Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-18 / 28. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 223 A fecskék nagy tanítómestereik az embereknek. Csak figyeljetek rájuk és higvjétek meg, sokszor szégyen pírral láthatjátok, hogy mi különbség van a boldog fecske pár és az ember párok közt. — Az aratás és a munkás viszonyok. A földmi- velésügyi minisztérium munkásügyi osztályához érkezett jelentés szerint az idén az aratás teljesen békésnek Ígér­kezik. Bérmozgalmakról sehonnan se érkezett értesítés, a munkások mindenütt az Országban idejében megkötötték a szerződésüket és azok megtartásához ragaszkodnak. Csak Békésmegyében volt némely helyen elégedetlenségből szár­mazó mozgalom, de itt is sikerült az ellentétet békésen el­simítani. Több helyütt levő munkáshiány pótlásáról állan­dóan gondoskodik a földmivelésügyi miniszter, amiért is a mezóhegyesi arató munkástartalék az idén is készenlétben lesz. A munkáskéz hiányának az apasztására nagyban hoz­zájárul a hadügyminiszter intézkedése, hogy a földmives katonáknak szabadságolását megengedi. — Százesztendős búza a föld alatt. Szabadkáról Írják: Csóvits Jakabnak, a Csantavérhez közeli Likas-pusz­tán van egy kis belsősége, amelynek udvarán szerdán dél­után gödröt ásott a gazdája. Ásás közben észrevette, hogy a talaj nagyon puha, vigyázva dolgozott tehát tovább. Egy­szerre csak buzaszemek jöttek napvilágra az ásó nyomán. Óvatosan felhányta a földet s rövidesen rájött, hogy egy régi gabonaveremre bukkant rá. Szomszédjait elhívta s csakhamar nyilvánvalóvá lett, hogy körülbelül öt vaggon búza van elrejtve a föld mélyében. Ezt a búzát még Csó- vitsnak a nagyapja tehette el s minthogy néhány évig nem volt rá szükség, nem ásták fel. Közben aztán az öreg meg­halt s megfeledkeztek arról, hogy búza van a föld alatt. A gabonásverem legalább száz éves már s a benne talált ga­bona még mindig teljesen használható. Ha ez a búza nem is olyan jó, mint az egy-két esztendős gabona, de a búza­árak mai drágasága mellett 15.000 koronát igy is megér. A búzának Csóvits a jogos birtokosa, mert emberemlékezet óta mindig Csóvits-ház volt az amelynek udvarán a gabo­nát megtalálták s bizonyos, hogy Csóvits ősei raktározták a verembe a gabonát. — Éjjeli szivárvány. A temesmegyei Szakálházán a lakosok a közelmúlt napokban érdekes égi tüneménynek voltak tanúi. Este kilenc órakor hatalmas esőfelhők vonul­tak át az égen, majd midőn félórával utóbb a nyugati égen feltűnt a hold, északkeleti irányban tisztán látható szivár­vány ívelte át az eget. A ritka tünemény mintegy öt percig tartott. — Az átvágott védőtöltés. Felhőszakadás követ­keztében a Bisztra-patak annyira megáradt, hogy a két parton lévő vetést veszedelembe sodorta. Az egyik parton lévő Királyi községből ismeretlen tettesek átvágták a másik parton a védőtöltést s a vizár elöntötte Szent Lázár község partmenti vetését. A csendőrség nyomozást indított Királyi község gazdái közt, kiknek érdekében volt, hogy az átvágás­sal saját termésüket megmentsék. — Vizbe fűlt aratók. Vizsolyból Írják .• Az itt dolgozó aratók a közeli Hernádba mentek fürödni. Kettő közülök örvénybe került s a vizbe fűlt. Holttestüket még nem sike­rült megtalálni. — A vas vonzza a villámot. Hallan nevű község­ben a minap nagy zivatar volt. A munkások, köztük Huber Emil, a biró 30 éves fia, felesége és apósa sietve menekül­tek haza felé. A biró fia vállára vetve vitte a vasvillát. A villám közéjük csapott s Huber Emilt agyonsujtotta, a töb­bit azonban csak megpörkölte és elkábitotta. — Pusztító jégeső. Óriási jégeső volt a Taktaközön és a Tokaji-hegy vidékén. Zombor, Tárcái, Mád és Bodrog- keresztur községek környékén diónagyságu jég esett sürü- tömegben, tönkreverve minden vetést és a nagy reménnyel kecsegtető szőlőket. A zombori és tarcali alsó határt való­ságos jégmező takarta, egyes hűvösebb szőlőhegyeken még másnap reggel is találtak jeget. A tokaji országos vásárról hazatérő embereket a vihar az országúton érte. A jég szám­talan embert sebe.sitett meg fején és arcán. A kocsin haladó városok lovai megvadultak s a szekereket fölforditva rémes kavarodásban száguldottak az országúton. Az elszabadult állatokat a szántóföldeken szedték össze. — Bikaviadal a pusztán. Hajmeresztő