Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-10 / 1. szám

2 MAGYAR FÖLDMIVELŐ KÜLFÖLDÖN. Nagy földrengés Déloiaszországban. Va­lóságos istenítélet zúgott, száguldott végig a múlt hét elején a szép Délolaszország fölött. Megmozdult a föld. Rengett, tombolt, mintha eszét vesztette volna. Alig három esztendeje, hogy ezt megcsele- kedte. Most megujrázta. Még iszonyatosabban, mint akkor. A Jóni-tenger mentén, a hajósoktól rettegett Messinai szoros vidékén iszonyú pusztítás napját értek meg a szerencsétlen emberek. Halál, enyészet, pusztulás, romok jelzik a nagy földindulást. Nem kímélte a templomokat, kaszárnyákat, palotákat és kunyhókat. Még számát sem tudják a halottaknak. Hetvenötezerről belszéltek a borzalom első percei­ben. Meghalt a messinai érsek is. A sebesültek száma rengeteg. Akik meg tudtak menekülni, beszélni is alig beszéltek a rémülettől. És aztán koldusok, föl­dönfutókká lettek. Város, mely eltűnt a föld szinéröl. A föld­rengés különösen Messinát sújtotta. Gyönyörű fek­vésű város, mely ime egyszerre csaknem eltűnt a föld színéről. Az egész művelt világ tekintete, igaz, őszinte részvéte e város felé fordul. Rommá lett, elpusztult. A város prefektusa megmenekült és csak annyit tudott mondani: — Borzalmas a pusztulás. Isten csodája, hogy megmenekültem. A földrengést egy asszony igy mondotta el: — Reggel félhat óra lehetett amikor borzasztó dübörgés riasztott fel. Torkom szakadtából kiabál­tam : itt a földrengés! Meneküljünk! Az utcára fu­tottam. Akkor már temérdek ember rohant a sza­badba és segítségért kiáltozott. Senki sem tudta, merre meneküljön. A házak tetejéről hullottak a cserepek, falak repedeztek, tégladarabok zuhantak a menekülő emberekre. Egész ablakfélfák estek le és mindé bajhoz ömlött az eső. Egyszerre éjszakai sö­tétség támadt. Nem tudom, hogyan jutottam a hajóra. A fedélzeten azt kérdezték tőlem, sokan hallak-e meg. Nem tudtam rá felelni, mert csak annyira em­lékeztem, hogy a város tengerparti részét romok­ban láttam. Azt hiszem, alig maradt meg a város házainak fele. A kapitány is tudakolta: Hány ember halt meg ? —_ Rémületemben csak ennyit tudtam felelni: Élve vagy holtan mindnyájan Isten kezében vagyunk. Leírhatatlan nagy a nyomor. A romok alatt ezer és ezer holttest hevert. A földönfutó lakosság a mezőkön tanyázott, jajveszékelve és kéztördelve. A fogházakból kiszabadultak a gonosztevők és ra­boltak. Növelte a remegést, hogy a gépgyár is fel­robbant. Tűz keletkezett és a város lángokban állott. A tengerparton száz és száz hajó pusztult el. A ha­lottak számát most már százezerre teszik. Borzalmas képek. Palennóból jelentik: A tengerszoroson átutazó utasok elbeszélése szerint szemeik előtt irtózatos jelenetek játszódtak le. A katasztrófát egyenesen leirbatatlannak mondják. Reggio, Villa San Giovanno, Scilla, Canitello valamint a part mentén fekvő több községek és falvak rom­halmazt képeznek. A romok alatt nagyszámú hulla hever. Fülei volt államtitkár haláláról szóló hir alaptalan. Az Ebro nevű angol gőzös sebesültjei ideérkezett, köztük az angol konzullal is, ki szintén megsebesült. Neje életét vesztette. Segélyezések. A királyi pár, a pápa azonnal segélyt nyújtottak a szerencsétleneknek. A kormány 100 ezer lírát küldött, hogy élelmiszereket szerezzenek, amelyet Messina és a Reggio di Calabria lakosai közt osztottak szét. Az orvosok vészbizottságott alakítot­tak. Az egész művelt világ részvéttel és segítséggel járul a nyomor enyhítésére. Mi okozza a földrengést ? Bizonyosra vesz- szük, bogy olvasóink nagy száma kérdezni fogja e szerencsétlenség alkalmából: vájjon mi okozza hát a földrengést? Felvetették már régen nem csak egyszerű emberek, de felvetik minduntalan tudós emberek is ezt a kérdést. De bizony ahány tudós, annyi felelet, vagy mint mondani szokás elmélet. Legvalószínűbb, hogy a földrengést a földben levő víz vagy tűz okozza. Úgy nevezik ezt a tudósok vulkanizmus vagy neptnnizmus. Ám, a tudomány is sötétben bujkál azért, mikor a földrengés okait ke­resi. Összefüggésbe hozza ugyan az olaszországi földrengést a tűzokádó hegyek közelségével. A Ná­poly mellett füstölgő Vezúv, a szigeten égbe nyúló Etna örökös hánykolódásaiból azt következtetik, hogy a föld benséjében lappangó titokzatos erők, a tűz, láva forronganak, hogy a föld meglazult e pa­radicsomi tájakon. Üredékek, süppedékek támadnak bensejében, melyekkel szemben az ember nyomo­rultan és tehetetlenül áll. És jusson el az emberi tudomány bár a csillagokig: az ilyen jelenségekkel meddő minden tudomány. Egyedül csak az Isten, hatalmas és mindentudó. Más senki sem. Mikor volt még Olaszországban földren­gés? Ez a darabja a földnek, ez a szép paradi­csom sokat szenvedett már a földrengéstől. Volt része benne pl. 1693. évben, 1783 és 1805, 1905 évben. Úgy látszik ez az 1908-iki rettenetesebb, mint az 1905-iki. Az 1908 év borzasztó módon búcsúzik el és dördül a nagy mindenség tengerébe. Újabb hírek a nagy földrengésről. Reggióbót jelentik, hogy az eső folyton szakad. E miatt az épen maradt házak szakadoznak. Halmiban már a nemesi palota is összedől­Sok ember a borzalomtól eszét vesztette. El akarják vinni a hajókon a borzalom helyéről, de egyik például igy felel: — Itt alattam vannak eltemetve gyermekeim, férjem.. Itt akarok én is meghalni. Hány és hány gazdag ember összes vagyonát elvesz­tette. Ma egy esernyője van, mely alatt sírva meghuzód- hatik . . . Eddig már hus7. ezer halottal temettek el, de még negy­ven ezer vagy ki tudja, hánynak temetése következik. A hivatalos jelentés szerint az elpusztultak száma 140 ezer. A pápa Rómában kórházakat rendezett be hatszáz sebesült számára. Az olasz igazságügyi miniszter most már kiadta a jelszót: — Messinának újra kell épülnie ! Nagy kár. Hiszen ami most történt, rövid idő után újra ismétlődhetik. Az Istennel bajos perbe szállani. Ismertessétek meg jó embereitekkel a „Magyar Földmivelő“-t!

Next

/
Oldalképek
Tartalom