Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-02-09 / 5. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 38 a cser. Akik kételkedtek benne, hogy rendkívüli ember s csak a vak szerencse állította az ország élére, láthatják, hogy Kossuth már hatvan évvel előbb felismerte benne a szellem kiválóságát. És ha Kossuth élne, talán békejobbot nyújtana most neki, a szanadságharc hatvanadik évfordulóján. KIS G A ü B A. A gyenge őszi vetések feljavítása. Gyenge őszi vetés minden évben van, a különbség csak az, hogy egyszer több, máskor kevesebb, de annyi, mint az idén, csak nagyon régen vagy még egyáltalán nem volt. — írja a »F. Újság.« A gyenge vetés, ha csak különösen kedvező időjárás nem következik be, ritka marad, az ilyen vetés között pedig elszaporodik a győm, aminek nemcsak az a következménye, hogy kevés búza terem, hanem, hogy az elszaporodott és aratáskor a tarlóra hullott gyommag évekig érezteti hátrányos hatását. A gazdának oda kell törekednie, hogy az őszi vetéseket erőteljes fejlődésnek indítsa, a megbokro- sodást előmozdítsa. Aki sovány kiélt talajba vetette az őszit, az e tekintetben nem tehet semmit. Aki azonban oly földbe vetette a búzát vagy rozsot, a melyen rendes viszonyok között hibátlan lett volna a vetés, az sokat segíthet vetésein, ha azokat kora tavaszszal megfogasoltatja és chilisalétrommal felültrágyázza. Az Alföldön a fogasolásnak nincs oly jelentő- sőge, mint egyebütt, mert fogasolásra csak a nagyon összetömődő, vagy erősen megkérgesedő talajok szorulnak. Az alföldi humózus buzatalajok, melyek télen át akárhányszor egészen hamuszerüvé lesznek, inkább a hengert igénylik és nem a fogast. A kötötteb agyag- és a nehezebb vályogtalajokba vetett búza kívánja leginkább a fogast és ha az ilyen talajokat kora tavaszszal megfogasoltatjuk, de nem úgy, hogy a fogas csak végigtáncoljon a vetés felületén, hanem hogy a felső réteget alaposan megporhanyitsa, az eredmény mihamarább jelentkezni fog a vetés erőteljesebb fejtődésben. A fogasolást mindig akkor kell végeztetni, midőn a talaj szikkadt állapotban van. A még nagyon nedves vagy felületein már egészen megszáradt vetés fogasolásával nem hasznot, hanem kárt teszünk. Az ősziek közül rendszerint csak a búzát szokás meg- hengerezni, a rozs tavaszszal már annyira elbokro- sodott szokott lenni, bogy a fogas több kárt, mint hasznot csinál. Az idén azonban lesz akárhány rozsvetés, amely visszamaradt, nincs kellően megbokrosodva. Az ily rozsvetések megfogasolása — feltéve természetesen, hogy a talaj összetömődött — akárhányszor helyrehozza a késői vetés, rossz időjárás miatt visszamaradt rozsot. A gyenge vetések feljavításának egy másik módja a felültrágyázás chilisalétrommal. Amint a fogasolás nem használ mindenütt, éppen úgy a sa- * létromozás se fog mindenütt kedvező eredmény, szolgáltatni, miután pedig a salétrom drága trágya szükséges, hogy a gazda tisztában legyen azzal, vájjon az ő viszonyai között várható-e eredmény a salétromtól. A gyenge vetések fel ül trágyázásának nem az a célja, hogy a talajban hiányzó nitrogént a növény egész éleiére megadja, hanem Ijogv a vetést lábra- állilsa. A gyenge vetésnek a gyökérzete is gyenge minek következtében csak gyengén táplálja a növényt, mert csak kevés tápanyagot tud a talajból felvenni, ennek a fejlődése lassú, bokrosodása gyér leend. Ha az ilyen gyenge gyökérzetü növényt meg- salétromozzuk, akkor a gyenge gyökérzet dacára bővebben táplál.kozhatik a növény, erőteljesebben fejlesztheti szerveit s igy a gjökérzetét is. Az erőteljesebbé vált gyökérzet már most elegendő táplálékot tud felszívni a talaj tápanyagkészletéből és erőteljesen táplálhatja a növényt. A felültrágyázás- nak tehát a tulajdonképeni célja az, hogy lehetővé tegyük a gyökérzetnek, miszerint a talajból erőteljesebben táplálkozzék, mint azt különben tehetné. Nagyon természetes, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a talaj a megerősödött gyökérzet által felvehető tápanyagban nem szűkölködik. Sovány talajon a fe- lültrágyázással csak kárt csinálunk. Amig az elszórt salétromból táplálkozhatik a növény, érőteljesebben növekszik, mert annyi egyéb tápanyag, amennyi a zsenge növénynek kell, a soványabb talajokban van. Ha azonban a chilisalétromban adott nitrogén és a talajban levő, könnyen felvehető tápanyag elfogy, akkor az erőteljes fejlődésnek indult növényzet fejlődésében megáll, visszaesik, a salétromózás nem használt, hanem inkább ártott. Ezt a körülményt sohasam szabadna figyelmen kívül hagyni, mert akkor nem lenne annyiszor eredménytelen a felültrágyázás. Tekintettel azon körülményre, hogy az idén igen sok nagyon gyenge vetés van, ezekre legcélszerűbb lesz a chilisalétromot, amint a fagy kienged és a talaj annyira megszikkadt, hogy rajta járni lehet, azonnal elhinteni. Kat holdankint 50 klg. chilisalétrom lesz a megfelelő mennyiség. Szabályul tekintendő, hogy ahol a vetést megfogasolják, a salétromot mindig a fogasolás előtt kel elhinteni, mert a chilisalétrom elkérgesiti a talajt s e kérget a fogas eltünteti. Cserháti Sándor. A cserebogarak irtása. Ez év tavaszán a cserebogár nagyobb mérvű rajzásra kell elkészülnünk és ez] évben különösen nagy az érdek, hogy a cserebogár hathatósan pusztitassék s a mezőgazdaság, de főleg a kertes gazdák a cserebogár nagyobb mérvű kártételeitől megmentessenek. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter erre való tekintettel ulasitotta a hatóságokat a mezőrendőri törvény vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására és megkereste az összes gazdasági egyesületeket is, hogy az irtásnak hathatósabb foganatosilása iránt társadalmi téren szintén közreműködjenek. A rendelethez egy részletesen kidolgozott irtási utasítás van csatolva, amely rövidesen összefoglalja a legcélszerűbb teendőket. Igaza lehet. — Nagyszerű! Pista bácsi I — szól a városban tanuló gyerek, — olyan uj trágya-nemet találtak fel, a melyből
