Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-02-02 / 4. szám

MACTAR FÖLDMIVELŐ 31 nagv vármegye területében, amely Magyarország búzatermésének mennyiségét és minőségét mérlegeli. A jövő reményét tehát e sötét alapon bírálta el akkor már a szakértő gazda szeme. Ez időben az elfogulatlan szakvéleménynek már csakis a ter­mészet csodát tevő és előre ki nem számitható ha­talma nyújthatott némi halvány reményt az idei termés tűrhető sikerüléséhez, ha a természet busá­san kárpótolja mindazt, amit tenni elmulasztott és ezzel módot, alkalmat nyújt a kellő vetés fejlődé­sének oly fokát elérhetni, mielőtt a természet nyu­godni tér, amely fejlődési fokban legalább megbir­kózhat az alföldi tél olyannyira változó és gyakran a szélsőségekbe csapongó szeszélyes időjárásával. És mert decemberben, a tél első havában a Nagy- Alföldön kelő vetés, avagy zöldelő vetésnek hire- harnva sem volt, a természet ezen kivételes és meglepő hatalma csak az esetben nyújtott volna kárpótlást a mulasztottakért, ha a teljesen kiszáradt talajt kellőkép átáztatva, 25—30 centiméteres hóta­karóval látta volna el nyomban az esőzés után, december 15-ike körül, mielőtt a föld megfagy. Ámde mindez nem következett be. December hó 5—10-ike táján megeredt a néhány napig tartó eső, elvetett földjeink 20—25 cm.-ig beáztak, az elvetett és még csiraképes mag a nedvességtől felduzzadva csírázni kezdett és gyenge gyökérszálait igyekezett bekötni. A kezdődő élet ezen folyamata, tekintettel az idő előrehaladottságára, igen lassan haladt előre és mielőtt a csirahajtás a felszínre, a gyökérzet a földbe belekapaszkodhatott volna, minden átmenet nélkül, máról-holnapra csonttá fagyott a föld oly mélyen, amennyire átázva volt, vele együtt fagyott meg a felduzzadt szem, a fejlődő csirahajtás és gyenge be nem kötött gyökérzet; az annyira várt és óhajtott, egyedüli reményt nyújtó hótakaró el­maradt, vetéseink szürkéssárgára fagyva ma is szo­morú képét nyújtják a sivár reménynek. Hogy a hosszas időn át Qsirázás nélkül földben hevert vetőmag lisztes anyaga bizonyos változáson ment keresztül, még pedig a tápanyagtartalom és a jövő fejlődés hátrányára, mi sem bizonyítja job­ban, mint azon körülmény, hogy mig az egészséges vetőmag a késő őszi vetéseknél is, hideg talaj és időjárás mellett 14—16 nap alatt felszínre kerül, azaz kikel, az őszön elvetett és végkép elcsigázott vetőmagnak ugyananyi időre volt szüksége ahhoz, hogy benne az életrekelés első jelei mutatkozzanak. A szomorú jövő jóslatánál nem szabad figyelmen kívül hagyni azon körülményt sem, hogy az őszön rosszul előkészített földjeinkben úgy a vetőmag­behelyezés, mint annak betakarása sok kívánni valót hagyott fenn. A száraz rögös földet számtalanszor ismételt hengerezéssel sem lehetett annyira tömi- teni, hogy abban a vetőmag szilárd beékelést nyer­jen. A külső és káros behatásoknak igen sok ut maradt nyitva, amelyen át romboló hatásuk feltar- tózhatlanul érvényesülhet. Ez a helyzet ma az ó év végén és az uj év kezdetén. Ehhez hasonló speciális viszonyokra a legré­gibb hagyomány sem emlékezhet, vagy ha igen, az eredmény ugyanaz lehetett, amelyre ma rettegve gondolunk: »egy szomorú ínséges esztendő az ősziek­ben, 1908-ban!