Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-03-22 / 11. szám
86 MAGYAR FÖLDMIVELŐ meggyőzte őket arról, hogy ilyen csőcseléknek semmi keresni valója az ő közelében. Tavaszkor, az első vándormadarak érkezésekor a mi Fidink nyugalma és békessége oda lett s mikor egy napon éppen a parkunk fölött repült egy gólyacsapat, Fidi mint az őrült száguldozott föl s alá, miközben tőle soha sem hallott hangokkal hívogatott, csalogatott. És ime a magasból megjött a válasz, a csapatból kivált egy madár és sokáig keringett a park fölött. Másnap jelentette a kertész, hogy két gólya sétálgat a kertben. A mi Fidinknek párja lett, — tapsoltunk örömünkben s rohantunk a kertbe. És a jövevény itt maradt, nap-nap után láttuk őt, a mint Fidi közelebb és közelebb csalta a kastély felé s egyszerre megjelentek mindaketten a verenda-lépcsőnél Fidi elől, pár lépésnyire mögötte a vendég. Ujjongva üdvözölte őket az egész család. Mint rendesen, most is a kézből fogadta a ka- ácsot és húst; de rögtön hátradobta azt a párjának, azután addig nógatta, addig járta körül, mig végre fölszedte az eledelt és csak mikor meggyőződött róla, hogy mindent megevett, akkor kezdett ő a reggelihez. A két állat egyiittléte szinte idillikus volt s életük megfigyelése sok gyönyörűséget és kedves szórakozást szerzett nékünk a nyáron át. Az asz- szonyka naponta elszállt pár órára. A férj természetesnek találta párja szabadságvágyáuak kielégítését és a változhatatlanba belenyugodott. Azonban, ha a bizonyos időn túl elmaradt, akkor borzasztó nyugtalanság fogta el a rab madarat. A legkövérebb békákat megvetve száguldott ide-oda a kertben, mig a jól ismert hosszúra nyújtott hang föl nem hangzott, melylyel már messziről jelezte jöttét a gólyamenyecske. Abban a pillanatban megváltozott Fidi viselkedése. Gőgösen, férfias öntudatosságának teljességében lépdelt, s a hűtelent megvetéssel büntette. Hiába követte őt a menyecske alázatosan, hiába kérlelte, csalogatta, ő hideg maradt s csak mikor a tóban fölkeresték éjjeli helyüket, békültek ki egymással s szorosan összebújva várták a reggelt. Az idő múlt és a nyár végére járt. Az ökör- nyál ezüst szála is csillogott már a levegőben. Az ősz első jelével a gólya-menyecske vándorhajlama is fölébredt s nehéz ütközetbe került a kötelesség érzetével. Mindig hosszabb és hosszabb lett a mindennapi kirándulása, noha a férj most már nem is titkolta előtte borzasztó nyugtalanságát távolléte miatt. Zörögve hullatta az őszi szél a bokrok és fák pirkadt leveleit. A két madár, békességet nem lelve, bolyongott a megritkult parkban s mikor az első októberi szelek végig zúgtak a tájon, felemelkedett a gólya-menyecske a magasba, még egy párszor körülkeringte a parkot és elrepült Dél felé, hol örökké balzsamos a levegő és örökké nyílnak a virágok. Vad kétségbeeséssel rohant utána visszamaradt párja s a parkot kerítő vasdrótba belevágta a testét. Ott találta meg másnap a kertész. Nyakán hosszú, véres seb tátongott. Ismét tavasz lett s ismét megjöttek a gólyák. Egy napon már messziről hallottuk a jól ismert hívást, melylyel a gólya-menyecske jelezte jöttét. Megjött, leszállt, azután nagy sietséggel végig kutatta a parkot. Másnap, harmadnap is eljött, azután soha többet. Visszaemlékező. ISfflEEETEKTARA. Háziállataink száma. A Boord of Agricultura and Fisheries Agricultural Statistics cimü angol mezőgazdasági statisztikai hivatal érdekes számokban adja meg a világ háziállatainak állományát a legutóbbi évek folyamán. A kimutatásból hiányzik ugyan Kina és Törökország, mint a melyeknél még megbízható becslés sem állott rendelkezésre, továbbá egy-két kisebb állam, de azért igen tiszta képet ad az embert szolgáló állatok arány számáról az egyes országokban. A legutóbbi, az 1906. évről szóló adatok a kővetkezők: Ló volt: Oroszországban 28.7, az északamerikai Egyesült-Államokban 18.7, Argentínában 4.4, Németországban 4.3, Franciaországban 3.2, Magyar- országon 23, Nagybritanniában 2.1, Ausztriában 1.7, Kanadában 1.7, Ausztráliában 1.6, Japánországban 1.4, Brit-Keletindiában 1.3, Mexikóban 0.9, Romániában 0.9, Olaszországban 0.7, Urugúavban 0.7 és végül más országokban 3.5 millió. Összesen az egész világon: 781 millió darab. Szarvasmarha volt: Északamerikai Egyesült- Államokban 66.9, Oroszországban 43.2, Argentínában 21.7, Brit Kelet-Indiában 52.0, Németországban 19.3, Franciaországban 14.3, Nagybrittániában 11.7, Ausztriában 9.5, Ausztráliában 8.3, Uruguay- ban 7.0, Magyarországon 6.7, Kanadában 6.3, Mexikóban 5.1. Olaszországban 5.0, Romániában 2.6, Svédországban 2.6, Spanyolországban 2.2, Bulgáriában 1.8, Dánországban 1.8, Uj-Zélandban 1.8, Belgiumban 1.8, Hollandiában 1.7, Svájcban 1.5, Japánországban 1.2, Fokföldön 1.9, Algírban 1.1, Szerbiában 1, Norvégiában 1 és Natálban 0.6 millió, összesen 301.6 millió. A juhok száma volt: Ausztráliában 72.8, Argentínában 74.4, Oroszországban 61.5, Egyesült-Államokban 50.6, Nagybrittániában 29.2, Uj-Zélandon 20.1, Uruguayban 17.9, Franciaországban 17.8, Britt-Kelet- Indiában 17.6, Spanyolországban 13.3, Fokföldön 11.8. Algírban 9.1, Magyarországon 8.1, Németországban 7.9, Olaszországban 6.9, Bulgáriában 6.8, Romániában 5.7, Mexikóban 3.4, Szerbiában 3.1, Ausztriában 2.6, Kanadában 2.8, Svédországban 1.1, Norvégiában 1, Dániában 0.9, Hollandiában 0.7, Natálban 0.6, Belgiumban 0.2 és Svájcban 0.2, millió. Összesen 447.1 millió juh. Serlés volt: Az Egyesült-Államokban 52.1, Németországban 18.9. Oroszországban 12.7, Francia- országban 7.6, Magyarországon 7.3, Ausztriában 4.7, Nagy-Brittániában 3.6, Kanadában 2.2, Spanyolországban 1.9, Olaszországban 1.8, Romániában 1.7, Dániában 1.5, Belgiumban, Ausztráliában és Szerbiá- bar egy-egy, Hollandiában 0.9, Svédországban 0.8, Argentiniában 0.7, Mexikóban 0.6, Svájcban 0.5, Bulgáriában 0.5 és egyéb államokban 0.8 millió. A világ sertésállományának összege e szerint 123.8 millió darab.