Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-20 / 24. szám
190 MAGYAR FÖLDM1VELÓ ember egy igen egyszerű s praktikus eljárást eszelt ki a friss vagy sózott vaj rossz szagának eltávolítására; ez abban áll, hogy egy kevés szénsavas nátront (szóda) tett hozzá. Mintegy három kilogramm vajhoz tizennyolc gramm szódát veszünk, a friss vajhoz azonban csak akkor adjuk hozzá a szódát, mikor már minden tej ki lett belőle mosva. A rossz szagot ugyanis sav idézi elő, s ha ezt a savat ujjal közömbösítjük, eltűnik egyszersmind a kellemetlen iz is. Hasonló szolgálatot tesz a szóda alkalmazás?, egyéb konyhazsiradékoknál, szalonna stb.-nél is. — Macedonia nemcsak fegyvertviselő emberekben, hanem vadállatokban is bővelkedik. Egy utas ezeket Írja : Minden tölgy- és diófa tövében talál az ember hat láb hosszú kígyókat, óriási medvéket és rókákat. — Az Egyesült Államokban az egerek és patkányok évente mintegy 20.000 dollárnyi kárt okoznak. MI ÚJSÁG ? Egán Edéről. Az >A—ny« egyik olvasója irta a következő sorokat: Mióta a felvidéki magyarok és ruthénok lelkes jóakarója, Egán Ede titokzatos módon elhunyt, a felvidéki népmentés munkája is lanyhább lett. Most érzi a nép igazán, ki volt számára Egán Ede. Temérdek apróság száll róla szájról-szájra, valóságos legendák fonódnak alakja köré. Hálás emberek el-ellátogatnak tragikus halála színhelyén emelt emlékkereszthez, melyet az időn kívül éjben bujkáló emberek is rongálnak s esténkint a faluban öreg emberek mesélgetnek egymásnak arról, mint szabadította meg a nagy népmentő Nagyberezna község lakóit a zsidó bírótól. Sok más egyébről is szó esik, ezek közül való a két következő eset: Egán Ede négyese egyizben a Bereznik völgyön hajtott végig. Egán épp nagyilóján keresztül vizsgálta a környéket, midőn a völgyön végigcsengett a közeli falu harangjának szava. A hegyoldalban dolgozó munkások azonban még sem hagyták abba a munkát; munkaadójuk nem engedte. Egán Edét ez nagyon felháborította, de elfojtotta haragját. Megállította négyesét s a munkaadóhoz lépett, ki afféle kisebb helyi király volt. — Dél van, uram. Bizonyára várja már otthon a jó ebéd. Jöjjön velem. A kocsimon hazaviszem. Aztán a munkások felé fordult: — Ti pedig tegyétek le a fejszét és egyetek. Az uratok megengedi, én pedig parancsolom. A munkások nyomban elértették Egán hangos szóval mondott meghívásának célzását s hálás mo- solylyal tekintettek Egán felé. Elértette a munkaadó is, de nem merte Egánt kikosarazni, hanem szépen felült a kocsira s engedelmesen hazatér Egán kívánsága szerint. Egy más Ízben látogatást tett Egán egy kis pa- rochián. Télidő volt, a parochia hivatalos helyiségében majd megvette az embert az Isten hidege. — De hideg van itt — fakadt ki az erélyes Egán. — Ha télikabát nem volna rajtam bizony megfagyhatnék. A plébános elmodta a dolog okát. A nép nem akarja az erdőből behordani a parochia fáját, neki meg nincs szive ahhoz, hogy szolgabirói hatalommal kényszerítse a népet kötelességére. De menjünk át a családom szobájába — mondotta a plébános — ott melegebb van. Átvonultak mindketten s körülbelül egy óra múltán távozni készült. Ahogy kilépett az udvarra ott várta a falu tanácskérő népe. Egán odaszólt egyik öreg paraszthoz: — De szegény a ti papotok. — Még fája is alig van. Harmadnapra a parochia udvarán hatalmas farakások emelkedtek. Nagyföldrengés Franciaországban. Nagy földrengés volt délfranciaországban. Az