Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-07-12 / 27. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 211 Mily lelketlen felfogás. Az igazságnak, a kézzelfogható igazságnak mekkora csavarása. Hát menjen tönkre a nép milliója. Hulljon a verejték, dolgozzék a szegény nép halálig. De az már nem kérdés, hova teszi munkabérét. Hova viszi garasait... családjától, siró gyermekeitől. Azt nem szabad firtatni. Arról ne essék szó. Ezt kívánja a modern emberszeretet. Ez a kacagó zsarnoka a mai cifra- nyomoruságnak. De nem úgy ám I Éljetek ti is korcsmárosok, de hagyjátok, hogy más is éljen. Ez a szegény munkás nép. Ez a magyar földmives nép. Nem akarja senki, hogy éhen haljatok. De ne kívánjátok, hogy egyszerre gazdag emberek legyetek ti korcsmárosok — a nép, a munkás nép keserves verejtékéből. Hagyjátok, hogy ők is éljenek! Tanító. A világ legnagyobb gyárvároaa. Pittsburgot tartják a világ legnagyobb gyárvárosának. Ami nem is csoda. A pitlsburgi' kereskedelmi kamara most kiadott évi jelentése szerint Pittsburgnák az elmúlt esztendőben 443,033 lakosa volt. Lakosságának majdnem fele, 250.000 ember gyárakban és bányákban keresi kenyerét. Pittsburgban 3029 iparvállalat van. E vállalatok termékeinek az elszállítására évente 3,500.000 teherkocsi kell. 113,000.000 tonna súlyú vasat és szenet vasutakon, 9.000.000 tonnát pedig hajókon szállítanak a rendeltetési helyére. Magában Pittsburgban 46,000.000 tonna szenet termelnek évente, tehát csak egy hatodrésszel kevesebbet, mint az Egyesült-Államok széntermelése, mely lelkiismeretes számítás szerint több mint 300,000.000 tonna. Érdekes, hogy a 41,000.000 tonnára rugó évi acélgyártmányából Pittsburg maga 6,500.000 tonnát állít elő, tehát csak két és félszer kevesebbet, mint az Egyesült-Államok és körülbelül csak hatszor kevesebbet, mint az egész világ acélgyárai. A föld évi összes petroleum termése 214,000.000 negyvenkét gallonos hordó. Ebből az Egyesült-Államok 134,000.000 hordót, Pittsburg pedig 7,500.000 hordót termel. Pittsburg az egész világ 3,333,333 tonnányi sintermeléséhéz 750.000 tonnányival járul. A világ összes kohói az elmúlt esztendőben 53,500.000 tonna nyers vasat szolgáltattak. E mennyiségből Pittsburgra 5,500.000 jutott. Pittsburg mint tudjuk a világon a legtöbb vasúti kocsit készíti. Az elmúlt esztendőben 47.500 munkás 80.000 vasúti kocsit készített, tehát naponta körülbelül 270-et. Ha minden munkásemberre átlag 700 dolláros évi jövedelmet számítunk és minden ötszáz munkásra egy-egy gyártulajdonost, akkor azt találjuk, hogy az összes Pittsburgi ipartelepek 350,00.000 dollárnyi évi bevételének a fele 249.500 munkás között, mig a másik fele az ipartelepek tulajdonosai között oszlik meg olyanformán, hogy átlag minden ipartelep tulajdonosára évente 250.000 dollár tiszta haszon jut. Madarak napján. Irta és elmondotta: dr. Sohöber Emil főgimn. tanár. III. Megvédhetjük madarainkat továbbá úgy is, ha a télen itt maradókat etetjük s mondhatom, a védelemnek az egyik leghatásosabb módja. Az etetés módja többféle. Legegyszerűbben úgy etethetünk, ha paszuly- karóra egy-két napraforgótányért szúrunk s azokat felül egy kis fedővel megvédjük. Természetes, hogy ezen egyszerű etetőt az északiszéltől védett helyre kell a földbe szúrnunk, mert máskülönben