Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-18 / 28. szám
XII. évfolyam. Szatmár, 1909 julius 18. 28. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS K1ADÓTCLAJD0N0S : BODNAR GÁSPÁR Megjelenik minden vasárnapSzerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Arany Jänos-utca 17. szám. Előfizetési árak Egész évre .... . . 4 korona Fél évre ................... . . 2 Negyed évre . . 1 HÉfEÖLHÉTRE A kormány ki van nevezve. Szünet a képviselöházban. Múlt számunkban már megírtuk, hogy a We- kerle-kormányt újból kinevezi a király. A kinevezés azóta megtörtént. Az ujjonnan kinevezett kormány szombaton mutatkozott be az országgyűlés mindkét házának és különösen a képviselőházban lelkes, szives fogadtatásra lelt. A többségi pártok egymásután fejezték ki bizalmukat az uj alakulás és az azt irányitó miniszterek iránt. A régóta húzódó válság ezzel befejezést nyert. Újra rénd van. Félni lehet azonban, hogy nemsokára ismét visszaesik az ország e kellemetlen állapotba, mivel a Wekerle-kormány csak rövid ideig, mindössze két hónapig marad helyén. Akkor újra lemond. A kormány bemutatkozása alkalmával a képviselők közzül többen felszólaltak. A felszólalások a képviselőbáz hétfői ülésén értek végett, amikor a miniszterelnök válaszolt a felszólalóknak, mely után a képviselőház az elnök javaslatára szeptember 28-ig elnapolta üléseit. Szünetet tart. Eladósodott ország. Akié a föld, azé az ország. Régi igazság, melyet a történelem sokszor bizonyít. Ha föld birtokosa eladósodik és a föld nemzeti szempontból kevésbbé megbízható kezekbe kerül, az ország veszedelemben forog. És nálunk ilyen bajokkal küzd a föld népe, ilyen veszedelemben van a magyar föld. Szomorúan tapasztaljuk, hogy évről-évre fogy a magyar birtokosok száma s ez a költők által megénekelt »arany kalászszal ékes rónaság« idegen embereknek érleli kalászait. Mert a föld, egyes éveket leszámítva, ma is úgy fizet, mint hajdan, sajnos azonban, hogy nem azoknak akik azt keservesen megszerezték. Szinte elrémül az ember, ha az idegen tulajdonba átment magyar földbirtokosok névsorát látja s még jobban elszomorodik, ha a statisztikát olvassa arról az óriási teherről, mely Magyaroi’szág dusve- tésü földjét nyomja. A 10 milliárd korona értékre becsült magyar földet ugyanis nem kevesebb, mint 70 százalék adósság terheli s ha a statisztikusok számításait figyelembe vesszük, úgy ma, magyar földbirtokra nehezedő teli sr 7 milliárd koronát tesz ki, mely 6 százalékkal számítva, évenkint 400 millió kor. kamatot jelent. De a jelzett statisztika csak a betáblázott adósságokat mutatja. Hol vannak ezenkívül gazdáinknak a váltóadósságai, tőkéseknél és uzsorásoknál levő magántartozásai, melyek szintén milliókra rúgnak és amelyek még a nyilvános adósságoknál is jobban nyomják a gazdaember vállait. És ezt az adósságot megdöbbentővé teszi még az is, hogy ahelyett, hogy fogyna, még körülbelül évi 2000 koronával növekedőben van. Szörnyű elgondolni is, hogy Magyarországon évente majdnem 2000 család lesz koldussá az adósság súlya alatt való összeroskadásban s ezeknek legnagyobb része magyar kisgazda. Nagyon szomorú jelenségek ezek, amiben csak az a sovány vigasztalás van, hogy más országokban is úgy van. Angliában, Ausztriában, Olaszországban szintén 60 százalékra számítják a föld terhét, egyedül Poroszország dicsekedhetik azzal, hogy a földbirtok értéke ott félig sincs eladósodva. Munkásházak építése. A földmivelésügyi miniszter a gazdasági munkásházak állami támogatásáról szóló törvénycikk alapján eddig 14 vármegyével, 14 várossal és több mint 20 községgel jutott megállapodásra a munkásházak ügyében. Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Torontál, Te- mes és Bihar vármegyék területén ezer-ezer munkásház épül, melynek építési költségeihez a földmivelésügyi miniszter egyenkint 1,000.000 kor. kölcsönt folyósított. Csongrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék területén egyenkint 500, Csanád vármegyében 700, Komárom és Veszprém vármegyékben egyenkint 300, Tolna vármegyében 650 munkásház