Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-03-29 / 12. szám
94 MAGYAR FÖLDMIVELŐ GAZDA. A vetés állása március 15.-én. A földmive- lésügyi minisztérium a minap adta ki jelentését a ▼etés állapotáról. A jelentés szerint február második felében és március első felében az időjárás tul- nyomólag csapadékos és részben eléggé enyhe volt. A sok csapadék, részben eső, részben pedig gyors olvadásnak indult hóesés, a zsenge növényzetre jótékonyan hatolt, úgy hogy a vetés meglehetősen javult. Az őszi vetés az ősz folyamán nagyon sok helyen ki sem kelt s ezeken a vidékeken a földben maradt vetőmag megromlásától is féltek a gazdák. Ezzel az aggodalommal szemben ma megnyugvással jelenthetjük, hogy az enyhe lefolyású tél után alig van nagyobb terület, ahol a vetés ki nem kelt, illetve a vetőmag elpusztult volna. Az aránylag kedvező téli időjárás hatása alatt a vetés nagyobbára elég sűrűn kelt és a vetés rossz telelése miatt táplált aggodalmak mindinkább kezdenek oszladozni. Igaz ugyan, hogy néhány nap óta ismét hidegebbre fordult az idő, a mi, ha tartósan ilyen marad, köny- nyen kártékony hatással lehet a vetés további fejlődésére. A mennyire az időjárás engedte, a gazdák szorgalmasan hozzáláttak a föld megnöveléséhez. A szántás és vetés sok helyütt már februárban megkezdődött. A verőfényes napokon a munka sikerrel folyt és folyik most is általában. Több helyen elvetették már a zabot, árpát és a mesterséges takarmány közül a zabos bükkönyt, lóherét és lucernát. Szórványosan a burgonya ültetése és a kert vetése is megindult, — tengeri alá pedig a talaj előkészítése szintén folyamatban van. A szőlőben és a gyümölcsfák körül is foglalatoskodik a nép. Sajnos, hogy a sok hernyófészek pusztítására nem mindenütt fordítanak kellő gondot. Az őszi vetés — bár a vélemények eltérők, — egészben véve mégis türhető- nek és kielégítőnek mondható. A panaszok száma mindinkább gyérül és a jobb hírek szaporodnak. Az őszi vetés eddig még eléggé sürü és most már csak az a kérdés, miképp fognak bokrosodni és továbbfejlődni. Néhol sárgás és vöröses szinü vetés is látható, remélni lehet azonban ezek javulását is, mert gyökérzetük egészséges. Féreg- és rovarkár eddig még alig volt észlelhető. Rosszul csupán a repce telelt, a mely sok helyütt elpusztult. A jószágállomány nagyobbára jó kondícióban van; egészséges, ritka helyen van baj és az is inkább csak helyi. A kedvező teleléshez hozzájárul kétségtelenül a takarmányféleségek helyes beosztása mellett a jószágnak megfelelő karbantartása. Igaz, hogy az erőta- karmányfélét sokkal bővebben kellett az idén használni, mint máskor, a mikor szénából és szalmából bő termés volt. így ha korán kitavaszodik, remélhető, hogy a jószág elég jó körülmények között fog a zöld íakarmánvféle fogyasztására áttérhetni. Minthogy a munkásviszonyok állandóan javulnak, országszerte már jórészt megkötötték az aratási szerződéseket, remélhető, hogy a tavaszi munkálatokat is rendes időre teljesen simán befejezik. Hogyan védekezzünk a mezei egerek ellen? Mezőgazdáink nagyon jól tudják, milyen óriási károkat szoktak nekik okozni a mezei egerek, de a legtöbb helyen nem helyesen védekeznek ellenük. A védekezést már tavaszszal kell megkezdeni. Tavasz végén az aratásig azokon a helyeken irtjuk a pocskot, amely helyek szántás alá kerülnek. Ilyen helyek a legelők, kaszálók, a herések, a felszántat- lanul maradó partok, töltések és utmenti részek. Nyáron aratás után az irtást a szántás alá kerülő helyeken folytatjuk, tehát a feltört tarlóban; a csép- lés után pedig a kazlak és a nyomtató vagy cséplő szérűk helyein. Fel nem szántott területen a védekezés a hohenheimi egérfogókkal történik. A po- csokjárta hely valamelyik szökőlyukját és bejáróját be kell először tiprani, még pedig legjobban a déli órákban. Amely lyuk másnap, a fogás idején nyitva lesz, abban bizonyára van pocsok. A fogót azután csak abban a lyukban alkalmazzuk, amelyben van pocsok. Amely pocsokbejárót a betiprás után kinyitva fogjuk találni, abba mindenikbe egy-egy megvetett fogót kell beilleszteni, hogy egyrészt a fogó karikáját a lyuk fala ne szorítsa, másrészt, hogy a pocsok a fogó csöve mellett könnyen el ne osonjon, hanem kénytelen legyen a fogóba belemenni, a kötő fonalat elrágni, hogy azután hurokra kerülve, meg- fogódjék. Ha fél óra elmúlt, akkor a munkás megvizsgálja a fogókat s amelyikben talál pocskot, azt agyonüti. Ha a gabonába húzódott a pocsok. azt csak a tarló feltörésekor lehet már csak kiirtani, még pedig úgy, hogy a szántáskor egy vesszőnyalábbal agyonveri a szántást végző ember Cséplés után a pocsok rendesen a kazlakba vonul. Az irtásuk ekkor úgy történik, hogy a kazlakat 25—30 centiméter széles árokkal vonjuk körül, úgy, hogy a kazalból kiszaladó pocsok okvetlenül az árokba essen. Hogy azután onnan ki ne juthasson, szükséges, hogy az árok fala egészen meredek és egészen sima legyen. Az árokban azután vagy agyonverik a pocskot, vagy pedig négy-öt helyen az árkokba még külön lyukakat fúrnak, ahova azután a szaladgáló pocskok beleesnek s nem tudván onnan kijutni, az éhségbe belepusztulnak. A bizonyság;. Vidéki ember kukkant be a póstára. Utalványon érkezett pénzét szeretné felmarkolni. — Van-e személyazonosságát illető bizonyítványa ? — kérdi a póstás. — Van ám, kérem szeretettel; itt van a lúpakszusom I HÁZIASSZONY, A főzelékfélék magvainak csiraképessége, Amerikában beható kísérleteket tettek a főzelékfélék magvainak csiraképessége tekintetében. A magvak természetesen különböző évekből származtak és teljesen megbízható helyekről lettek beszerezve. A leghosszabb ideig megtartották csiraképességüket, a paradicsom, a céklarépa, borsó, ugorka, sárgadinnye, saláta és fehérrépa. A répamag 7—8 évig megtartotta teljes csiraképességét és még 12 év múlva is féltermést adott. A paradicsom-alma magvai 14 év alatt alig mutatnak fel változást. Sárgadinnye 10 év alatt mit sem vesztett csiraképességéből s körbelül annyi ideig tartottak ki az ugorka magvai is. 13 éves ugorkamagnak még a fele csírázott, 19 éves magból pedig 7 százalék. A cékla magvai hat éves koruk-
