Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-08-02 / 30. szám

234 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Tombolo faluban X. Pius pápa, az osztrákok ott tartották hadgyakorlataikat. Nagy meleg volt és ennek következtében az első gyalogezred egyik köz­legénye, valami Bayer János nevű ember, az utón hirtelen rosszul lett s egyik bajtársának őrizete mellett az országúton maradt, mig a többi katona tovább vonult. A fiatal Sarto plébános, a ki épen betegtől jött, részvéttel volt a szegény katonához, bort és kenyeret hozott neki s a mikor magához tért, szentképes medaillonnal ajándékozta meg. Bayer, a mikor kikerült a katonasorból, hazautazott Sziléziába s ott ma egy cs. és kir. osztrák trafik boldog tulajdonosa. A mikor legutóbb egy kalendá­riumból megtudta, hogy a jelenlegi pápa egykor plébános volt Tomboloban, visszaemlékezett balese­tére és a fiatal plébános jóságos gondoskodására. Levelet irt a pápának, a melyben emlékeztette a negyvenhárom év előtti kis eseményre. Pius pápa megbizásáhól Merry del Val államtitkár válaszleve­let irt Bayernek és biztosította, hogy a pápa jól emlékezik arra az osztrák katonára, a kinek akkor segélyt nyújtott. A visszaemlékezés kedves volt a pápának és ezért apostoli áldást és kétszáz lírát küldött Bayer Jánosnak. Árvíz Szibériában. Az árvíz a vasúti töltést négy helyen áttörte. Az áruforgalom és a rendes személyforgalom Taszkend és az európai Orosz­ország közt megakadt. A taszkendi posta már tiz nap óta nem érkezik ide. A homestead. I. Már megint idegen szó. Már megint ide­gen intézmény, fogod mondani. Hiszen úgy tele vagyunk már idegennel, hogy szinte kö­rül kell néznünk: magyarok vagyunk-e még? Hát mi is azt mondjuk, hogy elég volt a küllőid majmolásából. Elég volt a kísérle­tezés abban, hogy más földben fogant, más levegőt, viszonyokat kívánó csemetéket ami földünkbe ültetgessünk. Hiába. Legtöbbször vesztünkre. De azért elfogultaknak nem szabad len­nünk. Ami jó, ami megfelel ami viszonyunk­nak, gondolkozásunknak, természetünknek, bizony oltsuk át. És tegyünk úgy, mint az a zseniális, szellemes görög nép tette hajdaná­ban. Hogy t. i. amit idegenből át vett, azt nyomban göröggé, úgy a magáévá tette. És pedig úgy, hogy senki emberfia nem hitte, hogy az valaha idegen volt. Sokáig is hitték a tudósok, melyszerint a görög nép a maga eredetiségéből fejlődik, izmosul. Pedig nem úgy volt. No dehát maradjunk csak mi ennél a furcsa névnél: homestead. Mi légyen ő? A nyolcvanas évek elején Széchényi Imre gróf mozgatására és vezetésével fiatal főurak jártak Amerikában. És csudálkozva látják, hogy ott az uj világban mily praktikus, bol­dogító intézmények élnek. A falusi otthon megteremtésére és védelmére szolgáló intéz­kedések. Akkor mindjárt egy ismertető füzet is jelent meg. Szólott ez a füzet a homestead- ról. Olvasták, talán a gondolkodó és jövőbe látó egyeseknek tetszett az eszme. De más nem történt. Huszonöt év telt el azóta. Mennyi szen­vedés, epedés és reménységen, csalódáson kellett áteveznie a szegény magyar népnek. Hány és hány otthont rombolt szét ezen idő alatt a lelketlen uzsora, a szabadelviiség (liberalizmus) önző, magafelé görbülő keze ? A jó Isten tudja csak megmondani. Meg a romok, melyeken a tönkre ment családok csüggetegen keseregnek. Végre emlegetni kezdették az amerikai intézményt. Az otthon védelmét. Minthogy sűrűbben és sűrűbben, amiért szaporán dön­tötte romokká a nagy szabadság magyar né­pünk vagyonait. Most aztán a huszonötéves feledésből vállára vette az ügyet Günther Antal igazság­ügyi miniszter. Kiemelte a feledésből és ma­gasra az ország figyelme elé tartja. Megígérte, hogy megvalósítja ezt az in­tézményt. ígéretét be is akarja váltani, régi magyar becsülettel. Rövid idő múlva ott lesz javas,ata a törvényhozás asztalán. Az ujágok már most közlik lényegében az uj javaslatot. Kivonatban mi is közöljük, hogy ilkalmat adjunk olvasóinknak a róla való gondolkozásra, megbeszélésre. Haiem azért jónak látjuk majd a ma­gunk véleményét, magyarázatát is hozzá kapcsold. így jobban eligazodik az olvasó a különben még csak nagyobb körvonalai­ban ismertetett munkálatnak. A mi közvéleményünk minden bizony­nyal figyeemmel fogja kisérni ezt a javas­latot. Azok is, kiknek javára készül, de azok is, akik miiden állandóság, biztosítás, véde­lem hallatira idegesekké, elégedetlenekké lesznek. Meit sokan vannak itt e hazában, akik szereti! a mozgást. Különösen az in­gatlanok, a tildék mozgását. Az ilyen föld­indulások hoizák meg az ő számukra — a jólétet. Az állindóság, a védelem nekik nem igen tetszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom