Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-08-02 / 30. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 240 több mint 5 milliót a szövetek a saját erejökból folyósitot- tak. A téli emlékezetes pénzdrágaság tartama alatt a na­gyobb pénzintézetek kölcsöneinek kamata magasabb volt a hitelszövetkezetek által szedett kamatnál. E meglepően szép eredmény Somogyot a szövetkezeti munka szempont­jából az elsősorba helyezi hazánkban. — A katonaszabaditó. Mióta az Amerikába való ki­vándorlás csökken, a Felvidék kivándorlási ügynökei a ka- tonaszabaditás jövedelmező mesterségére adják magukat, így Schuh M. ungvári illetőségű ügynök Felsózemplénben elhitette a hiszékeny néppel, hogy bárkit fölmenthet a ka­tonai szolgálat alól. A katonaszabaditó ágens Viraván Iván gazdától 850, Nagyfalun Széka Heristól 900 és Rabaró István­tól 600 koronát vett föl katonaszabaditás címén. A legénye­ket azonban mégis besorozták. Erre a becsapott emberek följelentették az ágenst, kit a homonnai csendórség letar­tóztatott. — Kútba fűlt gyermek. Őszöd somogymegyei köz­ségben Zimmermann törökkopányi katolikus tanító három éves kis fia az iskola udvarán játszadozás közben a kútba esett, Ruttner György tanitó észrevette a szerencsétlenséget és nyomban leereszkedett a kis fiú megmentése végett. Midőn Rutinért a kis fiúval együtt föl akarták huzni, a kö­tél elszakadt s mindketten visszazuhantak a kútba. A kis fiú az esés következtében meghalt, a tanitó súlyosabb sé­rüléseket szenvedett. — Akit üldöz a villám. Különös eset történt Ki- rályhelmecen. A minap nagy vihar vonult el a falu felett s egy villám becsapott Kozár János házába és azt felgyúj­totta. A gazda a vihar kitörésekor a mezőn dolgozott s miután látta, hogy munkáját úgy sem folytathatja, haza­sietett. A zivatar azonban útközben olyan nagy erővel tombolt, hogy Kozár egy fa alá menekült. Alig időzött ott egy-két pillanatig, a villám lecsapott a fába és agyonsuj- totta az alája menekült embert. — Szerencsétlenség egy medvevadászaton, üitrón a minap medvevadászatot rendeztek. A vadászat szeren­csétlenül végződött, mert a bekerített medvék rátámadtak a fegyvertelen hajtókra és többet közülök összemarcangoltak. — Felhőszakadás. Érmelléken és az Avasban felhő- szakadás vonult végig. Értarcsán, Éradonyban és Érmihály- falván szélvihar is pusztított, amely a házak tetejét elso­dorta. A patakok kiöntötték. A kár jelentékeny. — Felhőszakadás Lippán. Múlt hónap 20.-án és 21.-éc Lippa vidékén több helyen felhőszakadás volt, mely annyira megdagasztotta a Maros folyó vizét, hogy a szom­szédos Milova völgyét teljesen elárasztotta és a Maros jobb­partján fekvő Sólymos község határát elöntéssel fenyegeti. Különösen sok kárt okozott a 21.-én hirtelen beállott felhő- szakadás a szántóföldeken, ahonnan a lerakott gabonát mind elhordotta. A Maros vize tele van erdőkből lehordott fával és más tárgyakkal. — Tüzek. A zalamegyei Drávaszentmárton községben nagy tűz pusztított. A villám felgyújtott egy szénapajtát s a láng a rettenetes orkántól hajtva olyan gyorsan ter­jedt, hogy hamarosan negyven ház gyuladt ki s égett földig. A kár igen nagy. A faluban csaknem csupa szegény ember lakik. — Böcskén a napokban leégett két lakóház. Ugyane­zen napon halálos kimenetelű szerencsétlenség érte Wein­berger József dunakömlódi kőmivest, ki az épülő reformá­tus templom toronyáról leesett és szörnyet halt. Aztán az egyik böcskei gabonás szérű gyulladt ki az iszonyú szélben és az összes gabonákat, szalmát, polyvát és cséplőgépet elhamvasztotta. JTEVESStr JTKIII A gyulai emberevö. A minap Szalontárói csepürágók érkeztek Gyulára; a cirkusztrupp legnagyobb mutatványa egy »emberevő« volt, aki igy hirdette magát az utolsó előadás előtt, mikor is épen vásár volt: ! ! Itt először és utoljára ! ! Görögtűzzel és táncokkal. MAESTRO FETRUCCIO a n. é. közönség szeme- láttára embert eszik ! ! A