Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-06-14 / 23. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 183 a szél a háztetőket lesodorta. Kupán galambtojás nagyságú jég esett, amely a szálas veteményekben és a szőlőkben nagy kárt tett. — Mosonvármegye Lajthaujfalu és Mosony- ujfalu községeiben pünkösd vasárnapján óriási felhőszakadás volt. Galambtojás nagyságú jég esett és három község határának legnagyobb részét ellepte, úgy, hogy h gazdák földjeinek nagy részén nem lesz egyáltalán aratás. Remélik, hogy a kormány nemcsak adóelengedéssel, hanem közvetlen segélylyel is föl fogja a károsult községek lakóit segélyezni. Ezen községekben a kivándorlás megindult és ha a kormány sürgősen közbe nem lép, óriási mérveket fog ölteni. — Hajdimánáson hatalmas vihartól kisérve, 48 óráig esett az eső. A villám becsapott Jaradin Antal ácsmester házába épen abba a szobába, ahol neje gyermekágyban feküdt. Az asszonynak semmi baja sem történt. Férjének sikerült nejét a meggyulladt házból kimenteni. A ház teljesen leégett. — A szatmári hegyen pünkösd másodnapján jég esett, mely a szőlőben nagy károkat okozott. Katonaság részvétele az aratáson. A király legfelsőbb elhatározásából, a közös hadsereg tényleges állományú legénységének jelentékeny részét az aratóm unkákban való résztvehetés céljából, az aratás idején három hétre szabadságolni fogják. Ebben a 4, 5, 7. és 18. hadtestparancsnoksághoz tartozó csapatok legénysége, előreláthatólag julius elejétől kezdve, a 6. és 12. had- teslparancsnokságokhoz tartozó legénység pedig nagyobbrészt julius második felétől kezdődőleg fog részesülni. A szóban levő kedvezményt csakis azok kapják meg, akik a szabadságuk ideje alatt az aratómunkákban valósággal résztvesznek. Elsősorban azokat szabadságolják, akiknek saját mezőgazdasági birtokuk van, vagy akiknek a szülei ilyen birtokosok, vagy bérlők. Negyven katasztrális holdnál nagyobb birtokok tulajdonosai, illetőleg fiai ilyen kedvezményt nem kapnak. Amennyiben a katonák maguk kérik a szabadságolást, a kérelmüket — a községi bizonyítványok beterjesztése mellett — rendes szolgálati utón terjesztik elő. — Andrássy Dénes gróf a gyermekvédő ligának. Zemplén vármegye főispánjának, Mecner Gyulának fölkérésére Andrássy Dénes gróf junius 2.-án kelt ajándékozási levelében, a monoki várkastélyt öt holdas kerttel s mellék- épületekkel, mintegy 200000 korona értékben, a hitbizományi örökösök hozzájárulásától föltételezetten, az országos gyermekvédő ligának adományozta. — A zsombolyai mezőgazdák, kis- és nagyiparosok Szterényi József kereskedelemügyi államtitkár védnökségével tenyészállat- és iparkiállitást rendeztek. A kiállítást vasárnap nyitották meg ünnepélyesen. A megnyitáson Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minisztert és Szterényi József államtitkárt, a kiállítás védnökét Szüry János miniszteri tanácsos képviselte, Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter képviseletében pedig Berzeviczy Zsigmond állategészségügyi főfelügyelő jelent meg. — UJ szőlő gazdaság. Gróf Nákó Sándor, a magy. tengerpart és flume kormányzója — hir szerint — nagy- szentmiklósi birtokán 800 kát. hold kiterjedésű szőlőgazdaságot szándékoznék a közelebbi jövőben létesíteni. Ezen gazdasági befektetés által a nemes gróf egy felól gazdaságát nagyon jövedelmezővé tehetné, más felől sok szegény ember kaphatna hosszú idóre biztos foglalkozást és kenyeret. A tett nagy kihatású lehetne a munkás és megélhetési viszonyokon, mint ilyen dicséretre nem szorulna. — A szatmármegyei gazdasági egyesület Kende Zsigmond cs. és kir. kamarást egyhangúlag elnökké, Szerdahelyi Ágoston vetési nagybirtokost pedig tb. elnökké választotta. — Megjutalmazott uradalmi kertész. Stromajer Józsefet a gróf Dessewffy uradalom királytelki kertészét, a ki 46 éve szolgálja az uradalmat, a földmivelésügyi m. kir. miniszter elismerő díszoklevéllel tüntelte ki és 100 arany korona jutalomban részesítette. A régi hű munkásnak Májerszky Béla polgármester adta át ünnepélyesen a jutalmat és kitüntetést. — A skarlát Munkácson. Néhány hét óta skarlát pusziit a gyermekek között, annyira, hogy a minap egyetlen napon hét halt meg. Az elemi iskolákat bezárták. — Leégett gyár. Udvarhely vármegye Székelyke- resztur községében Fiedler János államilag segélyezett len- készitó gyára kigyulladt. A nagy szárazság és viz hiány folytán a gyár az összes gépekkel együtt néhány perc alatt teljesen leégett. A kár ezrekre rúg. — Gyilkos villám. Alsóhomoródon (Szatmárm.) vihar alkalmával, a mezőn dolgozó munkások egy fa alá meneküllek, amelybe kis vártatva beleütött a villám és 2 férfit s 1 nót agyonsujtott, 3 pedig oly súlyosan megsebesült, hogy életben maradásuk kétséges. Mind a három meg- némult. — Elütötte az automobil. Arad határában Ursprung Rudolf huszárkapitány automobiljával elütötte Magyari Mátyás földmivest, kinek keze, lába összetört. A szerencsétlenül járt ember az aradi kórházban beismerte, hogy az automobillal versenyt akart futni, és igy történt a baleset. — A Tiszába szaladt kocsi. Burján Erzsébet mán- doki lakos egyfogatu kocsiján Nagytárkány községbe igyekezett. Útközben a Tiszán kellett keresztülmennie, azonban oly sebeseu hajtott a kompra, hogy a kocsi a kompon keresztül a Tiszába futott a rajta levőkkel együtt. A leányt még kimentették, Jambrich József kocsis és a ló vizbevesztek. — Tolvaj lókupecek. Vásárhelyi János apai föld- mives a szatmári heti vásárra behajtott két lovat eladás végett, mely testvérek között is megért 500 koronát. Vásárhelyinek valami dolga akadt, addig a lovakat István nevű legény fiára bízta, azon kikötéssel, hogy 500 koronán alul senkinek se adja el. Nemsokára jelentkezett két lókupec, kik rövid alkudozás után 500 koronában megegyeztek a lovakra és 20 korona foglalót adtak. Mikor már a »rédiát* is kiállították, behívták a legényt egy közeli korcsmába áldomást inni. Az egyik lókupec künt maradt, azon ürügy alatt, hogy ügyel a lovakra. Mig társa a legény ifjúval ivott, a lókupec felugrott az egyik ló hátára s a másikat is maga mellé kapva, gyors galoppban csakhamar eltűnt a láthatárról; a másik társ felhasználva a zűrzavart szintén meglépett, ott hagyva a két jó ló helyett két rossz gebét mely alig er 50—60 koronát. A furfangos lókupeceket a csendórség nyomozza. Milyen magasan repülnek a pillangók? Az Alpe- sekben gyakran még 1830 láb magasban a tenger színe fölött is találkozunk számos pillangóval. A Himaláján és az Andeseken még 4000 méter magasban is találtak már a természetkutatók, sót Bonpland és Csimborasszó lejtóin 5066 méternyire is találkoztak tarka pillangókkal. ________X KVKKSfIX K!I! Sz erencse. András gazda: Nini, felépültél ? Gratulálok. Bizony már attól féltem, hogy elpatkolsz. Bálint gazda: Szerencsém volt. A doktorom patkóit el. Játék. Mama: Ejnye, miért vagy oly lármás Biri? Nézd, Jancsi mily szépen, csendesen űl 1 Biri: Papát és mamát játszunk és Jancsi a papa, aki későn éjjel jött haza. Nyelvtan. Tanító: Elemezzük ezt a mondatot, fiacskám: »Gé- zusnak nem kell turóslepény.« — Micsoda itt Gézus ? Miska: Ostoba. * A cigány karikája. A kovácsmühely előtt ácsorgó cigány karikát lopott. De rajtavesztett. A kovács nem csak a lopott karikát vette vissza, de ráadásul még jól képen is teremtette. — Kell-e karika, cigány ? — kérdezték aztán tőle ? — Már hogy kéne! — felelt savanyu arccal a dádé — Minek az nekem, mikor a szemem is karikát hány. (M. D.)
