Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-11-22 / 46. szám
368 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Miután gyümölcseink érését a világosság, melegség s a nedvesség különböző befolyása elősegíti, szükséges, hogy ezt az illető helyiségekben céljaink szerint kihasználni, illetve szabályozni tudjuk. A nagyobb hőmérsékbeli ingadozásokat igyekezzünk elhárítani s arra törekedjünk, hogy raktár- helyiségeinkben 8—12 C meleget állandósítsunk. Soha se hagyjuk a hőmérséket a fagypont alá sülyedni, a túlságos nedvesség, mely a helyiségben pára alakjában jelentkezik, igyekezzünk szellőztetés által eltávolítani. Ha szellőztetés által nem sikerül a nedvességet eltávolítani, hintsünk egy ferdén álló deszkára chlorcalciumot, mely alá egy edényt helyezzünk; a chlorcalcium a nedvességet magába szíván, pépszerű anyaggá változik s az alá helyezett edényben gyűl össze. A pincében előjövő penészgombák ellen, melyek miatt a gyümölcs pinceizt kap, kénezést használunk és pedig úgy, hogy a gyümölcs-elrakás előtt a pince minden nyílását jól betömjük s körülbelül 100 köbm. térfogatú helyen 200 gramm ként égetünk el s ezután a pincét a gyümölcs betétele előtt nehány nappal jól kiszellőztetjük. Gyengébb fokú kénezést még akkor is alkalmazhatunk, ha a gyümölcs már helyén van anélkül, hogy a kénfüst annak ártana. A világosságot, amennyire csak lehet, összes helyiségeinkből zárjuk ki, hogy ezáltal a szénsav fejlődését megakadályozzuk s a gyümölcs érését késleltessük. Miután a gyümölcs minden idegen szagot igen könnyen felvesz, minden erősen szagos anyagot, pl. savanyu káposztát, zöldségnemüeket gyümölcsraktárainktól távol kell tartani. A gyümölcs eltartására szolgáló padlásokat gyékénnyel terítjük be, hogy ezen elhelyezve, a gyümölcsök nyomás ne szenvedjenek. A sima, zsíros tapintatu héjjal biró őszi és téli almákat előbb a padlásra helyezzük, hol izzadás folytán fölösleges nedvességüknek egy részét elpárologtatják s ezáltal állandóbbak lesznek. Nagyobb hidegek beálltával a gyümölcsöt kamrákba vagy pincékbe kell áthelyezni. A gyümölcskamrák vagy pincék állványokkal látandók el, melyekben a polcok, deszkák- vagy lécekből készíttetnek és szegélylécekkel láttatnak el. A polcok egymástól 25 — 30 cm. távolságra állanak. A durva héjú almákat, milyenek az összes bőralmák, a fáról azonnal zárt helyiségbe vagy pincébe visszük. N Ha elég tágas helyiségeink vannak, helyezzük az almát csak egy rétegben el úgy, hogy kelyhük- kel lefelé fordítva legyenek s igy a fellépő penészgombák annak belsejét annál nehezebben támadhassák meg. Tanácsos a gyümölcsöt csomagoló papírral is befödni, mi által idegen izek felvételét akadályozzuk meg. Hol a helyiségek szükek, az értékesebb gyümölcsöket több rétegben helyezhetjük egymás fölé, mindenik réteget papírral választjuk el, a közönségesebb gyümölcsöket pedig 15—20 cm. vastagon halmozzuk fel. Az őszi és téli körtéket legcélszerűbb a közvetlenül zárt gyümölcskamrákba vinni és ott egy rétegben helyezni el az állványokra. A körtefélék teljes érésüket elérik, mihelyt azoknak húsa a szár mellett az ujjal valá nyomásnak könnyen enged, mikor is az értékesítést azonnal meg kell ejteni. A begyűjtött gyümölcsöt szigorúan kell figyel- getni s mihelyt valamelyik rothadni kezd, azonnal el kell távolítani a helyiségből. Az asztali szőlők eltakarítása különös eljárást igényel. Közönséges felfüggesztés vagy gyékényre fektetés mellett nemcsak alakjukat vesztik el, hanem nedvességökből is sokat párologtatván el, mazsola- szerüek lesznek. Asztali szőlőnek a legszebb, ritka bogyóju fürtöket keressük ki és egy kevés venyigét is hozzá vágván, a venyigét állványon elhelyezett vízzel telt üvegekbe állítjuk. A vizet az edényekben időnként ujitsuk meg s a venyigét alsó lapján met- szük el többször, hogy a nedvvezetés élénkségében maradjon. Jól fejlődött fürtök ilyenformán a gyümölcsöskamarában egész üdén márciusig is eltarthatok. A szilvafélék mázos edényekben faszénpor vagy szenesitett korpa között marhahólyaggal lekötve hűvös kamrákban vagy száraz helyen a szabadban a földbe ásva 1—2 hónapig sikerrel eltarthatok. Sí JEV JESSÜIS MŰI Jo válasz. A régi polgármesterek az iparosokból kerültek ki mig végre ma már jog végzettséghez van kötve ez állás. Gyerek koromban egy igen becsületes polgármestert ismertem, ki azelőtt bognármester volt. A Bach korszak idején az igen jó magyar polgár- mester nem tetszett egy német ivadék törvényszéki bírónak, ki mondja : — Az ilyen embert el kellene csapni! — Én akkor surczot kötök és ur vagyok, de ha az urat elcsapják, mehet koldulni! — mond nyugodtan a jó magyar. * Megfelelt. Nagyokat köhécselve igyekszik az öreg asszony a templomba, mikor is a kövér mészáros odaszól neki: — Ugyan mit akar azzal a templommal, jó asszony, hogy naponkint oda tart De sokat is alkalmatlankodik a jó Istennek. Lássa, én feléje se nézek a templomnak s milyen jó húsban vagyok ! — Hájszen a mi két ökrünk se volt soha a templomban s azok még kövérebbek, mint az ur ! — vágott vissza az asszony. * Ismertető jel. — No, gyerekek, nem hiába vagytok ikrek. Azt hiszem, az anyátok sem tud megkülönböztetni ? — De igen. Ha megver minkéi, én erősebben ordítok A legjobb minőségű háztartási és gazdasági olkkek, hamisítatlan jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, a mozgalom kezde■■ ményezői forduljanak útbaigazításért a . -------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez,---------- - -— BUDAPEST. — Kö telékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek MOBVAI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SEAT MÁKON.
