Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-11-08 / 44. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ 351 — Nagy erdöégés az — Avasban. Avasfelső-Ujfa- luból értesülünk, hogy az Avas rengetegeiben napok óta óriási tűzvész pusztít. A tűz október 29-én kezdődött — alom tüzből, mely rohamosan terjedt tova az Avas százados fái között. Péchy László főszolgabíró a veszedelemmel fenye­getett falvak lakosságát a vész helyére rendelte, hogy meg­akadályozzák a pusztító elem tova terjedését. Egyúttal a nagykárolyi csendőr szárnyparancsnokság nagyobb számú csendóri készültséget vezényelt Avas-Felsófaluba, mert több községből a lakosság vonakodott a közerő segítségére menni. Ma már néhány száz hold erdő áll lángokban. Nagybánya város tulajdonát képező erdőségnek a veresviz-hosszupataki részletében is óriási tűz pusztított, mely szintén alomtüzból eredt, eddig ismeretlen felgyújtó által. Itt hét hold területre égett az alom, mely a Petőfi vágásba is átcsapott és ott nagy kárt okozott. A nagybányai városi tanács, a városi tűzoltóság egy részét a fenti helyre rendelte, a hol sikerült a tüzet lokalizálni. — A vigyázatlanság áldozata. Péhm István vas­vármegyei Gerse községben lakó erdész húsz éves fia szer­dán vadászfegyverével az erdőbe ment. Útközben megállt és nézte a munkásokat, kik egy nagy fa kivágásával fogla­latoskodtak. A fiatalember segíteni akart, de fegyverét nem tette le válláról, mely a lehajlásnál elsült és a golyó szivébe hatolt, mely azonnal kioltotta fiatal életét. — A cigányok áldozata. Kaposvárról jelentik: A dabranaki erdőben ma egy erősen megcsonkított férfi holt­testére akadtak. A vizsgálat megállapította, hogy a meg­gyilkolt Rózsás Vince zalaegerszegi iparos, kit kóbor cigá­nyok megöltek, azután kiraboltak. A vizsgálat folyik. — A macska — a difteritisz terjesztője. Már hosz- szabb idő óta tudják a szakemberek, hogy a macskának a difteritiszre nagy hajlandósága van. Nemrég Manchester­ben difteritisz-járvány pusztított és, mint később kitűnt, a betegség diftériabeteg macskáról ragadt át az emberekre. A macskánál a difteritisz köhögésben jelentkezik, azért a köhögő macskát azonnal távolítsuk el a magunk s a gyer­mekeink társaságából, mert könnyen elkaphatják baját. — Zeppelin uj léghajója felszállott. Mint Fridrich- shafenből jelentik, minap délután két órakor Zeppelin meg­tette az első próbautat. Szélcsend volt és a ballon kétszáz méter magasságban néhány manővert végzett, aztán a svájci partok felé vette útját. A léghajó nagy biztonsággal haladt s az első felszállás, amelyet Zeppelin főmérnöke ve­zetett, minden tekintetben sikerült. A sok idegen és egész Fridrichshafen lakossága rohant Manzell felé, a yachtok sietve beeveztek a tó közepére s aki épkézláb ember csak volt, a partra gyülekezett. Tegnap óta elült a szél s a fel- bocsátott papírsárkányok mutatták, hogy szélcsend van. Fél két órakor a württembergi királyné több udvarhölgyé­vel a léghajócsarnokhoz érkezett a királyi yachton, a király pedig több udvari méltósággal a parton várta a felszállást. Amint a királyi yacht Manzellbe érkezett, éppen akkor von­tatták ki a csarnokból az úszó tutajra Zeppelin uj léghajó­ját. Alig tartott tiz percig a sürgés-forgás és a ballon mél­tóságteljesen kezdett fölemelkedni. A partokról és a csó­nakokról tömérdek ember lelkesülten éltette Zeppelint. Egetverő hurrázás közepette siklott Zeppelin nagy bizton­sággal a tó közepe felé, ott merész kanyarodással Fridrich- shafen irányában röpült, majd ismét visszatért a manzelli léghajócsarnokhoz s egy erős fordulattal még egyszer elrö­pült a kastély fölött. — Újabb halálos tűzvész Budapesten. Minap dél­után hat órakor rettenetes tüzkatasztrófa történt Budapesten a Mária-utca 13. számú házában. A Herczeg’ és Geiger-cég vegyészeti gyárában, a pincében levő műhelyben egy mun­kásleány vigyázatlanságából tüzet fogott a terpentin. Ladányi