Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-11 / 27. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 215 teremtésekor kaptak. Egy és ugyanazzal az ösztönnel mindig egyformán, mindig biztosan tudnak építeni. Két három nap múlva már a körzet vonalain egy-egy kis sárcsöppet, nyomot láthatok, akkorát, amekkorát csőrükben egyszerre hordhattak és egy aktusra — oda ragaszthattak. A kis nyomok, sár- csöppek mindig szaporodnak. Hát hogyne szaporodnának. Csodás az szorgalom, az a kitartás, amivel a fecske, ez az apró jószág házikóját felépiti. Megfigyeltem. Alig érkeznek az első napsugarak a földre : ők már sebes szárnyalással hasítják a levegőt. Munkához látnak. Egy negyed óra alatt húszszor, harmincszor jöttek csőrükben az építési anyaggal. Máskor kevesebbszer, ügy látszik, akkor messzebbre kellett szállaniok az anyagért. És ez tartott kora reggeltől — alkonyatig. szakadatlanul, folyton folyvást, ügy, hogy május utolsó negyedében már teljesen kész a lakóház. Puha ágy- gyal, oltalmazó falakkal. Megerősítve át és áthúzott vastagabb szalmaszálakkal. Bizony, tanulhatunk tőlük mindny'ájan — mi munkás emberek. Akik órához kötjük a magunk munka idejét. Akik dicsekszünk, hogy hány órát dolgozunk. Akik gyűlöletes harcot harcolnak a munka idő ellen. Akik átoknak, gyötrelemnek tekintik a munkát. A munkakerülők, akik átpipázzák, átdőzsölik az életet. Akik verejték nélkül gazdagodni szeretnek. Tanulhatnak tőlük. A fecskepártól. Az Isten madaraitól. Mert igen a fecske fészkek is tanulságokat szolgáltatnak az embereknek. Ám az emberek elhaladnak alattuk, rájuk se’ néznek. Talán, mert félnek azoknak a kis jószágoknak a beszédétől, hogy megszégyeníti őket. . . . Most aztán már otthon érezték magukat az én lakóim. A Füstös és Csóré. Néha-napján bizony kimaradtak. Nem láttam őket egész nap, csak öreg estenden. Hol jártak ? Talán kiránduláson voltak. Talán a mezőségeket, a patakokat, a folyókat, a fényes világot tanulmányozták. Ki tudhatja? — A sáskairtás a Hortobágyon. Hajdúnánáson és a hortobágyi pusztán mintegy háromezer holdnyi területen a nagy erővel megindított irtási munkálatok oly sikerrel jártak, hogy itt a marokkói sáska kipusztitása befejezettnek mondható. A munkálatok során arról értesítették az állami rovartani állomást, hogy Nagykörű községben, Jásznagykun- szolnok vármegyében a sáska óriási mértékben pusztít, mely az előbbi évek pusztításait is meghaladja. A községi elöljáróság elhallgatta, hogy az ottani háromszáz holdnyi legelő már évek óta fertőzve van, s most, hogy a sáska vetésekbe is beszorult s mint egy hétszáz hold vetésen rajzik — jajdultak fel a nagykörüek. Darányi földmivelésügyi miniszter azonnal elrendelte, hogy a veszedelmes területen kétszáz sáskairtó-géppel kezdjék meg haladéktalanul az irtási munkát s felhívta Jablonszky József királyi tanácsost, a rovartani állomás vezetőjét, hogy azonnal utazzék ki a végzendő munkálatok ellenőrzésére. Felhívta az állomás vezetőjét arra is, hogy mindazon községeket, melyek a sáska rajzás vidékén vannak, világosítsa föl, mily nagy mulasztás az, ha a hatóság a sáska felléptét csak akkor jelenti be, a midőn csak óriási költségekkel lehet a sáskaveszedelemnek elejét venni. — Munkát kereső aratók. A földmivelésügyi minisztérium munkásügyi főosztályának közlése szerint Szentesen körülbelül ezer, Mezőkövesden hatszáz, Dévaványán háromszáz, Zentán száz, Nádudvaron száz, Gyöngyössolymoson száz, Magyarkanizsán kettőszáz, Endrődön száz munkás van aratómunka nélkül, akik nemcsak aratómunkára, hanem más munkára is hajlandók elszegődni. A munkásokat kereső gazdák levélben vagy távirattal közvetlenül a községi elöljárósághoz fordulhatnak. — Aratók harca. Gróf Pongrác Kálmán nagykágyai uradalmába szilágymegyei oláh aratókat szerződtettek, ami a közeli magyar falvak munkásait annyira felingerelte, hogy szombaton tömegesen jelentek meg a tanyai gazdatisztnél, kérve, hogy az idegen munkásokat távolítsa el, mert vele együtt agyonverik azokat, A gazdatiszt a fenyegető csoportból elmenekült. Vasárnap az idegen munkások egy kágyai korcsmában voltak, ahol a kolyi aratók megrohanták őket, mire verekedés