Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-25 / 16. szám

MAGYAR FÖLDMŰVELŐ 127 tehén képezi sok szegén}7 gazdának egyedüli va­gyonát. Bizony jó lesz tehát egy kissé megbeszélni a szerivel módjával való itatást. A jó viz nem csak az ember, de az állat éle­tének fentartására is okvetlenül szükséges. Milyen tehát a jó viz! Hűvös, friss, tiszta, vilá­gos, iz és szag nélküli. A hideg viz az állatra nézve, veszélyessé válik, főleg akkor, ha a jószág üres gyomorral vagy fel- hevült testtel iszik. És mentői hidegebb a viz an­nál veszedelmesebb. Legközelebbi következménye: gyöngéd vagy erősebb borzongás, kedvtelenség, bá- gyadtság. Lehet, hogy ezek minden végzetes baj nél­kül elmúlnak, de leggyakrabban vérhas, tüdőgyula- dás. köhögések következnek. Különösen figyelni kell a jószág itatására, mi­kor az a legelőre jár. A legtöbb veszedelemnek vannak kitéve a munkás lovak. Sok gazda lisztet vagy darát tölt a vizbe és felkeverve itat, avagy a viz felszínére szénát tesz. Ez által az állat a vizet csak lassan szívhatja, valamint az egyszersmint szájában megmelegszik. Tanácsos az állatot rövid szünetekben eleinte csak kortyonkint itatni. Adjunk az állatnak itatás előtt mindig száraz takarmányt. Sohase itasd a marhát, mikor az fel van hevülve. Itatás után a jószág mozgásba hozandó. (Ez utóbbi két eljárás mindig alkalmazandó, valahány­szor a marha hideg vizet iszik.) A hosszabb időn keresztül állott vizet a marha nem szereti. Ha terhes munkát végzett a ló, hadd addig itatás nélkül mig az istállóban tökéletesen megszá­rad. Mikor fel van hevülve, nagyon sok vizet ne itassatok vele. Ml ÚJSÁG-? A kataszteri kiigazítás. Uj földadó-törvényt hoztak, mely ugyan nem sokban könnyít a föld jövedelmére kivetett adó­terheken, de legalább igazságosabban osztják a ter­het. Ebből a célból a pénzügyminiszter elrendelte a kataszteri kiigazításokat. A kataszter egy nagy nyilvántartás, melybe fel van véve minden darab megművelhető, hasznot hajtó földdarab. Minden darab földet először is osz­tályoznak művelési ágak szerint. Szántóföld, rét, ná­das stb. Most minden osztályba tartozó földet az ottani határbeli viszonyokhoz mérten felbecsülnek, hogy rendes művelés mellett mennyi tiszta jövedel­met hozhat. Ezt beírják a földadókataszterbe, ezen­kívül még a telekkönyvben is feljegyzik, hogy az illető földdarabnak mennyi a tiszta jövedelme. Ez aztán megállapított jövedelmi alapnak tekintetik és évenként ezen jövedelmi alap után vetik ki az adót. Könnyű belátni, hogy az ilyen becsléseknél visszaélések, részrehajlások, de tévedések is történ­hetnek. így aztán többször előfordult, hogy vagy kevesebbre, vagy többre becsülték az illető földda­rab tiszta jövedelmét s ez alapon kevesebb vagy több földadót vetettek ki, mint az igazság azt meg­követelte. Ezen a bajon most úgy segítenek, hogy újból kiigazítják a katasztert. Eddig ezt csak a pénzügyminiszter hivatalos emberei eszközölték. Az uj törvény szerint minden vármegye, minden község ahhoz értő bizalmi em­bereket jelölhet ki és ezek közbenjárásával fog megtörténni a kiigazítás. Ezek a falubeli emberek ismernek minden földdarabot a határban és pon­tosan megtudják mondani, hogy mennyi évi átlagos termése és jövedelme van mindenki földjének. E szerint azután az adó igazságosabban és a valósá­gos jövedelemnek megfelelőleg lesz kivetve. Ez egyik nagy előnye az uj földadó törvénynek, melyet a katasztert kiigazításuk után azonnal életbe fognak léptetni. — Királyunk és a béke. Berlini