a napraforgóra szórt magvakat a szél lesöpri. El ne mulasz- szuk a karóra egy-két darab avas szalonnabőr darabkát kötni a cinkék számára, melyek azt nagy kedvvel kopácsolják. A madárvédelemnek természetes módja még, ha irtjuk a fészekrabló vagy megtelepedett éneklőinknek máskép alkalmatlan állatokat. Ezek sokan vannak. A madarak sorjából csak a szarkát, mátyást, de különösen a verebeket említem fel. A veréb tolakodó, lármás, veszekedő természeténél fogva elveri a fészkelő helyekről a szerényebb éneklőket, elfoglalja a legjobb fészkelőhelyeket. Ez különösen nyilvánvaló ott, ahol fészekodvakat akasztunk ki. A legelső jelentkező a veréb s tüstént meg akar az egyik odúban telepedni. Ezért kivált kezdetben ügyelnünk kell a körülményre s el kell őket riasztanunk. Egy-két odúban azonban engedjük meg nekik is a települést, de csak azért, hogy tojásaikat összetörjük, őket magukat pedig könnyen ki foghassuk. Kártékonyságuk annyira nyilvánvaló lett, hogy azt a következő törvénnyel fejezték ki: mentül több veréb, annál kevesebb éneklőmadár s mivel ö maga jóformán semmi hasznot sem hajt, azért irtsuk a verebet, ahogy tehetjük, s ahol tehetjük. Irthatjuk lövéssel, fészek- pusztítással s mindenféle fogási módokkal. Németország egyes vidékein sikerült a verebeket teljesen kiirtani. Kövessük mi is a példájukat. Az emlősök sorából madárirtók a macska, a görény, a menyét. Ezeket csipővassal kell megfognunk. Ezenkívül hathatósan megvédhetjük madarainkat úgyis, ha a divatkereskedésből nem fogadunk el olyan kalapot, mely hasznos madár tollával van ékítve. A divatkereskedést ily módon kényszerithetjük, hogy le tesz arról a gonosz szokásáról, hogy éneklők tollával díszítse kalapjait. Van elég olyan madarunk, mely számot nem tesz s tolla mégis diszés, tehát alkalmas a kalap díszítéshez is, p. o. a fácán. E kényszer, sajnos, csak akkor lesz hathatós, ha Magyarország összes hölgyei megfogadják, hogy éneklőmadár tollával ékített kalapot nem vesznek. Ezt a fogadalmat különösen a figyelmükbe s jóindulatokba ajánlom, járjanak elől jó példával s gondoljanak a 40,000 pacsirtára s a milliókra menő ártatlan kolibrikre. Nagyon erőteljesen megvédhetjük madarainkat, ha mindenkivel megismertetjük a madárvédelem célját, módját, a madarak életét, befolyásukat, hasznukat s így apránként megszerettetjük a madárvilágot azok-; kai is akik máskülönben közönyösek voitak iránta. A védelem e módját elérjük különösen olvasmányok utján. Oly szerencsések vagyunk, hogy egy oly könyvvel rendelkezünk, mely a madár életét páratlan szépséggel ösmerteti. E munka Herman Ottónak a madarak hasznáról és káráról irt könyve, mely méltó arra, hogy minden magyar család asztalán ott legyen, hogy mindenki olvassa, mindenki gyönyörködjék benne. Azért kedves hallgatóim, kérjék meg szüleiket, hogy névnapi, karácsonyi ajándékul vegyék meg ezt a könyvet, mert e könyvecske a hatalmas világirodalomban is ritkítja párját. Látnivaló, hogy a sokféle madárvédeimi mód közül ez utóbbi a legjobb. Tanulja meg a közönség, tanulja meg az egész magyar nemzet a madárvilágot annyira becsülni, hogy az önként, maga vegye védelmébe, úgy amint az tényleg Angoldrszágban történik. Ott nem kellett madárvédelmi törvényt hozni, mert ott annyira művelt nemcsak az úri rend, hanem a
