Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-03-22 / 11. szám
V Fiúiig gZKRmZTÓ tg KIADÓTULAJDONOS : BODNÁR «ÁSPÁR Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMAR, Arany János-utca 17. szám. Előfizetési árak: Egész évre .....................................4 korona Fé l évre............................................2 Ne gyed évre...........................1 » Sz atmár, 19C8 március 22. 11. szám. HÉTRÖL-HÉTRE. ITTHON. Március 15.-ét, a nemzetnek mindenha nagy, emlékezetes évfordulóját a szabadságért lelkesedő és élni halni tudó néphez méltóan ünnepelték meg az egész országban. Városok és falvak ünnepi díszt öltöttek és ünnepségeket tartottak. Lelkes szónokok magyarázták a népnek e nap jelentőségét a nemzet életében, történelmében. Vajha az ilyen ünnepségek évről-évre mélyebb és mélyebb nyomokat hagynának a lélekben. Mert a hazafias ünnepeknek nem csak külsőségekből kell állaniok, hanem benső érzésből és különösen hazafias kötelességek, tettekre való edzésből. A bevándorlás. Nem az Amerikából vagy külföldről visszatért hazánkfiáról van szó, mikor a bevándorlásról emlékezünk. Hanem igenis azon nagy mérvű betódulásról, mely már régibb idő óta — különösen Galíciából, a lengyel határokról — a Felvidéket és lassan-lassan az egész országot kétes, munkakerülő alakokkal népesíti be. Rendszerint valami adás-vevés ürügye alatt érkeznek, de aztán csakhamar itt rekednek és eszük-ágában sincs, hogy valamikor visszatérjenek. Pedig munkában, renyhe nép ez,* de kitünően ért ahhoz, mint lehet a hátukon meghúzódó batyuval csakhamar megragadni és hihetetlen nélkülözések, de seftelések közepeit megélhetést teremteni, de sőt vagyont szerezni. Hát ’iszen minden községnek is kötelessége a saját területét védeni az ilyen alakoktól, annál inkább az országnak, melynek úgy is elég gondja-baja van — résen állani, hogy az ilyen romboló hatásoktól megmentse népünket. A határőrvidéki rendőrség éber figyelemmel őrködik, teljesiti is kötelességét, de az egyes városoknak, községeknek is érvényesíteniük kell a községi illetékességről és letelepedésről szóló törvényeket, különben szomorú következményekkel kell majd szemben államink. A birtok rendezés. Nagy jelentőségű tanácskozás volt a múlt hetekben a földmivelésügyi kormányzat meghívására. Tárgya: a birtokrendezés törvény végrehajtása. E törvény célja ugyanis, hogy a tulhatalmaskodó üzérkedés és egyéb nem idevaló érdekeket félreszorilsa a tagosítás és birtokrendezés munkájából és csak a gazdasági érdekeknek szerezzen érvényt. Most az erdélyi birtokrendezés volt szóban. Kívánatos, hogy az egész országban folytatódjék. A horvát országgyűlés. Három hónappal a feloszlatás után nyitotta meg az uj bán, báró Rauch i Pál a horvát uj országgyűlést. Semmi zavargás, vagy kihágás nem zavarta meg a királyi kézirat felolvasását. A királyi szózat igen bőven foglalkozik azon tervekkel, mellyel x Horvátország gazdasági és szociális ügyeit előbbre óhajtja vinni — a kormányzat. Mindennek dacára a horvátok tele vannak magyar gyűlölettel ....... A horvát országgyűlést ép pen munkaképtelensége miatt — el kellett napolni. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság március 13.-án ünnepelte fönnállásának ötvenedik évfordulóját. A magyar közgazdasági élet fejlődésének minden határkövénél ott volt az Első Magyar Általános Biztositó Társaság is, amely félszázad óta szintén folytonosan fejlődvén, a mint nőt- tön-nőtt üzlete és halmozódott anyagi ereje, egyre magasabb és nagyobbszerü célokat is tűz maga elé. Félszázad alatt olyan eredményeket ért el, a melyek régebben elérhetetleneknek látszottak és fejlődése nem. pusztán gyarapodás volt, hanem kifelé is éreztette hatását a társaság élő erőinek szünetlen növekedése. Az alapítókat a társaság létesítésére első sorban a hazafiság indította. Olyan magyar biztositó vállalatot kívántak teremteni, amely az értékek és vagyonok biztosítás utján való védelmét mindenütt elterjeszti és kiállja a versenyt a nagyszabású külföldi biztositó intézetekkel is. Szomorú időben bizonyságot kívántak tenni arról, hogy nemzetünknek a közgazdasági téren is van alkotó képessége és hogy létjogát üzleti életrevalóságával is tudja igazolni. Működése első évtizedében az idegen hatalom gátat vetett fejlődése elé, de a magyar államiság föléledése után annál hatalmasabb léptekkel
