresztutra nem érsz, mely nyugatra ágazik el. Egy térre fogsz akadni, ennek északi részéből egy másik ut vezet keletre, egyenesen az általad keresett házhoz « A kínaiak nagyon jól kiigazodnak az égtájakban s hegyeket, folyókat, városokat dung (kelet), szí (nyugat), pe (észak) és nan (dél) előraggal jelzik. Például Pe-king és Nan-king. Ml UJSA& ? Ne játszói a puskával. Milyen régi, bölcs igazság az hogy ne játszadozzunk a puskával. Hány véres, véletlen esetnek volt ez okozója. A nyitramegyei Nagydobokon történt nemrégiben, hogy Krajcsovics János a fegyverét tisztogatta. Megnézte jobbról, balról lefektette az asztalra, belenézett a fegyver csövébe, és meg se gondolta, hogy a fegyver elsülthet és őt megsebesítheti. Pedig igy "történt. Épen amikor a csövébe tekintett, a fegyver, hogy-hogy nem, elsült. A golyó behatolt a jobb szemébe, agyát ősszeroncsolta s Krajcsovics János kegyetlen kínok között meghalt. Özvegye és két neveletlen gyermeke maradt utána. Szívig megindulva tárgyalta a falu Krajcsovics szerencsétlenségét. Azt a szomorú alkalmat, hogy milyen hajszálon van is az ember élete? És a kiterített halott mellett szóba került az is, vájjon mi lesz a szerencsétlenül járt özvegygyei és gyermekeivel? Ki tartja el őket ? A szegény gyámoltalan özvegyasszony hogyan tartja el apró gyermekeit? A sok töprengés, bánkódásra jóleső segítséggel jött a mezőgazdasági munkások és cselédek segitő- pénztára. Krajcsovics egy koronát fizetett be, mint rendkivüli tag, a pénztárba és ezért a szomorú eset után minden különösebb utánjárás nélkül a pénztár 400 koronát küldött az özvegynek, hogy a szerencsétlenség első napjaiban magán segítsen. Mindezt a pénztár egy koronáért nyújtotta a párjavesztett özvegynek. De a pénztár másra is jó. Nyugdijat is ad. Hallgassuk meg csak, milyen segit- j ségeket nyújt: 1. Ha tiz évi tagság után munkaképességét bármely okból előreláthatólag mindenkorra oly mértékben elveszti, hogy e fogyatkozás következtében félényit sem képes évenkint megkeresni, mint amenv- nyi egy helybeli (nő, férfi) gazdasági munkás vagy cseléd évi átlagos keresménye, élete fogytáig, illetőleg keresetképességének netáni visszanyeréséig 10 korona havi segélyt (nyugdijat) kap; ha pedig a keresetképtelenség tiz éven belül állana be s a tag a tagsági dijakat nem akarja addig fizetni, amig a segélyre való joga megnyílnék; a pénztár a befizetett tagsági dijakat, az előzőleg netalán kifizetett segélyösszegek betudásával, a tagnak kamat nélkül visszafizeti; 2. ha meghal a tag és halálát nem baleset okozta, családjának: ha legalább 10 évig volt tag, 250 korona ha legalább 15 évig volt tag, 270 korona segélyt, vagy ha családja nem maradt, temetésére 100 korona segélyt ad a pénztár; ha pedig a tag halála a belépéstől számított öt éven belül
