Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-02 / 17. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ

135

is befordult, hátha oda szélt a fehér veréb. Azt bizony nem láthatta. Boszankodott, de még jobban ölte a méreg, hogy cselédsége még mindig kényelmesen aludt, pedig már a nap is régen fölkelt és vidáman mosolygott le az égről. A jószág bőgött az istállóban, s nincs a ki eléje vessen.

E közben észre veszi, hogy egyik szógája az udvar elején jókora nagy zsákkal a vállán ép a kapun akar kiosonni; utána siet, lerántja válláról a zsákot; mert biz’ az nem a malomba hanem a korcsmába volt szánva a »bőrös botba« a hol gazd- uram szolgája meglehetősen be volt fehérítve a fekete táblán.

A fehér verebet keresve benéz a tehén istálóba, hát uramfia, a szolgáló épen akkor nyújt ki szellőző lyukon jókora fazék tejet egy ott álló asszonynak ! A tejet bizony nem mérte meg a gazda literjével.

Szép gazdálkodás — gondolja magában — és csörölve-pörölve riasztja ki az ágyból feleségét. Ne legyen Káros a nevem, ha a hosszú alvásnak végét nem vetem! Magában pedig az gondolja, ha mindennap ilyen korán talpon leszek mint ma a cselédségnek is korán talpon kell lenni s e mellett még a fehér verebet is meglátom, s ha szerencsém lesz, még meg is foghatom.

így gondolta, igy is tett. Egy pár hónap múlva már nem is gondolt a fehér verébre, hanem szorgalmasan fölkelt, cselédség és gazdaság után nézett s bizony csak a neve volt Káros. Nemsokára ez után találkozik vele szomszédja s kérdi:

— Komám uram megfogta-e a fehér verebet ?

Mire Káros gazda mosolyog, megszorítja szomszédja kezeit e szavakkal: »Isten fizesse meg!«

o

HÁZI-ASSZON?.

A fiatal libák felnevelése. A libamáj, libazsír és libahús nagyon keresett és jól fizetett cikkek, azért a libatenyésztés a maga helyén biztosan és jól jövedelmez. A fogyasztás folytonosan fokozódik, mig a ludtenyésztés egyáltalában nem emelkedik oly mérvben, mint azt a fogyasztás mérve megkívánná. Természetes, hogy ott, ahol a gazdálkodás már nagyon belterjes, a ludtenyésztés sem lehet jövedelmező, mert ahol szükséges legelők nem állanak a libanyájak rendelkezésére, ott tenyésztésük haszonnal nem járhat. Kis, bekerített helyen lehet ugyan lud- tenyésztést űzni, de az ilyen helyeken felnevelt ludak nem fejlődhetnek normálisan, elcsenevészednek a feletetett takarmányt pedig nem értékesítik. A fiatal libák gondozása, ápolása csak az első héten jár sok körültekintéssel és fáradsággal; ha már 4—5 hetesek a kis libák, akkor éppen úgy gondozandók, mint az öregek, azaz jóformán semmi különösebb ápolásra nincs szükségük. A ludtojások nemcsak ludak, hanem nagytestű tyúkok és különösen pulykák által is kikölthetők. A kikelés 29—32 nap múlva történik. Ha erősen fejlődő ludakra akarunk szert tenni, akkor sohasem szabadna április közepén túl egyetlen ludat sem megültetni, mert a késői kis libák sohasem fejlődnek normálisan. A kikelés után 24—36 óráig kis libáknak semmiféle táplálékra nincs szükségük, ezideig anyjuk alatt hagyhatók, vagy pedig meleg, puha helyre átrakandók. Mihelyt valamennyi kis liba már kibújt a tojásból, költő anyjukkal együtt száraz, meleg helyre viendők és itt tartandók egy hétig. Első takarmányul kenyérbél és feldarabolt főzött tojás adandó a kis libáknak. Néhány nap múlva ezen eleséghez vagdalt saláta, csalán vagy más gyenge fű is adható, később pedig a kenyér és a tojás kiegészítéséül tengeri- és árpadara keverendő az eleség közé. Mihelyt a kis libák 8 naposak, összezúzott burgonya, répa, korpa lehet a takarmányuk, de egyszerre sokat adni sohasem szabad, hanem csak keveset, de naponkint legalább 5-6-szor kell őket megetetni. Természetesen friss vízről és durva homokról sohasem szabad megfeledkezni, mert ezekre a kis libáknak feltétlen szükségük van. A második héten a kis libák a legelőre hajthatók és ezen időben a kis libák már csipkedik a füvet. Természetesen esőben vagy harmatos fűre a libákat hajtani nem szabad. 3—4 hetes koruktól kezdve a jó legelő majdnem elegendő takarmányt nyújt a libáknak, csak reggel és este kell őket megetetni és már szemes árpa vagy zab is adható nekik. A negyedik hét után a kis libák szárnytollai is kinőnek, illetőleg már tollasodni kezdenek. Ebben az időben azért kell gondot fordítani rájok, hogy erőteljesen növekedjenek, ellenkező esetben a szárnyukat lógatják, ami mindig a rossz tartásnak és az ápolás hiányának a jele. Ha a kis libák már tollasak, akkor semmiféle ápolásra szükségük nincs. A hideg, eső iránt teljesen érzéktelenek, azaz épen úgy kibírják, mint az öreg ludak. Ha a libalegelőhöz közel bármilyen viz is van. a nap egy jó részét a libák a vizen fogják eltölteni. Ha ellenben csak viz nélkül lehet a libákat felnevelni, az ilyen tartási mód sem nem természetes, sem nem egészséges, mert a lúd vizimadár, tehát a vízre szüksége van. A libahizlalók véleménye az is, hogy ha a hizó libák vízre járhatnak, tollazatuk sokkat szebb lesz, mintha a víztől elzárva hizlaltatnak. A liba felnevelhető ugyan viz nélkül is, mint ez hazánkban sok helyen látható, de a ludtenyésztés csak vizek közelében lehet igazán jövedelmező.

MI ÚJSÁG?

— József főheroeg az elpusztult Tisza-hidnál.

József főherceg kisjenői vadászatáról visszatérőben Libits Adolf ud. tan. kíséretében vasárnap délután Szolnokra érkezett, az elpusztult tiszahidat belyettesitő komphoz, hol fogadására megjelentek dr Benkő Albert alispán, Kludik Gyula polgármester és Komor Arnold műszaki tanácsos. A főherceget az alispán üdvözölte, mire a főherceg válaszában elismerőleg nyilatkozott a meleg fogadtatásról, melyben az egész vármegyében, de különüsen Szolnokon és Cibakházán volt része. József főherceget a Tisza partján mintegy háromezer ember várta, kiket a főherceg a kompról lefényképezett, majd a révészeket gazdagon megjutalmazva, elköszönt kíséretétől s automobiljával Budapestre indult.

— Antal Gábor püspök jubileuma. A dunántúli református egyházkerület a tavaszi kerületi közgyűlés alkalmából nagy ünnepre készül. Antal Gábor püspököt, az egyház lelkipásztorát, a kerület nagyérdemű vezérét, fogja ünnepelni abból az alkalomból, hogy lelkészszé avatásának negyvenedik évfordulóját megérte.

— Virág az ablakban. A fővárosban nagyarányú mozgalom indult meg, hogy az ablakot és erkélyeket virág-