Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-08-23 / 33. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 259 bertársainkat. Ez a kis pontocska a levegővel, porral, füsttel valahogyan testünk közelébe jut, abba befurakodik, ott tanyát üt és hamarost elszaporodik. Először a testnek csak az a része lesz beteg, hová először telepedett le a bacillus, később a bacillus terjed, szaporodik és az egész testet tönkre teszi. Tüdőbajos betegségbe leginkább a i5 és 30 év között való emberek esnek. Ezek nehezen élik túl ezt a nagy veszedelmet. Ebből magyarázhatjuk azt, hogy a tüdővész leginkább fiatal korban ragadja el az embereket. Tüdőbajos szülök gyermekei nem öröklik apjuk, anyjuk betegségségét. Ezt tudós, nagyhírű orvosok mondják, az ő szavukban pedig megbízhatunk. De azért a világért sem mondjuk azt, hogy a tüdővészes férfi vagy asszony családot alapíthat. Ne nősüljön az az ember és ne menjen férjhez az a leány, ki ebben a bajban szenved. A gyermekek — mint mondottuk — nem öröklik a bajt, de rendesen szegényvérüek, gyengék s az ilyenek könnyebben esnek ebbe a betegségbe. Ezt pedig könnyen megkaphatják, mert a szoba levegőjében ott van a bacillus. Ott van, mert beteges apja vagy anyja lélegzik s kílélegzi a bacillust. A kis gyermek magába szívja az egészségtelen levegőt s ezzel együtt magába leheli a halálthozó bacillust is. Azért a tüdőbajos ember mindaddig ne gondoljon családalapításra, mig betegségéből teljesen ki nem gyógyul! De a beteg ember lehellete még nem olyan veszedelmes. Sokkal vészthozóbb az, hogy az ilyen tüdőbajos emberek folyton a földre, a padlóra köpködnek. Az a köpés ott megszárad, a benne levő bacillus a levegőbe kerül a padló porával együtt s ime megvan a baj. Ezért, ha lehet, lakjunk ilyen tüdővészes emberektől elkülönítve. A tüdővészes ember pedig tartson magának egy kis köpőcsészét, melyben viz van, s köpjön abba. A tüdőbajos ember ne csókolja meg rokonait, se gyermekeit, se szüleit, se testvéreit. Az ilyen betegnek legyen külön pohara, viilája, kése és kanala, melyet seki más ne használjon. Legyen lakása mindig jól szellőztetett s tartózkodjék friss levegőn. Egyék- igyé-k jól s vigyázzon, hogy meg ne hüljön. Hazánkban már van egy-két olyan gyógyitóház, hol csakis tüdőbajos betegeket gyógyítanak. A nép számára most fognak egyet építeni Békésvármegyében, mely József főherceg nevét fogja viselni. Fogadjuk meg a jó tanácsot, bizony nem valljuk kárát 1 V—s. A papír uj szerepe. A papiros fölhasználása egyre nagyobb teret hódit. Már régen kinőtt abból a szerepéből, hogy könyv alakjában az emberi eszmék terjesztője legyen, vagy hogy mint bankjegy a gazdagságot és az arany értékét képviselje. Sokkal fontosabb szerepkör jutott neki osztályrészül, amely ha nem is annyira dicsőséges, de mindenesetre nagyon változatos. Ez az anyag, amelyből Európában ez idő szerint még csak hamis gallért és kézelőt gyártanak, Uj-Zéelandban már házépítésre szolgál. E távoli szigetországban megoldották vele az olcsó lakás kérdését. Most meg egy amerikai föltaláló a papirosanyagot ezertonna hidraulikus nyomásnak veti alá s az Így keménynyé vált papirosból kereket gyárt. Ez alkalmazás révén a papír jövőjének uj útja nyílt meg. Nagy városokban megfizethetetlen előnye lesz majd az, hogy a vas helyett papirospánttal ellátott kerék nem üt zajt. Még egy, nem kevésbbé fontos szerep jutott a papirosnak a palackgyártás terén. Ennek a hire ugyancsak Amerikából érkezik s ha hinni lehet neki, akkor az üvegből készült palack ideje lejárt. A föltaláló ma még szerényen, csupán a tej szállítására szánta a papiros-palackot, de bizonyos, hogy ez irányban való alkalmazása nemsokára kinő a szerény körből. Az angol újság ismerteti a papiros újabb alkalmazását és nagy jövőt jósol neki. Veszedelmes lehet ugyanis a tejet olyan üvegbe zárni, a mely már használatban volt. El sem hinnők, mily nehéz a használt üvegek alapos és csiramentes kitisztítása. A papirospalackot nem kell kimosni, hanem el kell dobni; elég olcsó arra, hogy minden alkalommal uj palackot használjunk. A palack készítési módja a lehető legegyszerűbb; a kész papiros-palackot paraffinba mártják s azután nagyon magas hőfoknak teszik ki. A papiros-anyag átivódik parafinnal, a mely azután át- hatatlanná teszi s a mi a fő : a tejre semmiféle káros hatással sincsen. Ez pedig nagyon fontos, mert nem lennénk kitéve aztán azoknak a hátrányoknak, a melyekkel a felületesen kimosott tejes üveg használata jár. TANÁCSAD Ó. Szőlővenyige lopás — mezörendőri kihágás. Felmerült esetből kifolyólag a minisztertanács elvi jelentőségű határozatként kimondotta, hogy a 60 koronán aluli értékű és a mezőn kévébe rakott szőlővenyige ellopása mezőrendőri kihágást képez és elbírálása a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. A késő őszig való legeltetés. Az idei takarmányhiány sok gazdát arra kényszerit, hogy a legutolsó percig legeltesse barmait, illetve addig, mig valami harapni valót találnak a szabadban. Nálunk azonban ez nemcsak takarmányszük esztendőkben szokott megesni, hanem mindig, mert igen sok gazda azt hiszi, hogy minél tovább legel a jószág künn, annál jobban jár ő, annál több szénája megmarad. Ez az okoskodás helytelen, mert úgy a leszáradt, mint az őszi friss fűnemü arra szolgál, hogy télen át a rétnek oltalmat, takarót nyújtson és a növények gyökérzetét védelmezze a hideg időjárás ellen; de védelmet nyújtson különösen azoknak a friss hajtásoknak. amelyek tavaszszal fognak kifejlődni és télen át rendszerint csak csiraként húzódnak meg a földben. Aki tehát késő őszig legeltet, az. saját magának árt és rétjét vagy legalább is annak tavaszi termését tizedeli meg. A későn való legeltetés azonban egyébként is nagyon ártalmára van a rétnek és azt idő előtt hasznavehetetlenné teszi, amennyiben a jószág a rendszerint már feláz.ott talajt túlságosan összetapotja és a mély nyomokban tócsák keletkeznek, amelyekben az egészséges fünemü csakhamar kivész és a savanyú. egészségtelen fű üt tanyát. Zöldtakarmányt sohasem szabad hervadt állapotában fdetemi, mert ez esetben erősen összetartó gombolyagok képződnek, amelyek nem jutnak eléggé érintkezésbe a gyomorned vei, azaz nem emésztetnek
