Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-23 / 20. szám
158 MAGYAR FÖLDM1VELŐ TANÁCSADÓ Kedvezményes utazás kisgazdáknak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter értesítette az esztergomi gazd. egyesületet, hogy kérésére kivételesen megengedi, miszerint a IV. nemzetközi tejgazdasági kongresszussal egyidőben Budapesten folyó évi junius hó 6—10-ig rendezendő országos állatki- állitás megtekintésére utazó falusi kisgazdák, legalább 10 főből álló csoportokban együttesen teendő utazás feltétele mellett, az említett alkalomból Budapestre és vissza a III-ik kocsiosztájban féláru menetjegyekkel utazhassanak. Ezen kedvezmény a gazdasági egyesületek által kiállítandó, hivatalos pecsétjükkel ellátandó és az utazás célját feltüntető igazolványok alapján lesz igénybevehető , amire nézve a miniszter a kir. államvasutak igazgatóságát egyidejűleg utasította. Midőn erről a gazdaközönséget értesítjük, egyben felkérjük, hogy az igen tanulságosnak ígérkező, nagyarányú orsz. állatkiállitás látogatása céljából csoportos kirándulásokat rendezni szíveskedjék. Jelentkezni lehet az esztergomi gazdasági egyesület titkáránál. Szavatolás körömfájás okozta károkért. Az általános joggyakorlat szerint, az eladó, a szavatosságot esetleg tágabb körre kiterjesztő külön kikötés nélkül, az állatoknak csakis rejtett hibáiért szavatol. Nem rejtett hiba pedig az olyan körömbaj, mely a lábvégen észlelhető alaki eltéréseken kívül a nem szakértő figyelmét felköltő sántiíásban is nyilvánul. Igaz ugyan, hogy a ' sántaság okának kiderítése különös szakismereteket igényel, a sántitás azonban arra kell, hogy figyelmeztesse az állatot, vizsgáltassa meg hozzáértő szakemberrel. Általános szabály egyébiránt, hogy semmiféle betegségben szenvedő állatot nem tanácsos a meglevő állomány közzé állítani, mielőtt nem győződtünk meg róla, hogy baja nem veszélyezteti az egészséges állatokat, sőt az egyideig való elkülönítés még akkor is nagyon ajánlatos, mikor a máshonnan vett állat egészségesnek látszik, mert ez nem zárja ki azt, hogy valamely ragadós betegség csiráival fertőzve van. A légy és pók. — A légy a pókháló körül szemtelenkedett. —Te vagy a világ legundokabb férge, — sértegette a pókot. Behálózod magad és lustálkodsz léha semmittevésben. Te piszokfészek! E kihívó hang bosszantotta a pókot és feddő hangon szólt a hálójából: — Szemtelen piaci légy, hogy mersz te engem bántani ? Vigyázz, mert kiirtalak az árnyékvilágból! — Nyomorult! — zümmögött a légy, magánkívül a dühtől és a hálónak rontott, hogy megölje pókot. Ám vesztére, mert a hálóban ragadt és a pók kiszívta életét. így rohan sok ember saját vesztébe. L. E. Az Egyesült-Államokban két olyan indián hercegnő él, akiknek ősei Amerika felfedezésének idején korlátlan hatalommal uralkodó királyok voltak. Mindketten a tnas- sachusettsi Assawampset tó mellett egy kis indián faluban laknak, meglehetős szegénységben. A nevök : Teweeleema és Wootonekaaoke. MI ÚJSÁG? Fagy után — jég. Pusztító jégviharok. Az ország több helyéről érkeznek hírek pusztító jégviharokról. A májusi tél után, mert május elejét valóban igy lehet jellemezni, egyszerre bele ugrottunk — a kánikulába. A tavasz elhagyta földünket már pár esztendeje. Tavasz Magyarországon — eggszerüen nincs. A hirtelen beállott nagy meleg, mondhatni kánikula a maga jégfellegeit is felénk hajtotta. Eddigi