Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-12-20 / 50. szám
408 MAGYAR FÖLDMIYELŐ mi üjsA©? JUapunk szives olvasóinak és jóbarátainak boldog karácsonyi és újévi ünnepeket kívánunk. Adjon a békeséy és szeretet Istene minden jót: erőt, jó egészséget, boldogságot, bö termést a következő uj észtén dobén is a magyar haza minden lakójának! Bodrogköz öröme. Ritkán ért kitüntetés érdemesebb személyt, mint azt, akit a király Ö felsége éppen karácsonyra, a krisztkindlik ünnepére lepett meg egy igen szép érdemrenddel, azzal, amelyet a mi nagyasszonyunk, boldog emlékű királynénknak emlékére alapított királyunk Ő felsége. X mi lapunkban csak nemrég soroltuk fel azon nemes tettek egész virágfüzérét, amely gróf Mailáth Józsefné Öméltóságának homlokát övezi. Most, mikor a király Ő felsége magas elhatározása folytán Öméltósága ily szép kitüntetésben részesült, nekünk nincs más mondani valónk, mint szóról-szóra leközölni az erről szóló hirt: — Mailáth Józsefné grófnő kitüntetése. A király Mailáth Józsefné grófnő szül. Széchenyi Mária grófnő csillagkeresztes és palotahölgynek, a kőzjótékonyság terén szerzett érdemei elismeréséül az I. osztályú Erzsébet-rendet adományozta. — Tlsztujitás Szabadkán. Szabadka városa a minap tartotta Bezerédy István főispán elnöklésével tisztújító közgyűlését. Megválasztották polgármesterré Biró Károly dr. királyi tanácsost, helyettes-polgármesterré Dembitz Lajost, tanácsosokká Hoffmann Kálmánt és Ljubiratics Kelement, főjegyzővé Vojnics Ferencet. — Ötven évig tanító. Kistonnás németajkú község evangélikus népiskolájának tanítója, Schaffer Mihály a múlt héten ülte meg tanítói működésének félszázados jubileumát. Az ünnepen a politikai és egyházi hatóságok, az iskola növendékei, a szomszéd községek társaskörei vettek részt. Reichert Gyula lelkész, az egyház, Laki László jegyző a község, Koritsánszky Dénes az egyesületek, Lágler Sándor egyházi iró pedig a régi iskolatársak nevében üdvözölte a jubilánst. Tiszteletére banket volt. Az egész ünnepség magyar nyelven folyt le, mert Schaffer érdeme elsősorban, hogy a község németajkú lakosságát nemcsak hazaszeretetre, de a magyar nyelvre is megtanította hosszú, eredményes működése alatt. — Kitüntetett mezei munkás. Erkecsen. a csallóközi komárommegyei községben szép munkásünnepet i’en- deztek. Darányi földmívelésűgyi miniszter kitüntető oklevéllel és 100 koronával jutalmazott egy ott lakó munkást, Nagy Istvánt. Az egész falu ünnepelve fogadta Kálmán Rudolf főispánt, Ghiczy Dénes alispánt, a vármegyei gazdasági egyesület küldöttségét, földbirtokosbkat s a közel és távolról összegyülekezett lelkészi kart. Kálmán Rudolf főispán lendületes beszédet intézett az egyszerű munkáshoz, akinek becsületes, munkás élete, például szolgálhat. A kitüntetett munkás a beszéd végeztével igy válaszolt: »Még megálmodni se mertem volna, hogy a munkás embert igy megbecsüljék.« A főispán az ünnepély után a községben épp az aznap megnyíló fafaragási tanítást nyitotta meg és buzdította a Csallóköz nagyszámban összegyűlt népét a háziipar minél nagyobb felkarolására. — Baleset vadászat közben. A d’Hennin gróf által Patta nyitramegyei község határában rendezett hajtóvadá- szeton ma délután az egyik csősz fegyvere véletlenül elsült és a golyó Galar grófot, egy hajtót és magát a csőszt is veszélyesen megsebesítette. — A gazdasági munkás- és cselédsegitö pénztár állandó fejlődésben van. A nyugdíjra biztosítottak száma egy hónap leforgása óta négyezerrel növekedett. Az önként belépő tagok a legutóbbi kimutatás szerint 54873. A gazdák által nyugdíjra biztosított cselédek száma 7569. A munkéspénztár keretébe bevont tagok összes száma pedig a félmilliót