Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-04-05 / 13. szám
108 MAGYAR FÖLDMIVELŐ A törvények nem azért hozatnak, hogy azok áthágásait büntessük, hanem azért, hogy az ország népének jólétét, érdekeit előmozdítsák. (Igaz! Szerk.) A törvényről az egyszerű falusi népnek ma az a fölfogása, az a megdönthetetlen vélekedése, hogy az urak csak azért hoznak törvényeket, hogy a szegény embert zaklassák, bírságolják, büntessék. (Ha úgy hajtják végre logikusan és helyesen gondolkodnak. Szerk.) Egyetlen egy törvényhatóság gondolom Vasvármegye — tett kezdeményező lépést a népnek a törvényekről való kitanitása dolgában, amennyiben utasította az alispánt, bogy a közigazgatás különböző ágaiban szükséges tudnivalókról, törvények, rendeletek és statútumok rövid, áttekinthető, világos ismertetésével kézikönyvet állíttasson össze a törvény- hatósági tisztviselők közreműködésével s intézkedjék, hogy évenkint a községekben néhány heti tanfolyam a községbirák és elöljárók teendőikre nézve kitanit- tassanak. (Mi tiz év óta sürgetjük. Szerk.) Jó volna ezt az ideát általánosan megvalósítani, jó volna, ha a törvényhatóságok időnkint gondoskodnának arról, hogy a községekben ilyen népszerű törvénymagyarázó előadások tartatnának. (Andrássy rendeletet adott ki ez ügyben. Szerk.) Ilyen társadalmi feladatok megoldása vár a közigazgatás vezetőire. S ha az a közigazgatási tisztviselő nemcsak a hivatal rideg falai között érintkezik a felsőbbségtől sokszor rettegő, mert annak csak büntető hatalmát érző ügyefogyott néppel, — ha az a falusi ember nemcsak sújtó, büntető karját érzi a mindenható főszolgabírónak, vicispánnak, — de érzi védő, óvó, támogató, megsegítő munkájának az áldását is, úgy több szolgálatot tesz az ilyen, társadalmi kötelességeit is átérző közigazgatási tisztviselő, a magyar államnak, mintha keményen büntet s egy tucat félrevezetett földmivest becsukat. Az időjóslás. Mi is közöljük lehetőleg mindig a »Meteor« jóslásait. Olvasóink nagyon érdeklődnek iránta. Azért jónak látjuk egy fővárosi lap véleményét a következőkben közölni: Az az alap, amelyre Meteor, az időjós, helyezkedett, határozottan jónak látszik és épen nincs kizárva, hogy teljes eredményhez fog jutni, bármit mondjanak is azok, akik a régi módszerek mellett törnek lándzsát. Ma persze még mindig kezdetlegesek az ő jóslatai, de hogy ennek dacára is teljes figyelmet érdemelnek, kétségtelen. Azoknak, akik megítélni kívánják és véleményeket akarnak megkockáztatni, se nem egyes sikereit, sem pedig egyes baklövéseit nem szabad föltétlenül számításba venni s azok alapján alkotni meg a döntő véleményt. Volt idő, amikor jóslatai minden tekintetben beváltak és volt idő, amikor épen az ellenkezője történt annak, amit mondott. Azt is meg lehet állapítani, hogy ez időpontokat egész pontossággal nem tudja még megmondani, és hogy még mindig csak »körülbelült« képes jelezni. Ez is több, mint ameny- nyit eddig bárki is produkált. Azt is tekintetbe kell venni, hogy ő az időjárást hónapokkal előbb állapítja meg és nem úgy, mint az időjelző állomás, amely csak máról holnapra kockáztatja meg véleményét, és pedig még ez esetben sem teljes sikerrel. Meteor már az őszszel megírta, hogy a most muló- ban levő tél meglehetősen gyönge lesz és hogy az igazi tavaszi szép napok majd csak husvét után állanak be. Ha tehát általánosságban vesszük ezt a jövendőmondást, konstatálhatjuk, hogy bevált. Ha pedig hibázott, az csak akkor történt, amikor jóslata egyes napokra vonatkozott. Körülbelül meg lehet tehát határozni, hogy nagy általánosságban majdnem mindig igazat mond és hogy csakis a részletekben téved. Mindez amellett szól, hogy helyes alapon áll, reményt nyújtva esetleg arra, hogy később, amikor módszerével tisztában y lesz és jobb műszerek is rendelkezésére állanak, nagyobb eredményhez is jut. Ha sikereit és sikertelenségeit összehasonlítják^ az eredmény kétségtelenül az, hogy több sikerre, mint baklövésre mutathat. Már pedig a mai viszonyok között, amikor a jövő időjárása tekintetében nagyon is tájékozatlanok vagyunk, ez is valami. Egyszerre különben semmi sem lett tökéletes ezen a földön s a teljes siker mindig a hosszú kísérletezések révén köszöntött be. A mi véleményünk tehát ebben az ügyben abból áll, hogy Meteor, aki uj nyomokon halad, reményt nyújthat arra, hogy kísérleteit siker fogja koronázni. Persze, az is meglehet, hogy nem, de hát ezt épen úgy nem lehet állítani bizonyosan, mint azt, hogy az időjárás megállapítását föltétlenül sikerül neki eszközölni. A döntést a jövő fogja I meghozni s az utánunk jövők dönthetik csak el egész bizonyossággal, hogy az az alap, amelyen áll és amely reménnyel kecsegtet, csakugyan az-e, amelyet keresni kellett s amelyen a teljes siker felé lehet haladni. A tenger hullámának magasságát rendszerint tul- magasra szokták becsülni. Különösen a kisebb hajókon járók beszélik, hogy »toronymagasságu« vagy »házmagasságu« hullámok csapkodták a fedélzetet. Ez az állítás nagyon messze esik a valóságtól, mert a kisebb hajók fedélzete sokkal közelebb van a tenger felszínéhez, mint a nagyhajóké és ezért látszik már a mérsékelt erős hullámzás is toronymagasságunak azok elótt, a kik hajón vannak. Újabb és pontos számítások szerint a legnagyobb hullám sincsen magasabb 50 lábnál, még pedig a tenger felszínétől számítva egészen a hullám tarajáig. Amikor a hullám csendes vízre ér, sebessége megszűnik, de egyúttal magasabb lesz, úgy, hogy a 40 láb magas hullám egyszeriben 50 lábra ugrik fel. Ha azonban a hullám erős zajlás idején egy vízszintesen fekvó akadályba ütközik, 100 láb magasra is felszökhet. Egy hullám hossza rendes körülmények közt 500 láb és időtartama 10 másodperc. Átlagos hosszuk azonban ritkán nagyobb 160 -320 lábnál és időtartamuk 6- 8 másodperc között váltakozik, magasságuk pedig átlag 33- 35 láb. KÖZEGÉSZSÉG. Mikor az orrunk vérzik. — Csak képzelje Bogárné asszonyunk, a já- nyomnak már harmad rostjára elindult az orra vére. — Se’ baj, Csapóné asszonyom. Még tán egészségére vállhatik. — Nem hinném. Ugyancsak bőven ömlik és sokáig is tart.