tudósításunk a jégviharokról — a következők : Szatmár vármegyében Udvari (és vidékén) galamblojás nagyságú jég esett. A vetésekben érzékeny károkat tett. Poprádon, Eger és környékén, Miskolcon, Mezőnyéken, Mezőkövesden, Tibotdarócon, Szendrőn, Edelényen diónagy- ságu jégdarabok estek. A jégeső a vetésben, szöllőben és gyümölcsösben azt is tönkretette, amit a fagy meghagyott. Szilágy Somlyón épen a délutáni istentiszteleten voltak a hívők, mikor vihar támadt s a hatalmas villámlás és mennydörgés nagy ijjedelmet idézett elő a hívők közt. Az asszonyok jajveszékeitek és a lelkész a szószékről igyekezett a híveket megnyugtatni. A vihar alatt tojásnagyságu jégeső esett, mely a házfödeleket megrongálta, az ablakokat bezúzta és a növényzetben kárt okozott. Nehánynak, akiket az utcán ért a zivatar, a jégeső a fejét zúzta he. Á vihar délután 5 órától 6 óra utánig tartott. A kár eddig kiszámíthatatlan Szikszóról jelentik: öngán és Csanaloson nagy jégeső pusztított. Egy órán át tyúktojás nagyságú jég esett, mely nemcsak a vetést tette tönkre, de az összes cseréptetőzeteket is megrongálta. Abaujszántón és környékén a késői fagyok sok kárt okoztak és a tegnapelőtt esett jégeső a megmaradt növényzetet még jobban tönkretette, valamint a szőlőket is. Ezenfelül a nagy esőzések folytán származott viz is kárt okozott, mert lehordta a nagy fáradtsággal és költséggel a szőlőkre felhordott földet. — A német császár Wekerlének. A német császár rendkívül értékes ajándékkal lepte meg Wekerle Sándor miniszterelnököt. Vilmos császár ugyanis a magyar minsz- terelnöknek tömör aranyból váló szivartárcát küldött, amelynek közepén Vilmos császárnak tojósdad elefántcsontlapra festett miniatűr arcképe van; ezt harminc briliáns övezi s a kép felett ugyancsak birliánsokból kirakott császári korona ragyog, mind a két oldalán pedig három-három mogyoró-nagyságú gyémánt van. A szivartárca, amelynek födele kisebb briliánsokkal van körülrakva, nagyértékü és művészi remekmunka. — A munka jutalma. Tapolcáról Írják: Darányi Ignác földraivelési miniszter a tapolcai járás területén két gazdasági cselédet jutalmazott meg hosszú és hűséges szolgálatukért. Az egyik Zsiukó István, a ki negyven esztendeje Deym gróf lesencetomaji uradalmában, a másik szintén negyven éve szolgálja Csendes József tapolcai ügyvédet. A jutalmakat május 9-én adta át a cselédeknek megható ünnepség keretében névedi Botka Andor, a tapolcai járás szolgabirója. Az ünnepségen a vidék előkelő birtokos-osztályából sokan megjelentek, köztük Deim János gróf nagybirtokos is. A tapolcai gazdakör nevében gyulakeszi Froster Elek elnök mondott beszédet a megjutalmazottakhoz. — A hűség jutalalma. A földmivelésügyi miniszter Kádár János és Csoltve János Nagybányai gazdasági munkásoknak egyenkint egyszáz K jutalmat és elismerő oklevelet adott hosszú és hű szolgálatok elismerése folytán. Az ünnepség vasárnap volt nagyközönség részvételével. — Magyar cédrusfa. Az ősi birtokokat ritkítja a parcellázás s igy került máskézre a kadarkuti Somsich- birtok is. Földjét felaprózták s a kastély ma vendég- fogadó. A nagy park, amely a kastélyt övezte, konyhakert és vásártér. Sok fája. ritka gyümölcse, díszes bokra kipusztult, ám szerencse, hogy mai tulajdonosa néhány nevezetes fáját kegyelettel őrzi. Hétszázéves óriási tölgyfája messze mérföldekre ellátszik, négy ember a törzsét nem bírja át-