Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-03-15 / 10. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 79 melyek nagyon sokat elpusztítanak. Becsüljük és kíméljük meg tehát a gazdák eme ingyen munkásait a madarakat. De mindezen természetes ellenségek sem képesek e sok cserebogarat elpusztítani, ezért az embernek is hozzá kell látni e kártékony rovar irtásához. Esős időben kora reggel a fákról le kell őket rázni ponyvákra s összeszedve összetiporni vagy a baromfiakkal felételni. Az összeszedett cserebogarakat meg is lehet törni s ilyenkor mészszel és földdel összekeverve jó trágyát adnak. Ezen irtás módoknak a kellő eredménye azonban csak akkor lesz meg, ha mindnyájan egyszerre fognak hozzá. HÁZI -A SSZO NY. Hogyan készül a kajszi-likvőr ? Végy majd érett kajszit, vágd apró darabokra. A kajszi magvakat törd fel és belét zúzd szét és keverd a kajszival össze. Ezt a mennyiséget tedd egy nagy üvegbe, öntsd le egy liter pálinkával és légy bele fél kilogramm tört cukrot. Kösd jól be az üveg száját és rázd fel a keveréket és hadd néhány hétig állani. Kész a legpompásabb kajszi-likvőr. Baromfikeltető gépek népszerűsítése A baromfitenyésztők országos egyesülete ez évben is folytatja a baromfikeltető gépek népszerűsítésére szolgáló akcióját, amelynek legfőbb célja, hogy a baromfitenyésztőknek alkalmat nyújtsanak korai baromfinak világpiacra való hozására. A folyó évben is több mint száz keltető gépet oszt ki az egyesület már legközelebb, különösen kistenyésztők között. Az idén leginkább Dunántúl, Székelyföldön és Felső- Magyarországon fogják a- kiosztást folytatni. Ez évben leginkább magyargyártásu gépeket osztanak ki, amelyek már is felveszik a versenyt külföldi gépekkel. A múlt évi keltetőgép-mozgalomnak minden tekintetben kielégítő eredménye volt. A tyúkok szemgyuladása. Nagyon gyakran előfordul, hogy a a baromfiak szeme meggyulad. Kevés gazdasszony van, aki ügyelne erre, pedig nagyon sokszor meg lehetne menteni egy-egy szárnyas állatot. A langyos vízzel való borogatás a legtöbbször használ, ha a gyuladás csekély. Ha pedig a gyuladás súlyosabb természetű, a szemhártya erősen vörös és dagadt az egy százalékos cinkvitriol be- csöppegtetése és a bűsitő borogatás használ. A gyuladás nagy fájdalmát egy csöpp ópium tinkturával lehet megszüntetni. A ragályos szemgyuladást előbb langyos borogatással, majd két százalékos lizoldattal gyógyítjuk. MI U JSÁQ? Népszanatóriumok. Szanatóriumoknak hívják azokat a gyógyító- intézeteket, hol a társadalomnak különösen idegbetegei, tüdőbajosai, egyszóval gyöngédebb ápolást kívánó testi és lelki betegeit ápolják. Kórháznak tekintendők tehát ezek az intézmények is, csakhogy itt kiválólag specialis gyógykezelést kap a beteg és inkább nyugalmat, a világ izgató zajától való pihenést keresnek a tehetősebb, vagyonosabb osztály tagjai. Most aztán már többször és több helyen felmerült a szép eszme, hogy ilyen intézményeket kellene létesíteni a nép számára is. Olyan betegek számára, kiknek nincs módjukban a külön kezelést igénylő gyógyulás, illetőleg gyógyítás. A napokban ezt a rendkívüli érdekes és nagy szociális jelentőségű eszmének megvalósításán fáradozott Hódmezővásárhely városa. A városi tanyák egyikén, mintegy 8—10 holdnyi területen népszanatóriumot akar létesíteni. Nemes, nagy célja lenne ez intézetnek. A kezdő stádiumban levő iüdöbajos embereknek akarna ott menedéket és meggyógyulás reményét nyújtani. És pedig úgy, hogy az ott tartózkodó betegek teljesen tanyai rendszer szerint folytathatnák életmódjukat. Az egész telepet befásitanák, egyszóval olyan hellyé varázsolnák, hol a szegény betegek igazán otthonra találhatnának. A hódmezővásárhelyiek a belügyminiszternél is járlak a napokban, ki szívesen fogadta őket és támogatását meg is ígérte. És ezzel kezdetét veszi az az igazságos és szép eszme gyakorlati kivitele, melyről mi már sokszor irtuk tiz esztendő alatt. A tüdőbaj népünk körében rettenetes pusztításokat visz végbe. Akár eg3' háború, melynek nem egy csapásra vannak sebesültjei, de lassú és biztos hervadással. Hány család van, akik tehetségük szerint vidékről-vidékre viszik a szegény tüdőbajosokat — csudaorvosokhoz, -kuruzslókhoz. Tudunk eseteket, hogy egy-egy család az egész apai örökséget, a testvérek részét is feláldozta — egy-egy családtag megmentéséért. Fizettek, de hiába, költöttek, de azért annak a sorvadó betegnek még kellő nyugalma sem volt. Csak hervadt, lassan lassan érett a halálra. pedig ha idejében és kellő gyógykezelésben részesül, talán megmenekül vagy legalább elviselhetőbbé válik az ő sorsa. A népszanatóriumok nemes, magasztos hivatása lesz ezeken a szomorú jelenségeken segíteni. Egyrészről gátat vetni a rombolásnak az elkülönítéssel és a tudomány már meglevő fegyvereivel. Másrészről ezek az intézmények mérhetlen hatással lesznek egész vidék tisztultabb, okosabb felfogására a tuberkulózist illetőleg. És ha egy-egy vidéken sikerül ezt az intézményt létesíteni, példáján felbuzdul majd az egész ország és szaporodni fognak idővel a népszanatóriumok. Igazán üdvözöljük Hódmezővásárhelyt a derék gondolatért és kívánjuk, hogy üdvös kezdeményezése az egész országban visszhangra találjon. Punktum. — A király. Bécsi udvari körükből az a hir szivárgott ki, hogy a király március végén néhány napra Budapestre utazik, április elsején azonban már visszamegy Bécsbe. Ha a delegáció májusban Budapesten ülésezik, megint eljön a király néhány napra Budapestre. Júniusban a király meglátogatja a prágai jubileumi kiállítást, a megnyitáson Ferenc Ferdinánd főherceg helyettesíti. A király julius közepén két napra Királyhidára utazik, azután visz- szamegy Ischlbe és augusztus végén Magyarországra jön a hadgyakorlatokra. A gyakorlatot Sopron- és Vasmegyékben tartják meg a 13-ik zágrábi, 5-ik pozsonyi és valószi- uüleg a 4-ik budapesti hadtest részvételével. A király főhadiszállását herceg Esterházy Miklós kismartoni kastélyában rendezik be. — Fényesen sikerült kultur-estélyt tartott Toron- tálvármegye magyar közművelődési egyesület f. hó 7-ikén este dr. Czirbusz Géza hazánk jeles fia és több szives közreműködő támogatása mellett, melynél az erkölcsi haszon sem maradt el. Nem is szokatlan esemény az Nagy-Szent- Miklóson Torontálvármegye egykori ideiglenes székhelyén, Révay Miklós, a magyar nyelvtudomány valódi alapítójának születési helyén, valamint a honfoglaló apáink lépései által megszentelt magyar föld területen, ahol a világhírre terjedő