meghaladja. A munkáspénztárba beleolvadt rövidesen hét temetkező egyesület 2614 taggal. Figyelmet érdemel különösen az, hogy a törvény által létesített pénztárba az önként és maguknak öregségük idejére nyugdijat biztosítók száma örvendetesen szaporodik. Darányi föld- mivelésügyi miniszter felhívta a téli tanításokat rendező gazdasági egyesületeket, hogy a földmivelő nép jóvoltára alkotott és áldásosán működő pénztárt a téli tanítások során ismertessék és hívják föl a népet a pénztárba való belépésre. — A Lánchíd elzárása. A székesfőváros második kerületének polgársága körében mozgalom indult meg az iránt, hogy kormánytól a Lánchíd 2 évre tervezett elzárásának mindaddig való elhalasztását kérjék, mig a Lánchíd és a Margithid között egy állandó Duna-hid föl nem épül. Dr. Németh Imre, a II. kerület országgyűlési képviselője, a polgárság e kívánságát azután közölte dr. Wekerle Sándor miniszterelnökkel, a ki kijelentette, hogy e fontos kérdés eldöntésénél a II. kerületi polgárság kérelmét tekintetbe fogja venni; egyszersmind tudomására adta Németh képviselőnek, hogy ez ügyben a kerület polgárságának küldöttségét szerdán délelőtt fogja fogadni. — Kifosztott falu. A torontálmegyei Keresztes községben a minap egy cigánybanda járt, a mely éjjel úgyszólván a falu minden lakosának elvitte a télire eltett sertéshúskészletét. A banda több kocsira való húst szedett össze, azutáu a zsákmánnyal elmenekült. A lakosság panaszára valamennyi szomszédos csendőrőrs üldözni kezdte a cigányokat. Csakhamar meg is találták őket Beodra mellett. Valamennyi kocsijuk tele volt hússal. A csendőrség az egész bandát letartóztatta s beszállította a nagybecskereki fogházba. — Tűz. Lázár Sándor csengerbagosi lakos tagjában mintegy 15 szekér széna, azonkívül egy közeiben levő csűr, közel 5000 korona értékben leégett. A vizsgálat megállapította, hogy a tűz gondatlanságból eredt; a kár egy része biztosításból megtérül. — Zsiványok a községházán, Temesvárról Írják : Á karánsebesi csendórség a prizsiáni községi pénztár betörőit elfogta. A rablás még e hó elején történt és a megindított vizsgálat folyamán a nyomok Bukin községbe vezettek. Ott fogta el a cseudőrség az egész rablóbandát, melynek élén maga a falu bírája, Olarin Demeter állott. A banda tagjai közt van még több esküdt és vagyoni helyzetüknél a faluban vezető szerepet vívó néhány gazda. Az elrablóit pénzt a betörőknél megtalálták és mind a nyolcat beszállították a karánsebesi ügyészség fogházába. — A Borászati Lapok jubileuma. Gazdasági szak- irodalmunkban ritka eseményszámba megy a »Borászati Lapok« negyvenéves megjelenésének évfordulója. Ez a nagy elterjedtségnek örvendő szaklap ebből az alkalomból díszes, számos képpel illusztrált emlékfüzetet ad ki. Ebben a füzetben úgy a szőlőmivelés, mint a lap negyvenéves története lesz ismertetve, tárgyalva lesznek az összes aktuális kérdések, fontos szőlészeti és borászati intézeteink, fel lesznek sorolva és rövid életrajzzal ellátva elhunyt szőlészeti szakembereink és végül a jövő feladatai is tárgyaltatnak. Mindezeket a cikkeket legjelesebb közgazdászaink és gyakorlati szakembereink Írták. — Lövés a csendőrökre. A nógrádmegyei két csendőr minap az esteli órákban Pilliny községből Endrefalvára igyekezett. Amint a faluhoz közeledtek, egy domb mögül két lövés dördült el s a golyók a két csendőrt érték, akik a fegyerüket már nem voltak képesek használni. A súlyosan sérült csendőröket a balassagyarmati kórházba szállították, ahol megállapították, hogy a golyók erejét a vastag posztóruha és a kőpenyeg mérsékelte, de igy is súlyos a sérülésük. A merénylő, aki valószinüleg bosszúból követte el tettét, elmenekült s még nem fogták el.