gyulai nép valóságos úri idegességgel várta a kan­nibál mutatványt. Estére kelve ott volt a vászonbódéban az egész vásáros nép. De nem érdekeltek senkit a cigány­kerekek, meg a pojácák huncfutságai. Csak az emberevóre voltak kiváncsiak. Iszonyú volt az izgalom. Most!... No, most!... És előlépett Petruccio. Kövér, Durbints-alak volt. Körülhordozta szemét az izgatott tömegen és furcsán mosolygott. — Ut lácik, — mondta kerékbetört magyarsággal — senki se nem jelentkez, hogy az emberevő megetjen.. . S ezek után értesítették a tisztelt közönséget, hogy a szenzációs mutatvány elmarad. Hohó! Csak az kellene! Hiszen a gyulai vásáros nem olyan fából van faragva, hogy holmi vadembertől megszaladjon. Három katonasorbeli fiú ki is állott a porond közepére. — Itt vónánk, ni! Hát egyik meg minket az ur !... Petruccie mester, szegény, nagy zavarba jött. Mit csináljon ezekkel a barbárokkal ? A homlokát kiverte a veríték, de segített magán. — Hát akkor kezdink a mutadván. Tessék, vetkőzz le. Az emberevés Ádám-parádéban meg lesz I... Ádám-parádéban ? Ha csak ez kell, nekigyürkóznek. És a fehérnépség még rá sem ért jóformán sikoltozni s a legények már a lajbi és ing nélkül állottak. Hát itt baj lesz. Mindenki gondolta. A szerecsen császár kegyeltje is vakarta az üstökét. De a szerencsés ötlet nem maradt el a veszedelem idején s a legényekhez fordult: — Kérek mekmontni, hodj meksüssek vagy mek- főzzek az urakat. Erre, mintha elpattant volna a megfeszített idegek húrja, az emberek vad zsivajjal rávetették magukat a csepü- rágóra s alaposan elverték. Szegény Petruccio mester, nagyon is alapos sérülésektől bontottan szaladt ki a porond­ról s még vasárnap éjszakán truppjával együtt odébb vágtatott. így mondja el a gyulai emberevő históriáját egy békéscsabai lap. Ha nem történt meg, a lelke rajta. A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA. Kaszinói tagok. Nagyon megtisztelő reám nézve a bi­zalom, de döntési szerepet nem vállalhatok. Szerény véle­ményemet azonban a kérdéses ügyben, illetőleg fogadásra vonatkozólag nincs okom véka alá rejteni. Arról van szó, hogy »Herczeg Ferenc Írónk pályája meghazudtolta azt a lélektant törvények kikiálltott áligazságot, hogy az Írónak a múltakból kell törnie előre a jelenbe, mert csak igy érti meg korát. Herceg megfordította e szabályt és a jelenből indult a múltba« Ismerem ezt az állítást. Oláh Gábor színes tollú, éles látású kritikusunk irta a Budapesti Hírlapban. A kritikusnak minden jelessége számbavételével tagadom azonban, hogy a fenti igazság kikiálltott és áll igazság volna. Nem az. És nem puszta elméleti igazság. A gyakor­lati, a nemzeti élet teszi gyakorlati igazsággá. És hogy ez igy van, maga Oláh Gábor vallja be, talán öntudatlan igaz­ságszeretettel, mikor ugyancsak ó igy ir: »Herczeg alakjai közt vannak magyarok, de maga nem tartozik legmagyarabb lelkű Íróink közé. Az európai ember legyőzi benne, a spe­cialis magyart. Érzi a magyar lelket, de csak kívülről látja másokban.« íme szükségtelen más cáfolat. Herczeg nem a múltak emlőjét szívta első eledelül, hanem a nemzeti ér­zésben meggyengült és kozmopolitikus hajlamú jelent vette forrásul, anyagul és igy indult a múltba, igy jutott el Bi­záncba és Ocskay brigadéroshoz. Herczeg nem is tartozha- tik hát a legmagyarabb lelkű Íróink közé. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági olkkek, hamisítatlan Jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, a mozgalom kezde­- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------­„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez,---------— ———- 33 TJ 3D -A. 3? 33 S T_ ....■■■■ ■......-■■■---------^-= (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek. ________________________________________________________________________ ,4! MO RVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON.

Next

/
Oldalképek
Tartalom