Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-04-19 / 15. szám

120 MAGYAR FÖLDM1VELÓ — A szivacsok A közönséges mosdó-szivacsot görög és törők tengerekből halásszák ki és onnét hozzák forga­lomba. Ezek sárgás-szürke színűek. Vannak a kereskede­lemben laza, puha és sötétbarna szinüek is, amelyeket Kuba szigete körül, valamint Florida félsziget mellett ha­lásznak és mint Bahama-szivacsok jönnek használatba. A Közép-tenger összes partjai melleit vannak szivacsok, kivéve sz Olasz és Spanyolország közti helyeket, ahol igen mély a tengerparti rész. Leggazdagabb szivacstelepek a görög szi­getek és a kisázsiai partok mellett vannak. Leghíresebb szivacskereskedelem Latakia, Smirna, Pireus és és Tripolisz városokban van. Ezekről a helyekről szállítják zsákokban a szivacsot Triesztbe, Velencébe, Marseillebe, Genuába és Livornóba, valamint a spanyol Valenciába. A szivacsok árát fzázankint számítva, a világkereskedelmi városok kereskedői állapítják meg. A szivacs-börze Páris, London, Hamburg és Neworkban van. A szállítás a halászati hónapok után augusz­tus, szeptember hónapokban történik. — Iskolából. Tanító: Kiket küldött Mózes Kánaán kikémlésére? — Miska: Tizenkét gémet. (Megtörtént.) — Pór egy sírfelirat miatt. Tök pestmegyei köz­ségben Anda Mária, egy vagyonos gazdaember szép, viruló leánya férjhez ment Vécsey István pósta- és távirótiszthez. A házasság nem volt boldog, a férj hűtlen lett a menyecs­kéhez, a ki visszatért szüleihez, buskoraor lett és nem so­kára szenvedéseitől megszabadította a halál. A bánatos szülők a sírkőbe a következő verset vésették: Szomorú fűz vérzó szívvel. Óh olvasó, mit jelent ez ! ? Én tudnám csak megmondani . . . Egy megtört nő, Ki síromban idelent . . . Amikor örülnöm kellett volna Életemnek szép nyarán, Romba dönte térjem, Ki hűtelen lett hozzám ! Megfogadta Isten elótt,- Holtomiglan el nem hagy . . . Istenem, az esküszegőt Büntetlenül ne hagyd! Én megnyugszom síromban, Hisz nem magam vagyok, Kis testvéreimmel örök álmot alszok. A sirfölirat híre gyorsan elterjedt a faluban és a főlháborodás a hűtlen férj iránt akkorára nőtt, hogy nem mert többé hazamenni a falujába, hanem bepa­naszolta az anyósát, Anda Istvánnét, a pestvidéki já­rásbíróságon becsületsértés miatt s kérte a bíróságot, hogy a rá nézve kompromittáló sirföliratot távolittassa el a sír­kőről. A bepanaszolt anyós azzal védekezett, hogy a sirver- set a lánya irta és a halálos ágyán megeskeltette őt, hogy rávésetl a fejfára. Tehát csak a halott utolsó kívánságának tett eleget, amikor azt végrehajtotta. A bíróság azonban más véleményen volt, mint a gyermeke végső akaratát tisztelő anya, és bűnösnek mondta Anda Istvánnét a sírfelirat utján elkövetett becsületsértés vétségében és elitélte húsz korona pénzbüntetésre. Azonkivül arra kötelezte gz anyát, hogy a fentebbi sirverset nyolc nap alatt faragtassa le, mert ha nem teszi, a bíróság hatósági utón fogja lefaragtatni. A vádlott fölebbezése folytán a múlt héten tárgyalta ezt á port a pestvidéki törvényszék Verebélyi Ignác táblabiró elnöklete alattt s az első bíróság Ítéletét helybenhagyta. Az Ítélet jogerős lett s így a halott sirverse lekerül a fejfáról. Tanulság: A gazda embernek leánya, ha gazdag is, ne keresse boldogságát az uraknál. — A méh mint védelmi eszköz. Érdekes apróságot közöl Adler Anderson egy angol folyóiratban arról, hogy a méheket a Kaukázus népe milyen furfangos módon tudja felhasználni a méz- és viasztermelésen kívül önvédelmi célokra is. Egy kaukázusi hegyi falvat sűrűn látogatott meg egy rablóbanda, amely naponként elhajtott a faluból egy pár marhát, vagy lovat és zsákmányaival visszahúzódott a hegyek erdeibe. A falu lakossága a hatóságiól kért segít­séget, mire egy kozákcsapat meg is indította a bajszát a rablók ellen, a kik azonban úgy belevették magukat egy sziklahasadékba, hogy nem lehetet őket megközelíteni, inig ők kényelmesen lövöldözhettek üldözőikre. Már-már fel akarták adni a harcot a kozákok, amikor az egyik gazdá­nak jó ötlete támadt. Hazaszaladt és hozott magával egy méhekkel telt kast és azt legurította a sziklaoduban ta­nyázó rablók közé. A hatás nem maradt el. A békés nyu­galmukban megzavart apró fulánkosok ellepték a rablókat, akik eszeveszett futásban igyekeztek a szúrások elől me­nekülni és egyenesen belerohantak a kozákok karjaiba. A méhckkcl való védekezés módját egyébként már a görögök is