« K—k. Milyen idő lesz? Meteor Írja: Februárius csomópontjai közül legerősebb hatásúak az 1., 4„ 10., 15. és 28-ikiak. Az első csapadékos, a bolygók­tól következtetve nagymérvű hóeséssel, a 4. enyhül- tebb jellegű, a 10-iki ismét mérsékelt hideg, mig a 15-iki száraz hideg, mely egyszersmnd e hónak leg­hidegebb jellegű csomópontja. Ezt követőleg változó, inkább enyhült idő. A 28-iki szeles, esetleg viharos vagy csapadékos jelleggel. Gazdasági előadások Sz&tmár-Németiben. A kassai gazdasági akadémia tanárainak közremű­ködésével február 8-án és 9-én délelőtt és délután a városháza nagytermében gazdasági előadásokat rendez a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Az előadások tervezete a következő: február hó 8-án. D. e. 9—10. A gumókor elleni védekezésről. Előadó: Budav Gyula gazdasági akadémiai tanár. 10 — 11. A tejszövetkezetekről. (A lejszövelkezetek közgazdasági fontossága, egyes tejszövetkezetek gyakorlati ered­ményének ismertetése. Az eredményekre befolyást gyakorló tényezők.) Előadó: Buday Gyula gazd. akad. tanár. 11 —12. Az ipari növények — különö­sen a cukorrépa — termesztésének fontossága. Elő­adó : dr. Varga Kálmán gazd. akad. tanár. D. u. 3—4. A gyümölcsfák terméketlenségének okai. és a ter­méketlenség elleni védekezés. Előadó: Uitz István gazd. akad. főkertész. 4—5. A szövetkezetekről. Elő­adó : Szilassy Zoltán országgyűlési képviselő, a G. E. O. Sz. titkára. Február hó 9-én. D. e. 9-10. A zöldségfélék nagyban nagyban való értékesítése. Előadó: Uitz István gazd. akad. tanár. 10—11. Az okszerű takarmányozásról. Előadó: Szabó István gazdasági akad. lanár. 11—12. A fekáliók gyakorlati alkalmazása. Előadó : dr. Varga Kálmán gazd. akad. tanár. D. u 3 — 4. Hol, és minő körülmények között indokolt a tarkamarha tenyésztésére való átmenet ? Előadó: Szabó István gazd. akad tanár. 4—5. Az okszerű trágyakezelésről. Előadó: dr. Varga Kálmán gazd. akad. tanár. MI U JSÁCr? — Az uj Csanádi püspök. A király Csernoch János esztergomi kanonokot, országgyűlési képviselőt Csanádi püspökké nevezte. Az uj püspök a nép embere, éles eszét, jótékonyságát, a nép iránt való izzó szeretetét országszerte ismerik. Ötvenhat éves, erővel és szellemmel teljes ember, kitói az egyház és haza sokat vár. — A kath. Népszövetség nagy gyűlését Budapes­ten vasárnap tartották meg óriási lelkesedés közt. Mintegy tizenötezer ember jelent meg. Bakoszky István elnök gyújtó beszéde nagy hatást tett. Alaptétele, hogy »Vége a szónokló katholicismusnak, most a tettek katholicismusa következik.« — A lábodl gazdakör nagy érdeklődés mellett tar­totta évi közgyűlését. Igazán követésre méltó kör ez, mely rövid időn megmutatta, hogy mit tehet egy jól szervezett és vezetett gazdakör. Gr. Széchenyi Aladár egész nemes lei­kével csügg ezen a körön, példát adva, mi a kötelessége a vezető intelligenciának a néppel szemben. Csak tovább! — Kisfaludy Károly szülőháza. Kisfaludy Károly Győrvármegye egyik legvirágzóbb községében, Téthen látta meg a napvilágot, 1788. febrnár 6-án. Most az a hir érkezik e községből, hogy Kisfaludy Károly Tabán-utcában lévó szülőházát lebontják. A háznak és a teleknek mostani tu­lajdonosa Etly Sándor gazdálkodó, a régi udvarához tar­tozó összes fekvőségeket parcelláztalta és igy eladogatta. Az ingatlan ereklyét lebontja és köveiből, tégláiból gőzmal­mot fog építtetni a téth-gyömörói utón. — Kitüntetés. A király Mühlbach Ignác gazdasági cselédnek sok évi hü és példás szolgálatáért az ezüst ér­demkeresztet adományozta. — Vlsszavándorlók partraszállása. A »Caronia« a múlt héten Fiúméban ezerötszázötvenhárom visszavándor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom