Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-09 / 18. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 143 legtöbb gazda a lovak testének e részére, melyre az egész súly nehezedik legkevesebb figyelmet és gondot fordít, nem véve figyelembe azt, hogy a rossz patáju ló sokkal kevesebbet ér a jó patájunál. A lovak patái leginkább kemény, kövezett utakon romlanak. Éhez járul, hogy könnyelmű kovácsok a patkókat beégetik, azt adván elő, hogy igy a patkolás egyenletes lesz. Nem gondolnak arra, hogy ezáltal a pata gyenge idegei többé-kevésbé megsértetnek, s hogy gondos kimetszés és reszelés által a patkolás ép oly vagy még egyenletesebb lehetne, mint a kínzó égetés által; csakhogy előbbi művelet több időt vesz igénybe. Ily könnyelmű és kóros patkolásnak sokszor az a következménye, hogy a lovak megsántulnak s végre annyira elértéktelenednek, hogy majdnem haszonvehetetlenekké válnak. A paták sértetlen jó állapotban való megtartásának egyik feltétele, tehát az, hogy a patkók ne veressenek fel forró állapotban. A patákat hetenkint legalább egyszer tehéuganéjjal kellene körülkötni, hogy puhaságukat és ruganyosságukat megtartsák. Természetes, hogy a ganaj eltávolítása után jól meg kell mosni. Vizes ruhának a pata és a csukló körül való kötése által ugyanezt a célt lehet elérni, azzal az előnynyel, hogy a pata tiszta is marad. HÁZI-ASSZONY. Bádogedény tisztítása. Ha a bádogedény nedves helyen állt, vagy nem törülték szárazra és ennek folytán megrozsdásodik, ecetbe mártott szalmacsutakkal kell azt megsurulni, utána pedig szappanos vízzel kell ledörzsölni, és a tűzhelynél vagy a napon megszáritani. Nagyon árt a bádogedénynek, ha kőporral vagy homokkal surulják a cinezést és a rozsda még jobban elharapódzik, mi által az edény teljesen elromlik. Szer fehérnemüek sárguíása ellen. A legutolsó kékitő vízbe, vagy a keményítőbe három rész erős spiritusz és egy rész terpentinolajból állő keveréket öntünk, még pedig egy vödör vízre két evőkanálnyival. Még ha nem is a szabadban, hanem padláson szárítjuk a ruhát, természetesen világos padláson, még akor is fehérebb lesz a ruha mint chlor- fehéritéssel. A terpentinolaj cseppet sem árt a fehérneműnek. A világosságon a szénsavból élenyt, jobban mondva ozont választ ki és ennek az a tulajdonsága, hogy fehérít. A kemény hús megpuhitása legkönnyebben úgy eszközölhető, hogy 7 óra hosszáig ecetes vízben áztattatik, ezután meg kell mosni, tisztán letörölni és megfőzni. Mitől tojnak a tyúkok szorgalmasan? Hogy a tyúkok szrgalmasan tojjanak : végy olaj pogácsát, vagy oly lenmagot, melyből az olaj már ki van sajtolva, vegyelitsd ugyanannyi buzakorpával s makk liszttel: öntsd le forró vízzel, gyúrd össze kovásznak, ebbpl szaggass haluskákat, szárazd meg s ezekkel tartsd tyúkjaidat. Télen nyáron egyaránt fognak tojni, csak egyéb aránt legyen alkalmas meleg helyük. Adjátok kézről-kézre a mi újságunkat I MI PJSÁfl? — Királyunk Őfelsége Budapestre érkezett, Ezzel az agg fejedelem megmutatta, hogy hű magyarnépe érdekét atyai módon szivén viseli. Ezért jön közénk most is ős Budavárába, hol közvetlenül maga intézi az ország ügyét. Kihallgatásokat tart naponként. Előkelő államférfiak tanácsát kéri ki a kormányválság kedvező megoldására nézve. — A kormány lemondása. Bevártuk az ősz- szes illetékes körök nyilatkozatát a kormány lemondására vonatkozólag. Mert úgy tartjuk, hogy a villámlásnál is gyorsabban terjedő híresztelések, még ha a kormány lemondását tartalmazzák is, nem mindig megbízható, hiteles forrásból merülnek. Ez eshetőségre számítottunk múlt heti lapunk zártakor. Ma már befejezett dolog a kormány lemondása. Álljon itt e hiteles tudósítás: Wekerle Sándor, a minisztérium elnöke, április 27.-én előterjesztette 0 felségéhez a kormánynak április 25.-én kelt okmányszerűen aláirt lemondási kérvényét. A király a lemondást elfogadta, egyúttal megbízta a kormányt az ország ügyeinek ideiglenes vezetésével. — Kitüntetett gazdasági cselédek. Szép ünnepély folyt le Lippa és Kövesd községekben azon alkalomból, hogy Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter hosszú és hűséges szolgálataik elismeréséül Kalderák János és Milinku János gazdasági cselédeket 100—100 korona pénzjutalomban részesítette, egyúttal őket elismerő oklevéllel tüntette ki. Az ünnepélyen, Baróthy Ferenc főszolgabiron és Bászel Elek gazdasági egyesületi titkáron kivül, résztvettek az illető, községek jegyzői és elöljárói. Nagy hatású beszéd kíséretében adta át Baróthy Feren főszolgabíró a földmivelésügyi miniszter ajándékát, majd Szávits György községi jegyző és Szuciu János román plépános intéztek buzdító szavakat a kitüntetettekhez. — Csak tovább ! A tiszaugai, a csanakfalvi,. a török- koppányi, az uzoni, a nagybrosnyói és orbaiteleki, a bul- csui, beregdaróci és makkosjánosi, a beregbenci, bereguj- falusi, sárosoroszi és asztélyi, a jobbágyfalvi gazdák szövetsége, a nyárádszentbenedeki gazdák szövetsége, a csik- szentmiháli gazdaszövetség, alsóvadászati gazdaszövetség, az örsujfalusi gazdakör, a nyárádselyi gazdakör alapszabályait a földmivelésügyi m. kir. miniszter jóváhagyta. — A háziipari kiállítás. A szatmári állami gazdasági ismétlő iskolának a városháza nagytermében levő háziipari kiállítását állandóan nagy közönség látogatja. A kiállításnak úgy gazdasági mint socialis szempontból fontos jelentősége van. A háziipari tanfolyam, mely egész télen át tartott, vezetője Hajgató Géza gazdasági ismétlő iskolai igazgató volt. A tanfolyamon negyven kisgazda és hatvan növendék vett részt, a kik kefe készítés, seprükö- tés, gyékény és sodrony munkák feldolgozásában teljes kiképzést nyertek. Ez által egy nagy hasznot hajtó kereset forrást nyertek, mellyel egész télen át foglalkozhatnak. Bodnár György kir. tanfelügyelő etismerését fejezte Hajgató Géza igazgatónak a tanfolyam bezártával elért szép eredményért. — Kevesebbet fütyülnek a vonatok. A kereskedelemügyi miniszter a gőzüzemű közforgalmú vasutak igazgatóságainak rendeletet adott ki abból a célból, hogy folyó évi május hó 15-től kezdve a mozdonyszemélyzet által adott gözsipjelzések kisérletképen ritkábban alkalmaztassanak. E megszorításnak célja az, hogy a vonat forgalma lehetőleg kevés zajjal legyen lebonyolítható. Figyelembe véve azt, hogy a gózsippal adott jelzések gyakorisága egyrészt a személyzetnek az ily jelzések iránti figyelmét tompítja, másrészt pedig, hogy a gözsipjelzések úgy az utazóközönségnek, mint a pálya szomszéd lakóinak nyugalmát különösen éjjel nagyon zavarják. Ezen uj reformot kisérletképen 1910 április elsejéig léptetik életbe, azután a vasutigazgató- ságok jelentést kötelesek tenni a kereskedelmi miniszter-