Dezső vegyész és Guttmann Mária munkásleány dolgoztak a műhelyben s a leány egy viaszszal telt edényt oly közel állított a tűzhelyhez, hogy egy kipattanó szikrától tüzet fogott a terpentin. Az első lángot gyönge robbanás követte, majd egy pillanat alatt lángban állott az egész gyár. Ladányi Dezső és Guttmann Mária égő ruhában rohantak ki az ud­varra, majd borzalmas sikoltozás, jajveszéklés hallatszott: a műhely ajtaját elzárták a lángok s benn a műhelyben négy munkásleáuy volt. Akik ott maradtak, mind a négyen meghaltak, rettenetes tüzhalállal. Két leány és egy férfi könnyebb sebeket szenvedtek, mig Ladányi vegyész" halálos sebekkel került Réczey klinikájára. Néhány perccel a ka­tasztrófa után megérkeztek a tűzoltók, a központi, a IV. és VIII. kerületi tüzérségek Blaschek Hugó segédtiszt vezeté­sével. Percekig tartott, mig a hatalmas vizsugarak legyőzték a mohó lángokat és hozzáférhettek a pincében a műhelybe vezető ajtóhoz. Ekkor érkeztek meg a mentők is négy ko­csival, Amint a tűzoltók az olvasztómühely ajtajához értek, két összeégett és a zsiradékban pirosra sült holttestet talál­tak. Egymás mellett feküdtek. Fejük, arcuk, szénné fekete- dett. A tűzoltók ponyvába burkolták a két szerencsétlen áldozatot és a raktárhelyiségbe vitték őket. Olt Varga János gyári alkalmazott felismerte bennük Vékony Eszter és Pivovarcsik Fáni munkásnőket. Néhány pillanat múlva hoz­ták a harmadik halottat is : Bazsik Juliannát. A katasztrófa negyedik halottját, Bezsida Lilit már nem helyezhették el a raktárhelyiség padlóján. Az utcán, ahol lovas és gyalogos rendőrök szorították vissza a kiváncsi tömeget, elszörnyedve hallották a négy haláleset hírét. Ladányi Dezső állapota sokkal súlyosabb, mint azt a katasztrófa első pillanataiban gondolták. ISMEBETEKTABA. Parasztegyetem Bajorországban. Nálunk is mind jobban hódit a felnőttek okta­tása, most fejeződött be az az értekezlet is, melyen kiváló szakemberek Apponyi gróf szabad oktatási törvénytervezetét megvitatták. Ennek ötletéből mu­tatjuk itt be a bajorországi, regenszburgi paraszt­egyetemet, melyet tavaly nyitottak meg. Bajorországban már hivatkoznak arra, mi min­dent kell egy földmivesnek érteni, ha termelő mun­kája körén túl is komolyan veszi polgári kötelességét. Itt már kilehet mondani, hogy a földmivesnek a téli ismétlőiskola csak az újdonságokra, a termelés tech­nikájában való haladásában elegendő. Ha azonban mint üzletember is érvényesülni akar és azt, a mit termelt, idegen közvetitők nélkül, saját ügyességével akarja értékesíteni, akkor meg kell tanulnia az ela­dással és bevásárlással járó ismereteket is. Ez az üzleti tudás legalább annyi hasznot hajt neki, mint a termelés maga. A regenszburgi parasztegyetem előadásai aka­démikus jellegűek voltak, vagyis fölkért szakférfiak szabad előadásban mondották el nézeteiket a hallga­tókra érdekes témákról. Főképpen kiszolgált kato­nákat vettek föl az intézetbe, vagy olyan húszéves ifjakat, a kik nem váltak be a sorozásnál. Az intézet száz tanulóra van építve és a bajor parasztegyletnek mezőgazdasági középpontja látja el benne az ifjakat lakással és teljes ellátással. A parasztokon elért haszon nem gazdagít ma­gántőkéseket, hanem az uj nemzedékük tökéletesebb kiképzésre fordittatik. Pedig az épület százharminc- ezer koronába került, az évi fentartása a tanítók díjazásával együtt huszonkétezer koronát emésztett föl, kizáróan a középpont áldozatkészségéből. Az ifjak szinte csodálatos szorgalmat fejtettek ki s azokat a kételkedőket, a kik tanulékonyságuk­ban nem bíztak, végképen lefegyverezték. A tanfo­lyam népszerűsége pedig oly gyorsan terjedtek hogy a jövő esztendőre betöltendő száz helyre több mint kétszáz uj folyamodó jelentkezett. A felügyelőbizott­ság az első év tapasztalatai alapján kimondotta, hogy a tanfolyam a fiatal földmivespolgárság nemzetgaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom