Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-09 / 18. szám
MAGVAK FÖLDM1YELŐ 141 — Ne törd magad fiam. Lesz amiből megélj... Ilyen biztatás kell csak a gyermeknek! Ki vész belőle minden nemesebb törekvés. Elhal benne a nemes verseny vágy. Ambíció nélkül a készre néz, amit aztán könnyelműen elpazarol. Mint a beszédet, gyermekkorunkban tanuljuk meg a járást is, a munkát is: úgy bizonyos, hogy a takarékosság ösvényére is a gyermekkorban vezethetjük a leendő polgárokat. Vissza tehát, — a régi takarékossághoz! Ami boldogult trónörökösünkről is feljegyeztek egy idevágó, kedves kis epizódot. A kis trónörökös egy alkalommal haragos- durcásan ült a könyv mellett. Királyi atyja éppen a haragos kis trónörökös szobájába lép. Veszi észre, hogy fiának arca kipirult. Szemei pedig haragosan tekintenek a könyvbe. — Mi bajod van, fiam ? A trónörökös rögtön felugrik és érzékenyen, majdnem sírva panaszkodik, hogy egyik szolga valamit nem úgy végzett, mint ő akarta. — Nem úgy végezte ? — Nem, felséges atyám. — Hát fiam, szólott méltóságos komolysággal a király — végezd el magad jobban. — Nem úgy felséges atyám! Én nem vagyok szolga. És lesütötte a kis trónörökös szemeit. A király most igy beszélt: — Édes fiam, jegyezd meg magadnak jól, amit most mondok. Nem jó ur az, aki nem tud jó szolga lenni. A Rákóczi-induló száz éves. Jubilál a Rákóczi-induló, most száz éve — 1809-ben komponálta a kuruc korbus, borongó, lélek- rikató, vérpezsgető dallamaiból Scholl Miklós katonai karmester. Mikor a »kuruc király«, Thököly Imre, dali vitézei szegény legényekké rongyosultak, erdők vadonját bújták, siratták sorsukat, a haza állapotát, várták az uj hajnal pirkadását; ajkukról Balassa Bálintnak szivet tépő bucsuéneke, az »Őszi harmat után« szállongott a szél zúgásában, levél- susogásában. Bus dallama az egész nemzet lelkiállapotát siratta el. Mikor lehanyatlott Rákóczi csillaga is, 1710-ben, Érsekújvár elestével s a nyalka kuruc többé már nem »csiripelte« körül az ellenséget, hanem bujdosásnak adta a fejét, a tárogató sípon. Az »Őszi harmat után« bubánatát egy még szomorúbb, még zokogóbb dallam váltotta föl: a Rákóczi-nóta, Rákóczi siralma, a Cantus Hungarorum, a Lactus Hungáriáé ... Sirt a nóta : Jaj régi szép magyar nép. Az ellenség téged miképp Szakgat s tép! Mivé jutott állapotod Romlandó cserép! Mint egy ékes kép Voltál olyan szép. Magyar nép. De a sasnak körme között Fonyadsz, mint a lép. Szegény magyar nép! Mikor lesz már ép? Megromlottál, mint a cserép, Jaj hát szegény magyar nemzet Jóra mikor lép!? így folyt a nóta, több mint egy századon át. Nem maradt honfiszem szárazon, ahol ez a nóta fölzokogott, nem volt magyar kéz, mely hangjára ökölbe ne szorult volna. S mikor egy pár derék magyar megint kardra kapott, ez a nóta vitte őket hadba-bajba, a vérpadra. Ennek a nótának lelke szállott azokban a szövegnélküli dallamokban, melyek később sokféle változatban termettek, riadó trombitaszóban hujjogtak s amelyekből Scholl Miklós megalkotta száz év előtt a mai Rákóczi-indulót. A régi Rákóczi nóta buja, vijjogó lelkesedése él ebben is. Ma is megeleveníti lelkűnkben a kuruckor harci kedvét, a bujdosók könyes képét. Amit elmond szöveg nélkül, mindig igaz kifejezője lesz a magyar léleknek, ennek a búra hajló, könnyen he- vülő, sírva vigadó, »a sasnak körme közt fonnyadó« népnek. KÖZEGÉSZSÉG, Égetés és forrázás ellen. Angliában az orvosok egy uj eljárást alkalmaznak, melyet nagyon dicsérnek, s mely abban áll, hogy a sértett helyre tört jeget rakjanak. A jeget lehetőleg finomra törik és fagygyuval péppé keverik, s vékony szövetbe téve alkalmazzák. Ez állítólag azonnal megszüntet minden fájdalmat, mig a keverék annyira megolvadt, hogy újra kell felcserélni. Kisebb égések ellen vízben feloldott szóda is igen használható szer. Försenések ellen. Egy orvos újabban a gyu- ladt és különösen a pörsenéses bőr gyógyítására igen jónak mondja a tiszta tojás fehérjét. Ennek a szernek az alkalmazása úgy történik, hogy a tojás fehérjét pohárkába öntik s abban összekeverik, hogy egyenletes legyen. Az ember aztán belemártja az ujját s ezzel rákeni a tojás fehérjét a bőrnek beteg, kiütéses helyére. A fölkent tojás fehérje gyorsan megszárad s védőrétegeket képez a bőr fölött. Ezen védőréteg allatt a beteg bőr égetése és viszketése csakhamar elmúlik s rövid idő múlva bekövetkezik a teljes gyógyulás is. Az a hártya, melyet a tojás fehérje a bőrön képez, könnyen megreped, azért a bőrre ismételten kell kenni. Jó szer a hurutos köhögés ellen. A közönséges hagyma pompásan hat a köhögés ellen. 50 deka hámozott, összevagdalt vörös hagymát 1 liter vízben, 3 deka mézzel és 40 deka mellcukorral lassan főzzük 3—4 óra hosszat. A keveréket kihűtjük, átszűrjük és üvegbe töltjük. Erős köhögésnél 4—6 evőkanállal adunk naponként a betegnek, persze nem egyszerre, hanem időközönként. Szamárhurut ellen. Kneipp azt írja, hogy ez a mellszervezet betegsége is nagy vigyázatot igényel. A gyermeket 5—8 percig melegen fürdetik, aztán 16 fokos vízbe mártják. Ha a gyermek erős, naponként kétszer is kap ilyen fürdőt. Belsőleg naponként 10—20 csepp ánizsolajat rendelnek. Ezenkívül ajánlható még az édesgyökér kivonat is, feketecu-