szerencsét­lenség történt a Nádasladányhoz tartozó Mariskamajor- pusztán, ahol egy megvadult bika Proska János hetven éves gulyást a szó szoros értelmében szétmarcangelt. Proska ostorával engedelmességre akarta bírni a felbőszült állatot, mely nekirohant, szarvai közzé vette, majd pedig a földre dobta. A segítségül sietők tétlenül nézték, de segíteni nem tudtak. Végre nagynehezen elűzték áldozatától a megvadult bikát, azonban ekkor már végperceit élte a szerencsétlen gulyás, aki néhány percnyi kínlódás után kiszenvedett. — Földrengés Baranyában. Erős északi szél és szakadó eső közben Pécsett és környékén, Bányatelepen s Somogy-szénbányavidéken, Kiskozár és Mislény falvakban erős moraj kíséretében mintegy tiz percig tartott földrengést éreztek, mely keletnyugati irányban haladt. Az emberek ijedten futottak ki lakásukból. A földrengés kárt nem okozott. — Megmérgezett kút. Selistye biharmegyei község csordájából néhány nap alatt tizenkét tehén hullott el s ez az egész község amúgy is nagyon szegény lakosaira súlyos csapás. A község elöljárósága jelentést tett a szokatlan dologról, kutatni kezdték a tömeges állatpusztulás okát s rájöttek, hogy az itatókut meg van mérgezve. Állatorvosi vizsgálat növényi mérgezést konstatált. A lakosság egy Sztika Pável nevű legényre gyanakszik, akit a csorda őrize­téből elbocsátottak, hogy bosszúból kevert mérges füvet az itatókut vizébe. —- Húsz hering egy fillér. A ki szereti a heringet és olcsón akar jólakni vele, most siessen Lübeckbe. Olyan olcsó sohse lesz a hering, mint most ott. A hering halászok valami elképzelhetetlenül gazdag fogást csináltak az idén. Olyan gazdagot, hogy képtelenek voltak túladni a rengeteg hering tömegen s végül is trágyagyárak vettek át óriási mennyiségű heringet, természetesen hihetetlenül alacsony áron. A lübecki piacon a hering akóját, mintegy 150 -200 darabot 10 fillérjével vesztegették, tehát húsz hering kelt el egy fillérért. — Avarkori sirleletek Dunapentelén. Még a múlt év nyarán figyelmessé tették a Nemzeti Muzeum igazgatóságát arra, hogy Dunapentelén számos régiség került felszínre. A Nemzeti Muzeum igazgatósága elrendelte ekkor az ásatá­sokat dr. Mahler Ede vezetése mellett. Számos római kor­beli leletre bukkantak az ásatások alkalmával, most leg­utóbb pedig avarkori sirleleteket ástak ki a föld alól. Két római korbeli temető közé beékelve találták a rendkívül gazdag tartalmú régibb középkori sírokat. Négy sir volt egymás mellett, nem egy vonalban, hanem lépcsőszerüleg ferdén. De ez a négy sir nem bir olyan nagy fontossággal, mint az ezeket körülvevő három lovassir, melyekben a harcosokat teljes pompában, paripájukkal együtt helyezték örök nyugalomra. Mind a három lovassir jóformán teljesen ép állapotban jutott felszínre és az azokban talált tárgyak bizonyára sok érdekes emlékkel szaporítják Nemzeti Mú­zeumunk e korbeli gyűjteményét. A Krisztus utáni VI. és VII. századokból való az egész lelet, a mely jóformán teljes képét adja az akkori harcászati felszereléseknek. Az embe­rek és lovak csontvázai még annyira épek, hogy az is meg­állapítható, hogy ember és ló, testének mely részén kapta a halált okozó sebet. A sírokban nagy számban találtak bronz- és vastárgyakat, arany-, ezüst-, csont-faragványokat, gyöngyöket, drágaköveket, szijjakat, csattokat, kengyelvasa­kat, zablákat, kardokat, ijjakat, vaskampókat, ruhafoszlá­nyokat. Érdekes, hogy minden lovassirban megtalálták a lovasok fülön-függőit is, a melyeken az akkori kor ötvös- művészete tisztán látszik. A sírokban talált valamennyi tár­gyat a Nemzeti Múzeumba hozták, a hol azokat még tüze­tesen megvizsgálják s azután elhelyezik a gyűjteményekbe. — Dunapentelén foyltatják az ásatásokat. — Tea és vajaskenyér. Az angolnak tudvalévőén legkedvesebb étele, a vajaskenyér, melyet egykét harapásra elfogyaszt s melyre egy csésze teát hörpint. Hogy a teával és vajaskenyérrel való kereskedés mekkora hasznot hajt, annak fényes bizonyítéka a legnagyobb londoni vendéglős- üzletnek most közzétett kimutatása, melyben a Five o’clock tea (ötórai tea) bevétele egymaga huszonegymillió nyolc- százezer koronával szerepel, melynek pontosan negyedrésze tiszta haszon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom