Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-10-18 / 41. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 327 — Sikkasztó körjegyző. Sárossy Elek körjegyző volt a sárosmegyei Kajátán és tekintélyes összegei kitevő hivatali pénzek elsikkasztása után megszökött. Útját Amerika felé vette. A sikkasztó ellen elfogatási parancsot bocsátott ki a vizsgálóbíró, vagyonára pedig elrendelte a bűnügyi zárlatot. — A szüret halottjai. Székesfejérvárról Írják, hogy Szalai János 65 éves főlgi lakos a szőlőhegyen lévő pincéjébe akart lemenni, melynek levegője az erjedő must mérges gázával volt tele. Alig hogy belépett a pinceajtón, össze- roskadt s mielőtt segítség érkezett volna, megfulladt. — Tóth János táci községi biró fia a szőlőben egy üres szeszes hordót akart bekérgezni, munkája közben a hordó szétrobbant és szilánkjai Tóth Jánost azonnal megölték. — Uj népkönyvtárak. A falusi népkönyvtárak száma ismét gyarapodott kettővel. A földmivelésűgyi miniszter föl- terjesztésünkre úgy a dunabogdányi iskolának, mint a Sápszki iskola körbeli gazdák szövetségének 100—100 kötetből álló népkönyvtárt és könyvszekrény beszerzése végett 20—20 koronát engedélyezett. Remélhetőleg mindkét testület iparkodik a népkönyvtárt a falusi nép szellemi gyarapodására felhasználni, ami a népkönyvtárak tulajdonképeni hivatása. — Magyar ember amerikai miniszterjelölt. A sa- ratogai jelőló gyűlés, amelyen New-York állam számára kormányzót és minisztereket jelöltek, kellemes meglepetést hozott a magyarságnak. A szaratogai gyűlés ugyanis, mint New-Yorkból Írják, egy Koenig S. Sándor nevű magyar embert jelölt belügyminiszternek. Koenig még fiatalember, alig harminchat éves és mint ügyvéd gyönyörű pályát futott be. Az amerikai magyarság körében nagy az öröm, mert Koenig sokat tett a magyarok érdekében. — Rémes halál. Óbecséről Írják: Gávrits Nécó szállásán szolgálatban volt Popov Mladen 14 éves fiú rémes halállal múlt ki- A fiú egy tehenet itatott a kutnál, mikor a tehén valamitől megvadult és a fiút, akinek a lába körül csavarodott a tehéntartó kötél, magával vonszolta. A megvadult tehén vagy 40—50 lépésnyire vonszolta, közben taposta a szegény gyermeket, mig valahogy kiszabadult a kötélből. A súlyosan megsérült fiút eszméletlenül vitték* a tanyára, ahol sérüléseibe nemsokára bele is halt. — Szerelmes levelek a koporsóban. Pizában nemrég meghalt Alessandro Vino nevű orvos. Párnául feje alá levélcsomót tettek. A csomó minden levele ifjúságról, reményről, életről szólott. Az orvos levélváltása volt ifjú arájával, mostani özvegyével. Mátkaságuk idején, ezelőtt harminchét esztendővel beszélték meg egymással, hogy a ki közülük előbb meghal, annak a feje alá teszik a rózsaszínű leveleket. Fogadalmukat harminchét viszontagságos esztendő se feledtette velük. — Egy telepes község pusztulása. Aradi levelezőnk Írja: A közeli Kerülős község háromszázhusz telepes családja szánalmas helyzetbe jutott. A parcella-földeket, a melyeket egy évvel ezelőtt részben hitelre, részben pedig nehezen összekuporgatott pénzükön megvásároltak, most egy fővárosi bank elárvereztette, s a szerencsétlen telepesek megtakarított pénzükkel együtt földjüket is elvesztették. A telepesek remélik, hogy a földmivelésűgyi kormány támogatásával sikerül majd parcelláikat újra megszerezni és nem lesznek kénytelenek vándorbotot ragadni. — Szerencsétlenség. Dékmár Károly a nyíregyházi főgimnázium V. osztályú tanulója Kisbesenyódön — hol szülőinél a szüreti vakációt töltötte — apja revolverével játszva, azt véletlenül elsütötte s veszedelmesen megsebesítette magát. A golyó a jobb szemén hatolt be. Életveszélyes sebesülésével beszállították a nyíregyházi Erzsébet kórházba. Romlott bor javítása. A