körök értesülése szerint Ferenc József király és császár sajátkezű levelet intézett Vilmos császárhoz, melyben a béke fentartásáért megelégedést nyilványitja és a császárnak a legmelegebb szavakban mond köszönetét azért a támogatásért, melyben a monarchiát a balkáni zavarok alatt részesítette. — Az öreg béres jutalma. Gyöngyösről Írják : E hó 18-án ünnepély keretében nyújtotta át Biró József főszolga- biró Gönczy Pál béresnek 48 éves hűséges szolgálati jutal­mául a földmivelésügyi miniszter által adományozott öt darab huszkoronás aranyat és az elismerő oklevelet. Az ünnepélyt szent mise előzte meg, mely után a falu egybe- gyült közönsége zeneszó mellett kisérte az öreg bérest a falu házára, a hol a főszolgabíró szép beszéd kíséretében nyújtotta át a jutalmat. — Tífuszjárvány Tatabányán. Az ország egyik legnagyobb és legvirágzóbb bányatelepén, Tatabányán e hónap eleje óta tífuszjárvány van. Mint onnan jelentik, a mai napig nyolcán haltak meg és a betegek száma körül­belül ötszáz. A járvány kiváltképpen a szegény bányásznép sorából szedi áldozatait, de a módosabbak közül is sokan betegednek meg. A lakosság körében valóságos pánik van. Az emberek nem mernek egymással kezet fogni, enni, inni, leülni a székre, ágyba feküdni, vágj7 megfogni az ajtókilin­cset, mert attól rettegnek, hogy őket is megfertőzi a rémes kór. Még eddig nem lehetett megállapítani, hogy miként keletkezett a veszedelmes betegség és hogy miként terjedt el ilyen igen nagy mértékben. Az a gyanú, hogy az ivóvíz megfertőzése volt az ok. A hatóságok megtettek minden szükséges óvóintézkedéseket. Lezárattak valamennyi kutat meg vízvezetéket, a kutak és vízvezetékek vizét vegyi vizsgálat alá vették, az iskolákat bezárták és kórházakká alakították át, a betegeket szigorúan elkülönítették. Tatáról és Komáromból tizenött orvost rendeltek le, a környék­belieket távoltartják Tatabányától, a bányatelep gépházában főzési célokra vizet forraltatnak a lakosok számára, azon­kívül gondoskodás történt ivóvízről is. Az orvosi rend­szabályok megtartására harminckét tatai csendőr őrködik, akik, ha kell, karhatalmi segítséget is nyújtanak. — Elhamvadt község'. A somogymegyei Porrog községben nagy tűzvész pusztított. A tüzet kis gyermekek okozták, akik gyufával játszadoztak egy szénabogtya tövé­ben miközben a széna meggyuladt és a pusztító elem olyan hihetetlen gyorsasággal terjedt, hogy csaknem elhamvasz­totta az egész községet. A tűzoltók és a falu megrémült népe megfeszített munkával igyekeztek útját vágni a pusz­títva terjedő veszedelemnek, de ez a szeles időben rendkívül nehezen ment. Huszonegy gazda szenvedett kárt a tűz által, amely két lakóházat, tizennyolc pajtát, tizenhat kazal szal­mát, öt kazal szénát, egy motormalmot és számos sertésólat hamvasztott el. A tűznek igen sok háziállat lett áldozatává. Emberéletben nem esett kár. A faluban nagy a kétségbeesés, mert a kárnak csak egy jelentéktelen hányada térül meg biztosítás révén. — Egy község pusztulása. Pásztorháza vasmegyei községben egy óra alatt harminckét ház és melléképületei állottak lángokban. A bibliai Szodomára emlékeztető bor­zalmas lángtenger még a tizedik falu határát is bevilágí­totta. Németujvár, Alsómedvés Borosgödör, Németcsencs, Kiskolosvár, Sándorhegy, Tobaj, Vasnyulfalu, Barátfalva, Magashegy, Vághegy, Vöthegy, Szentelek, Ganócs, Pinkó, valamint több stíriai község tűzoltósága rohant a tűzvész színhelyére. A lángok mindent elhamvasztottak. Hetven-

Next

/
Oldalképek
Tartalom