eddigi megállapítás szerint a péntek esti földrengés következtében hatvan ember vesztette életét, a sebesültek száma pedig két-háromszáz. Roquesben a földrengés tizenhárom, Lam- bescben pedig tizenkét áldozatát temették el óriás részvéttel. A földrengés pusztításáról még nem teljes a kép. Tizenkét falu teljesen rombadőlt s azt hiszik, hogy néhány távolabb eső falu is, a melynek nincsen telefon- vagy táviró- összeköttetése, tönkrement. A nagyobb városoknak az ijedtségen kívül nem lett bajuk. Roques faluban egy egész család az összedőlt ház romjai alá került. Az anya, a ki áldott állapotban volt, a karján lévő gyermekével együtt azonnal meghalt; leánya, a kinek csak karja nyúlt ki a romok közül, tizennyolc óra hosszáig átölelve tartotta anyjának holttestét. Atyja, a kit a romok szintén eltemettek, kiszabadítása után megőrült. Ezerkétszáz lakost számláló Dannet község teljesen elpusztult. Alig három perc alatt az összes házak összeomlottak. A lakosok közül tizennégyen meghaltak és húszán megsebesültek. Nagyon szomorú egy tizenkét éves fiúnak a sorsa, a kit anyja orvosságért gyógyszertárba küldött. Hazamenet érte őt a földrengés. A fiú sietve rohant szülőinek házába, a mely abban a pillanatban, a mikor a gyermek a küszöbre lépett, összeomlott és a fiút agyonütötte. A földrengés által sújtott helységek több óra hosz- száig nem tudtak segítséget kapni. A földrengés által okozott kárt sok millió frankra becsülik. — Barcelonából jelentik : A földrengést, a mely Dél-Franciaországban akkora pusztítást vitt végbe, az egész barcelónai tartományban is érezték. A földrengés nyolcvan másodpercig tartott. Sok ház összedőlt és két emberélet elpusztult. — Szemle a délibábos rónán. József királyi herceg honvéddandárparancsnok szemlét tartott a gyulai második honvédgyalogezreden. A királyi herceg első nap gyalog követte a csapatok harcmozdulatait, a második napon azonban már nyeregbe ült. A gyakorlat diszfölvonulással és az arcvonal előtt való ellépéssel kezdődött. Azután kezdődött a harci gyakorlat, a melyet a királyi herceg adott föl. Igen szép volt a második napon a két zászlóalj harci gyakorlata. A rónán ugyanis, éppen a csapatok harcvonala fölött, délibáb lengett és lehetővé tette az ellenfél soraiba való bepillantást s ezért az egész harc lefolyása teljesen látható volt. A királyi herceg a szemle után teljes megelégedését fejezte ki Bothmer báró ezredesnek, Sioldia őrnagynak és a tisztikarnak a legénység kitűnő kiképzéséért. Ma már — úgymond — vasszigorral, büntetéssel és kegyetlenséggel fegyelmet tartani nem lehet, hanem szivéhez kell férkőzni, hogy a fölebbvalóihoz hűséggel ragaszkodjék. Ekkor azoknak parancsait vakon fogja követni és a vezetőség is bátran helyezheti az ilyen legénységbe teljes bizalmát. — A palicsi gazdanagygyülés. A Magyar Gazda- szövetségnek e hó 23-án Palicsfürdőn tartandó nagygyűlésére az ország minden részéből oly nagy számban érkeznek a jelentkezések, hogy a gyűlés az összes eddigi gazda- gyűléseknél nagyobbszabásunak Ígérkezik. Bejelentették már részvételüket az összes nagy gazdaszervezetek, az O. M. G. E., a Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesülete, a Szerb Földmivelő Szövetkezetek Szövetsége; a legtöbb vármegyei gazdasági egyesület s már eddig mintegy száz testület. Szabadka város közönsége meleg fogadtatásban készül részesíteni az ország gazdatestüleleit s a helyi rendezőbizottság