támadt, melynek folyamán tiz munkás életveszélyesen megsebesült. Az uradalom csendőröket kért az aratómunkások védelmére, kik a tanyán meg is jelentek. — Jégeső, Csávolyán,Felsőszentiványon éSa környékbeli községekben fél óráig tartó nagy jégeső volt, mely az egész határ termését tönkretette. — Villámcsapások. Békés megyében a minap nagy vihar volt. Gyulavarsándon egy villám a gyulai utón egy házat is felgyújtott, a mely porig leégett. — Kígyóson a róm. kath. templom tornyába csapott be a villám ; de itt nagyobb kárt nem tett. A borostyáni tanyákon Cs. Varga György és Pikó Sándor tanyájába ütött bele a villám. A tanyáját felgyújtotta és Pikó Sándornak öt lova bele is égett az istállóba. — A csabai határban a nagyréti földeken a villám hasonló módon gyújtotta föl és pusztította el Kovács János tanyáját. Sőt Csabán a községben is lecsapott a villám, mindkét' esetben a községi villanyvezetékbe, oly erővel, hogy pár percig az egész község sötétségben maradt. De emberélet is esett áldozatul ennek a zivatarnak. Burin Mihály szarvasi lakos a vihar kitörésekor éppen répaföldjét kapálta és munkaközben sújtotta agyon a villám. — Az akácfa veszedelme. Egyik legszebben virágzó fánkat, a most dús virágzásban levő akácfákat egy veszedelmes élősdi támadta meg némely vidéken. A Leccauum Robinianum nevű élősdi az eddigi jelentések szerint Esztergom- és Fejérmegyékben lépett föl nagyobb pusztítással. A hivatalos jelentések beszámolnak arról, hogy a mindjobban szaporodó éneklő madarak egyik legerélyesebb pusztítói a fertőző bogárnak. Egyébként a jelentések szerint a megindított védekezés a pusztításnak útját állta. — Ellopták a lovát. Paulik Pál sóstókertségi mezőőrnek ellopták a lovát taligástól a Bundi mellől. A jelek szerint kóbor cigányok álltak tova a járlat nélküli jószággal. Az esetből tanulhatnak gazdáink, akik igen gyakran hagyják magányosan lovaikat a csapszékek előtt. — Fogott az átok. Szelistye községben Kozta Jovonét gyűlölte a nép, mert uzsoráskodott. Az öreg asszony meghalt, de rokonai az egész községben nem tudtak kapni virrasztókat. így aztán éjszakára egyedül hagyták a halottat és a koporsó körül égve felejtették a gyertyákat. Éjféltájba a gyertyáktól tüzet fogott a szemfedő és az egész ravatal lángba borult. A halottas ház ablakából messze világított az égő koporsó s a babonás nép nem mert bemenni, hogy a tüzet eloltsák s igy az egész ház elégett Reggelre a halottat teljesen szénné égve találták az üszkök között. — A halász szerencséje. Popotecki halászmester a múlt nap künn halászott a Dráván, de alig fogott valamit. Már-már abba akarta hagyni a halászatot, amikor éjfél után még egyszer kivette a hálóját, amely ezúttal úgy megnehezedett, hogy alig tudta fölhúzni, örült is nagyon, hogy mégis kedvezett neki a szerencse s hallal jól megrakottan térhet haza. Nagy volt azonban a meglepetése, mikor a hálóban hal helyett — egy embert talált. Hamar kivette és élesztgetni kezdte. Rövid idő múlva magához tért a látszólagos vizbefult. A megmentett olyan részeg volt, hogy fogalma sem volt arról, hogyan került a vízbe. — Feltaláló pap. Életmentő találmánynyal lepte meg a világot egy olasz pap. Neve D’Antonio Adorján. Oly szerkezetet állított össze, mely lehetetlenné teszi a vonatok összeütközését. Az egész szerkezet egy dobozból áll, melyben villamos gép van; ezt a gépet természetesen ó maga állította össze. A villamosság innét kiáramlik a szemközt jövő vonat ugyanily masinájához, amely azután alkalmas vezetékkel rögtön megállítja a vonat kerekeit. Még a vonat után jövő más vonat összeütközésétől sem kell tartani, ha ezt a gépet alkalmazzák. Az olasz kormány azonnal páten- tet vagyis szabadalmat adott ezen gépecske alkalmazására. — Budapesten a háztelkek ára oly magasra szökött, hogy egy négyemeletes ház ma már nem hozza meg a befektetett tőke kamatait. A városi tanács ennélfogva elhatározta, hogy jövőben hat emletes házakat is engedélyez felépíteni. New-Yorkban van egy 48, egy 41, két 26, három 25, két 23, négy 22, kilenc 20, két 19, kilenc 18, két 17, tizenkilenc 16, tizenhárom 13, százhatvankilenc 12, százegy 11, és százhatvannégy 10 emeletes ház.