romlott izü vagy kellemetlen szagu bort megjavíthatjuk a kővetkező módon. Minden hektoliter borra vegyünk egy tele pohár búzát. A búzát pörköljük meg erősen egészen sötétbarnára és amit levesz- szük a tűzről, öntsük bele mindjárt egy hosszúkás vászonzacskóba. A zacskót most a hordóba dugjuk, egy zsineggel a dugaszhoz erősítjük és a hordót néhányszor meghenger- getjük, hogy a benne levő bor mozgásba jöjjön, azután 2—3 óráig nyugodtan állni hagyjuk. — Két óra múlva kihúzzuk a zacskót a hordóból és tapasztalni fogjuk, hogy a romlott izt és kellemetlen szagot a pörkölt gabona szedte magába, a bornak pedig semmi baja sincs. Az eljárás után a bort átfejtjük egy másik hordóba. KÖZEGÉSZSÉG. A tengeri betegség. A tengeri betegség tudvalévőén a hullámok által okozott hajóingadozásból ered. Egy élő lény — az állat sem tud e betegségnek ellentállani. A tengeren utazók közül csak igen kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy ez a baj megkímélte volna őket. Csodálatos azonban, a csecsemők és kis gyermekek csak igen ritkán esnek ebbe a betegségbe. De nemcsak a tengeren utazókat, hanem igen gyakran a szárazföldi utasokat, vasúton, különösen a gyorsvonaton, villamos vasúton s kocsin utazókat, többnyire a nőket igen gyakran fejfájás, hányási inger és szédülés lepi meg. mely a tengeri betegség szimptomáival azonos. A szervezet előbb-utóbb hozzászokik a hajó ingadozásához, de azért még tapasztalt, öreg tengerészek is, kik életök javát a tengeren töltötték, néha tengeri betegségbe esnek, különösen, ha a tenger erősen hábo- rog. A hajó gépe által okozott zakatolás és dübörgés okozója első sorban a betegség kitörésének. A tengeri betegség lényegével eddig még nem jöttek tisztába. A tudósok egyik része lelki okokra vezeti vissza a tengeri betegség keletkezését, másik része azt állítja, hogy a hajó ingadozása és zakatolása az agyra és a gyomorra ingerlőén hat, végül sokan azt adják a betegség okául, hogy a vérkeringésben zavarok állanak be, tudnillik, hogy a test egyes részeiben hol vértódulás, hol vérhiány keletkezik. Régtől fogva a tengeri betegség enyhítésére biztosan hatószerül a bromot és pedig ennek sóit, a bromnátriumot és bromkáliumot használták. E preparátumokat azonban oly nagy adagban kell venni, hogy a betegen gyakran a brommérgezés jelei mutatkoznak. Az erős bóditó szerek, mint klorálhidrat, ópium, átmenetileg csillapítóan hatnak ugyan, mert az emberi álomba merül, de később annál hevesebben tör ki újra a betegség. Legújabban a Norddeutscher Lloyd egyik hajóorvosa egy newyorki orvosi folyóiratban teljesen ártalmatlan szert, a bromurált ajánlja, mely hatásra nézve a bromkészitmények és narkotikus szerek között áll és a szervezetre káros hatást egyáltalában nem gyakorol. A hányási ingert visszaszorítja és a fejfájást megszünteti. Legcélszerűbb e szert elutazás előtt vagy a hajó elindulása előtt bevenni. A kőrisbogár, mint gyógyszer. Olyan helyen, ahol tömegesen jelenik meg a kőrisbogár, okosan teszik, ha összeszedik és pénzelnek belőle, mert igen jó és értékes gyógyanyagot tartalmaznak. Ezek szedése igen könnyű, mert éjjelre a gályák végein nyugosznak és ha napkelte előtt lephetjük meg őket, tömegesen szedhetők egy e célra szánt fazékba vagy üvegbe. Helytelen szokás e bogarakat vízbe ölni, mert hatásukból veszítenek és köny- nyen megrothadnak s igy értéktelenné válnak. Azonban, hogy minél több pénzt lássunk érte, fordítsunk egy kis gondot összeszedésére. Vegyünk a gyógyszer- tárban hat-nyolc fillérért szalmiaszeszt, öntsük a bogarakra és ha jól letakarjuk az edényt, csakhamar megfulnak. Ezeknek szárítása otthon nem ajánlatos, mert ez már nagyobb szakértelmet igényel. így is minden gyógyszerész megveszi.