ismerték, sőt a múlt század közepén az orosz csapatok is alkalmaziák a Samyl szultán ellen viselt háborúban. A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA. Anyák nélkül. Nem ami lapunkba való. Kéziratot egy hétig megőrizzük, a) Az asszony szívben Isten oltotta bele — a szamaritánus hajlamot. Férfi ezt a csudás gyengédsé­get csak nagy ritkán, az önfeláldozás magaslatán tudja megközelíteni. — E. E. Bánh. Igaz. Éppen az ön kérdéseire is válaszul szolgálnak a fenti sorok. Közismert dolog, hogy 1866-ban a kőnigreci csata alkalmával a pesti Lagerspital- ban a Szeles Jóska cigány csak úgy engedte amputálni tle­vágni) a lábát, hogy a császárné is bent legyen a szobában, mikop »fűrészelik.« Ami nagyasszonyunk, dicső Erzsébetünk, csakhamar aztán megkoronázott királyasszonyunk teljesi- tette is a cigány kérését s ott állt ágya mellett, mig a cigányt elaltatták, hogy aztán amputálják. — Gazda. A Gazdák biz­tosító szövetkezetéről mi részletes információval nem szol­gálhatunk Ott — 41 év alatt minket nem ismertek, hát honnan a fészkes fülemiléből tudjuk mi az ók részletes üzleti dolgaikat. 2) Az első magyar Ált. biztosító Társaság igen megbízható és gavalléros társaság. — K. L. Cs—v. Az eszmékre, ha azok eredetiek, nincs szabadalom. De az iro­dalmi tolvajlásra, ha más tilalom nincs, ott van a tisztes­ségérzet. — Gazdakör. Az emberek millióinak nincs sejtelme sem arról a szörnyű pusztításról, amit a tuberkulózis vég­hez visz. Nagyobb pusztítást tesz, mint — a háború. Pedig a háború se’ tréfál. Egy statisztikus állítólag kiszámította, hogy a történelmi idók óta közel 7 milliárd ember pusztult el a csatatéren. Ami — feltéve, hogy a statisztisztika pon­tos — és hogy a föld felületén jelenleg 1500 millió ember él, annyit jelentene, hogy a jelenleg földünkön élő emberek összeségének körülbelül ötszörösét pusztította el a háború. A tuberkulózis az emberiségnek körülbelül egy-hetedét ra­gadja el. Tessenek számítást csinálni. — Gazda. E—r. Az ön földjével senki sem rendelkezhetik. És senki sem kénysze­rítheti arra, hogy azon tartson fenn ulat másoknak. Ezt az üzenetet kapta egy nagy laptól. De hát arról hallgat a vá­lasz, hogy mit tegyen? Hátha az, ki vagy kik nem hallgat­nak a szép szóra, sőt az ön tiltó szavaira, forduljon a köz­ség elöljáróságához. Ha ez sem segít — perelje be. De az erőszakos összeütközéstói őrizkedjék, — Községi elöljáró. Az a madár, amelyik saját fészkét bepiszkolja, bizony csúnya madár. Ilyen madarak ma — seregestól kóvályognak. — Poéta. A kis verset nem közölhetjük. Nem azért mert kicsi, hanem azért mert nagyon rossz. Verset különben csak csín­ján közlünk. — Ibolyka. Okos leány az olyan férfivel nem áll szóba. Ez a legjobb — villámhárító. A pletykára meg ne hederitsen. Mentői jobban tudják, hogy önt érdekli az ő beszédük, annál szájasabbak lesznek. — Esküdtszéki tag. Hja. et a kötelesség a polgár kötelessége. Jog és kötelesség el- választhatlan fogalom. Akinek az országban joga van, annak viselnie kell a kötelességet is. Hogy ön sovány, vézna ember és önnek a zárt, fulladt levegőben való hosszasabb tartóz­kodás árt: azt méltányoljuk. De lássa kérem, éppen a na­pokban folyamodott egyik esküdlszéki bírósághoz egy nagy terjedelmű kövér polgár. Folyamodásában jelzi, hogy 5 olyan kövér ember, melyszerint ha egyhuzamban annyi ideig kell ülni, mint például eseteket olvas, hát biztosra veheti, hogy a gúla megkörnyezi. Tessék csak meggondolni — Írja, hogy ki fogja ezt nekem kifizetni, érte kárpótolni. De ilyen körülmények közt hogy és mikép tudják összeál­lítani az esküdtek névsorát, melyben t i. se sovány, se kövér tagok ne legyenek? Erre tessék gondolni és akkor talán — belenyugszik alkotmányos sorsába. — Cs. K. gazda. Kultúra szón általán műveltséget értenek. Helyesebben a kultúra szón értjük a művelődés összes eredményeit a maga egységes voltában : tehát vallás, tudomány, művészet, keres­kedelem, ipar, földmüvelődés haladása fokát. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesiteni, a mozgalom kezde- ------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---....—:___. ______ „H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez,-■............. ....................... 33 XT D .A. I5 E S T. ^.....- -----------­(K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek. MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRO:

Next

/
Oldalképek
Tartalom