Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-13 / 23. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 181 zánál az őszi rozs, mindamellett ezt sem lehet egészben véve kielégítőnek jelezni, mert nagyon sok helyen foltos, ritka és néhol alacsonyabb is a normálisnál, bár kalásza többé-kevésbbé rendes és virágzása közben sem érte lényeges baj. A rozsból is elég sok vetés tönkrement a tél folyamán, megközelítőleg sem annyi azonban, mint amennyi a buzavetésekből. Ez a termény, föltéve, hogy már közeli aratásáig nagy csapás nem éri: átlagban a közepes termést még megközelítheti. Az őszi árpavetések a télen át eléggé károsodtak, hasonlóan a repcevetések, amelyekből igen sok kiszántás történt a tavasz folyamán. Az őszi árpa- és repcevetések országos átlagban számítva, csak középen aluli eredménnyel biztatnak. A tavaszi árpa és zabvetések jól fejlődnek és már a bevetett nagyobb területnél fogva is kielégítőbb termést Ígérnek, szemben a múlt évvel, bár igen sok vadrepcével vannak átnőve. Jól állanak a tengeri-, répa- és burgonyafélék, amelyek megkapálására és egyéb munka teljesítésére az időjárás rendkívül kedvező. Férgek és rovarok a répafélékben néhol jelentékeny kárt okoztak. Kifogástalanul fejlődnek a kerti növények, az idei vetett takarmányfélék, — jóval több vetés is történt takarmánymagvakból — de eléggé jól állanak a lekaszálás alatt álló lucernák, kevésbbé a lóherék, sok kipusztult belőlük a tél folyamán, továbbá nagyobbára kielégítően fejlődnek a jobban kezelt rétek és legelők és csak a szikes és homoki szárazabb rétek és legelők miatt hallani panaszokat, amelyek ma is gyengék és folytatólagosan esőt kívánnak. * Élősdiek az idén egyelőre alig károsítanak, sem a gabonafélékben, sem más növényzetben nem mutatkozik nagyobb kár, bár a rozsda és üszög itt- ott fellépett. Férgek csak szórványosan okoznak kárt és pedig leginkább az ősziekben, kevésbbé a tavasziakban. Jégverés is volt az utóbb lefolyt időszakban is, de minden nagyobb károsodás nélkül, nevezetesen: Baranya, Somog}% Tolna, Veszprém, Pest, Szilágy, Csanád, Csongrád, Krassó-Szörény, Temes, Torontál, Maros-Torda, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely vármegyékben. Termésbecslés'. Egy magánforrásból eredő termésbecslés szerint Magyarországon az idén 6,187.774 katasztrális hold van bevetve búzával s a várható termés 39,223.443 métermázsa. Ez a becslés a holdanként várható termést is közli, amely szerint a Duna balpartján a termés 4—6, a Duna jobbpartján 6—8, a Duna— Tisza között 5—8, a Tisza jobbpartján 6—7, a Tisza balpartján. 5—7, a Tisza—Maros szögén 6 — 7 és Erdélyben 7—8 mázsa között váltakozik. Búza lóhere után. Ha másképp nem lehetséges s a búzát a lóhere után egy szántásba kell vetni, akkor feltétlenül elő- hántóval felszerelt ekével kell ezen egy szántást végeztetni, hogy a lóhere szártövei tökéletesen be- földeltessenek s újólagos kihajtásuknak lehetőleg eleje vétessék. Az idei szárazságra való tekintettel azonban a föld nagyon üregessé válik a lóhere leszántása után s leülepedése nagyon lassú lesz. Ez bajt okozhat, hónélküli, száraz fagyos téli időjárá esetén annyiban, hogy a fagynak mély lehatolását elősegíti, ami a búza kifagyására vezethet. Ezt elkerülhetjük, ha a leszántott lóhereföldet nehéz hengerekkel erősen meghengereztetjük, a szükséges mór salékos struktúra a vetés előtti fogasolással mindig helyreállítható. Ha gyűrűs hengere van, akkor ezzel hengereztesse meg a földet, amelyet szükség esetén még a búza elvetése után is bátran lehet használni, mert a gyűrűs hengerrel apróan barázdált felületet nyer a talaj. Merre repül a gólya ? — Csak nem rég voltunk híradással egy Kolozsvárott megjelölt magyar gólyamadárról, mely Afrika déli részén került fogságba. Most ismét a Szentföldön találtak egy magyar gólyát. Ugyanis Schmitz Ernő atya, a jeruzsálemi német katholikus hospicium igazgatója és kiváló ornitológus a következő értesítést küldte a budapesti m. kir. ornitológiái központnak : »1909 április 5.-én több mint 2000 darabból álló gólyacsapat pihent egy jeruzsálemi tó mellett, a melyek közül 5 darabot élve elfogtak. Az egyiknek a lábán gyűrűt találtak a következő fölirással: »Ornith. Középpont Budapest, Hungária 293.« Ez a példány hozzám került és a most létesülő Palaestina Múzeumot fogja díszíteni.« A m. kir. ornitológiái középpont madárjelölő törzskönyve szerint ez a gólya 1908-ban született Egriben Szat- már közelében, 1908 julius 8.-án jelölték meg. Jeruzsálem kétségtelenül már egyik pihenő állomása volt hazafelé vezető útjában. A telet valószínűleg Dél-Afrikában töltötte, hol éppen az idén kézre került már egy magyar gólya. Ez az adat azért igen fontos, mert a mellett szól, hogy a gólyák nem repülnek át a Földközi tengeren, hanem a hosszabb, de biztosabb szárazföldi utat választják. — Az ornitologiai középpont az ez idei nyár folyamán folytatja a golyafiókák megjelölését, hogy az ilyen véletlenül kézre- kerülő példányok révén minél tüzetesebben megismerhesse a gólya rendkívül érdekes vonulási viszonyait. TANÁCSADÓ Szikfü virágzáskor. A szikes, lapos földeket gyönyörű virágnö- vénynyel teríti el a természet. — A szegény ember kenyeret adó szőnyege ez. Már tudniillk azé a szegény emberé, a ki nem élhetetlen és szeret dolgozni. A szikfüvirág sárga kelyhe, fehérszinü formás viráglevele kitűnő orvosság. A magyar szikfü- virágot megveszik külföldön is. Magam láttam, mikor Fiúméban 28 vasúti kocsi állott a tengerparton egy végtiben és egy hajót teleraktak szikfüvirággal. Szagos volt akkor az utca a szikfüvirág illatától. S ebben az illatban kiéreztem annyi ember hálaimáját, kiknek ez a virág kenyeret adott. Mert ahány zsákot raktak be a hajóba, annyi munkáscsaládnak nyújtott keresetet. A család apraja, nagyja szedte a szikfüvirágot, öreg anyóka s apró gyermekpalánta s mindegyik megkereste a maga karéj kenyerét. Örömünkre van, hogy egv-egy vidéken már foglalkoznak a gyógyító növények szedésével. Hogy pedig a gyógynövények szedésével a népnek jövedelem is biztosittassék. Darányi Ignác földmivelés- ügyi miniszter elrendelte, hogy a kolozsvári gazdasági akadémiával kapcsolatban gyógynövénybeváltó telep létesüljön, ahol minden gyűjtőnek tanácsot adnak, mit, hogyan, felvilágosítják, minek mennyi a beváltási ára. S ha a gyűjtő jól szárítja, a gyűjtését be is váltják. A fehéregyhá^ai csatatéren, közel a helyhez, ahol Petőfi elesett, gyógynövény termelő telepet létesítettek. Itt évenkint kimutatják, mennyi a gyógynövények termelésének jövedelme.
