Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-04 / 26. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 203 évenkint 50 ezer métermázsa tarhonyát szállítani. A szegedi kereskedő azt hiszi áprilisi tréfát űznek vele — válaszra se’ méltatja a kérdést. De a londoni cég nem nyugszik és egy párszor megismétli a kérdést. A szegedi kereskedő végre válaszol. Jól összeszidja a londoni kereskedőt. Tartsa bolondnak a nagyapját az anglus. Hiszen annyi tarhonyája talán még a jó Istennek sincsen, nem hogy ő neki. A londoni kereskedő ekkor egy szerb céghez fordult s azóta a tarhonyát Belgrádból szállítják... No hát akár igaz, akár nem ez a felhozott példa, annyi bizonyos, hogy jellemzi a kereskedelmi gondolkodásunkat, illetőleg jellemezni akarja vele. És éppen azért, mert igy vagyunk, igy állunk — sok-sok más okokon kívül, — már ezért is nagy szükségünk van nekünk — a fogyasztási szövetkezetekre. A kereskedelmi szellem ápolásának és nevelésének e leghatalmasabb iskolájára. Ott voltunk nem régen a szociális kurzuson, tanfolyamon, a melyet két miniszter, a vallás és közoktatási valamint a földmive- lési rendeztetett a Gazdaszövetséggel. Örömmel hallottuk egyik előadó ajkáról, hogy a magyar ember a legtöbb esetekben, — statisztikával mutatta ki — pompásan beválik kereskedőnek. Egyszerű emberek kifogástalanul vezetik a szövetkezeteket és oly érzéket tanúsítanak az üzletekben, hogy meglepő. Világos dolog tehát, hogy a magyar ember nevelhető, képesíthető a kereskedelemre és az a felhányt élhetetlenség csak abból a körülményből származtatható, mely- szerint a magyar ember kezeiből teljesen kiesett, illetőleg kivették a kereskedelmet. És homlokára nyomták: Az csak a zsidónak való, neked más életed, más tered van. Pedig ime, bebizonyosodott, hogy éppen a kereskedelem megtisztítása szempontjából is szükség van arra, hogy a keresztény elem is mentői tömegesebben lépjen — a kereskedelmi pályára. A »Miatyánk« ötszáz nyelven. A clerkenwelli Gilbert és Rewington cég kis könyvet ad ki, amelyben a Miatyánkot ötszáz nyelven lehet majd olvasni. A könyv drága lesz, mert mindössze csak 200 példányt fognak belőle nyomni s a szedést a megjelenés után azonnal szétosztják. A kiadó cég szedöterme most valósággal látványosság számba megy. Kínaiak, japánok, borneói zuluk s'a világ minden részéből származó szedők állanak a szekrények előtt. Legérdekesebb a kínai betűszedő, aki a jelek és betűk ezreivel dolgozik, amig a rövid imádságot kiszedi. A gepiigynökök a faluban. A korlátlan iparszabadság, az ebből származott féktelen és tisztességtelen verseny, a falvakat elárasztó gépügynökök a mi istenadta népünknek már igen sok kárt okoztak. Csaknem minden faluban találunk kisgazdát, kit valamely gabona vagy gépügynök becsapott vagy teljesen tönkretett. Amit a kereskedő és vállalkozó a rössz üzleti viszonyok, a börzén folytatott spekuláció miatt vészit, azt sokszor megveszi a járatlan és tudatlan falusi népen. Az országot elárasztó gépügynökök az üzletkötést rábeszéléssel, ígérgetéssel és sokszor ravasz fondorlatokkal végzik. A megrendelt árut drágán, rossz minőségben és rendetlenül szállítják. A becsapott falusi gazda meg magán segíteni nem igen tud, a költséges pereskedéstől fél, jogos és elegendő oltalmat hatóságainknál pedig nem talál. Gyermekkoromból emlékszem, hogy szülőföldem népét minden nyáron dobszóval figyelmeztették, hogy a tűzvész elkerülhetése végett mindenki kellő elővigyá- zattal legyen. Az aratáskor, a gabona behordásakor, nyomtatáskor és csépléskor, a munka végzése közben kiki a dohányzástól tartózkodjék és a gyermekeknek kezébe gyufát senki se adjon. Minden ház elé egy hordó vizet kellett állítani, hogy a tűzvész ellen való védekezés sikeres legyen. A nagy nyári hőségben véletlenül elejtett gyufa is lángra lobbanva elhamvasztja az egész gabonatermést, melyet a tűzkár ellen nem is biztosítottunk. Ha csak egy szalma vagy szénaboglya elég, máris érzékeny veszteséget szenvedünk. Mennyivel nagyobb és érzékenyebb azután az a baj, melyet a gépügynökök okoznak. Még nem dobolták ki egy faluban sem, hogy a lakosság a gépügynököktől óvakodjék és hogy a megkötött egyezséget a községházában, a falu jegyzője és elöljárósága előtt írják csak alá. Forduljanak tanácsért és utbaigazitásért bizalommal a hatósághoz, amelynél védelmet is találnak. Nagy jelentősége volna az ily jóakaratu és bizalmat gerjesztő figyelmeztetésnek, mely sok bajnak venné elejét. Azt a gépügynököt, ki tisztességtelen üzletkötéssel a kisgazdákat megkárosítja, sokszor tönkre is teszi, a községből karhatalom igénybevételével is el lehetne távolítani. Nem szabad engednünk, hogy az iparszabadság köpenyege alatt ismeretlen és megbízhatatlan ügynökök, kik sokszor fegyházból szabadultak ki és megbélyegzésben részesültek, falusi népünk jóhiszeműségével visszaéljenek. A gépügynökök ellen mindenünnen sok panaszt hallani. Az egyik gépügynök felkereste a falu bognárját, akinek a felessége varrónő volt. A bognármesterség és a házban észlelt rend feldicsérése után rátért az ügynök jövetele céljára. »Ön uram egy derék mesterember és szereti a feleségét. Mint értelmes ember belátja, hogy feleségének egy újabb és jobb varrógépre van szüksége. Kifizeti azt köny- nyen, két-három részletben is. A bognár alig tudott védekezni és kijelentette, hogy nincs szüksége varrógépre. Az ügynök azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Megkérte a bognárt, hogy mondaná meg pontos címét, mert árjegyzéket akar neki küldeni, hogyha majd esetleg évek múlva is, varrógépre lesz
