Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-10-04 / 39. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 309 körfény is, így jósol időt a daruorrfű és a gólyaorr; pelyváik földuzzadva bontakoznak'kicsavarodottságukból, ha eső közelit. Az esős peremér derült időben reggel hat és nyolc óra között kinyílik, délután négy és hat óra között becsukódik ; ha esőt sejt, nem is bontja ki virágát. Az árvalányhaj, a mohák közül a lombos moha, a csillagmoha, a gombák közül a csillaggomba az időpróféták. Meteorológus az ördögszekér és a tyúkhúr. Ez utóbbi nem csalhatatlan, de elég biztos. Derült időben ugyanis reggel kilenc óra tájt ég felé irányozza pici fehér virágait és ebben az irányban tartja feszesen délig; de ha borult az ég, vagy éppen eső közelit, nem bontakozik ki, mintha csak menyegzős ruháját féltené és tudná, hogy egyszerű pompáját barátságos napsugár köszönteni nem fogja. Időjósló az imádságbokor, melynek kerek, korál- pirosan fénylő és fekete ponttal ékesített magvai olvasószemek, valamint a tengeri fürdőkön árult csigaszekrényeken való díszítés gyanánt ismeretesek. Olcsón szerezhetők be füszerkereskedésben, krajcárba alig kerül párja. Leveleinek időjelző mozgása vagy egy század óta áll figyelés alatt, szobában azonban nehéz termeszteni, mert sok meleget kíván. Ha kettős bádogcserép közé vizet öntünk és borszeszláng segítségével egyenletes melegen tartjuk és még hozzá olyan palack alá rejtjük, a melynek feneke levált, úgy még valahogy megél. Nowáck József tiz évet meghaladó tapasztalás alapján mondja erről az indiai növényről, hogy a zivatart feltűnő biztossággal megjósolja. Növény-metorológus a csattanós maglövő is, melyet Jamaika-szigetán porzótartó-fának neveznek ; ennek tojásalaku nagy magtartói időváltozáskor fölpattannak és nagy robajjal szórják szét apró magvaikat. Nikaraguában a vérfürtü szőlő ágainak tördelésekor erős villamos ütést kßp az ember, nyolc-tiz lépés távolságban a mágnestű már észreveszi és elárulja közellétét a nyugtalanságával, a bokrétára tett tü pedig körben forog; e növénynek elektromossága éjjel majdnem egészen el nem tűnik, délután két óra tájban pedig igen nagy. Nyugat-Indiában villamos fát is ismernek. Bársonyos keskeny levelei érintésére erős ütést adnak. A delejtü már húsz lépés távolságban érzi a hatását, iránya megváltozik, E fában a villamos erő legfoko- zottabb délben, leggyöngébb éjfél-tájt, nedves időben meg mintha egyáltalán nem is volna benne. Madár messze kerüli, bogár a közeibe nincs. Meteorológus növény a szagos-müge is, a mérsékeltövi erdők e pici küllőslevelü, fehérvirágos májusi viritója. Azt tartják a vadgesztenyéről, hogy a legfelhő- sebb időben is kifesziti ötujjas levelét, ha derült időt vár; levele szárnyait azonban legtisztábbnak látszó napon is elereszti, ha eső közeledését szimatolja. A fűzfa könyezése tartósan száraz időt jelent meg előre. A baranyai bükkök a néphit szerint három nappal előre erős zúgással jelentik meg az esőt. Úgy tartja a magyar paraszt, hogy ha előbb hajt ki a kőrisfa, mint a tölgy,' forró, száraz nyarat jelent meg előre. Egy amerikai lap írja, hogy az indiánusok égi- háboru idején nyírfa alá menekülnek, abban a hitben, hogy azt villámcsapás sohasem éri. Bizonyos az, hogy a megfigyelt esetekben a tölgyet ötvennégyszer sújtotta villám, a tűlevelűeket tizenhatszor, a bükkfát egyszer, a nyírt egyszer sem. Azt mondják, hogy Tenesszében fűzfát sem érintett még villám. Ott azonban nem a fák neme, hanem inkább a talaj lehet a határozó. Növényekről nevezik el a hegymagasságok öveit. Ilyen az Alpokban a diófa öve (750 méter), a nyírfáé (1000 méter), a havasi alsó a öv lucfenyőé (1500 m.), a törpe fenyő a 2000 méter magasságot jellemzi. Hőmérői szolgálatot teljesítenek tehát azzal, hogy milyen magasságban fordulnak elő. KÖZEGÉSZSÉG. Köhögés ellen forraljunk fel 1 — 2 liter vizet, tűzön olvasszunk meg 1—2 kanál mézet s a forró vízzel keverjük össze. A keverékbe egy vagy két citrom nedvet facsarjunk bele. Ebből a jóízű italból mentői többet hörpent a beteg, annál hamarább elmúlik a betegség. B. Mikor igyunk. Újabb időben az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy nem célszerű evés közben inni. Az evés előtti ivás csökkenti étvágyunkat, különösen tapasztalható ez gyermekeken, ha evés előtt hideg vizet isznak. Evés közben se igyunk, se szeszes italt, se vizet. Közvetetlenül evés után se igyunk, mert ezzel hígítjuk a gyomor emésztő nedvét és csökkentjük a gyomor emésztő képességét. Negyedórát várjunk s csak azután enyhítsük szo'mjunkat. Nagyobb lakoma alkalmával ihatunk egy kevés bort. De ezzel nagyon mértékletesen éljünk és úgy tekintsük a bort, mint fűszert, melyből a sok megárt. Borral ne csillapítsuk szomjúságunkat. Rubner berlini tanár megemlíti, hogy nem minden ital való minden ételhez. Szerinte viz és sör kevéssé alkalmas zsíros ételekhez, mint a több alkoholt tartalmazó bor. Olyan országokban, a hol sok sört isznak, aránylag kevesebb zsíros ételt fogyasztanak, mint oly országokban, a hol sok bort és pálinkát isznak. Védekezés a tengeri betegség ellen. Egy angol fogorvos, M. Walter Whitehouse, aki a kontinens és Anglia közötti tengeri utat már gyakran megtette a La Manche-csatornán hathatós védőeszközt talált föl a kellemetlen tengeri betegség ellen. Ez a találmány egy acélrugós függő ágy, amely tomboló viharban, a tenger legnagyobb hullámzása közepette is állandóan vízszintes irányban marad s védelmet nyújt az utasnak a hajó ide-oda hánykódása ellen. Az ágyban fekvő utas a tenger hullámzásából mit,sem érez s igy megmenekül a ;engeri betegségtől. A feltaláló még egyéb módon is gondoskodik az utasokról. Az ágy fölött ugyanis egy elektromos ventillátor működik, a mely folytonosan friss levegőt visz az utasnak. Ezt a találmányt egyenlőre a Dover és Calais között közlekedő személyszállító hajókon alkalmazzák nagy sikerrel. A használat dija azonban meglehetős drága, amennyiben az első osztályú utasnak száz koronát kell fizetnie az utazás tartamára, ha meg akar menekülni a tengeri betegségtől. Kérjétek a Gazdakörökben, Olvasó-egyletekben a „Magyar Földmivelő“-t!
