Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-06-21 / 24. szám
XI. évfolyam. Szatmár, 1903 junius 21. 24. szám. HÉTRŐL-HÉTRE. ITTHON. Az országgyűlésen igazán érdemes munkát végeztek a honatyák. Oly törvényjavaslatokat tárgyaltak és illesztettek he az ország jólétét, nyugalmát, erkölcsi és anyagi izmosodását célzó működésbe, miknek áldását éppen azok fogják érezni, kiket gyámolitani, felemelni: egyenlő az ország életkérdésével. Persze most már aztán az a hajuk a mindig sürgető, de mindig kerékkötő lármás újságoknak, hogy hát az oi’szággyülés dolgozik. Nyakra- főre dolgozik. Ám, arról megfeledkeznek, hogy eddig a sok szószátyárkodás és meddő küzdelmek nem engedték a komoly munkához a törvényhozást. Ezt pedig nem politikai szempontból mondjuk, hanem igenis a kötelességteljesités és komoly munka nagy eszméjétől áthatva, mely eszmének szolgálatában az ország törvényhozó testületének kell jó példával elülmenni. A honatyák tehát valóban rászolgáltak és kiérdemelték a szünetet, mely immár a törvény- hozás életében is bekövetkezik. Aztán haza mennek, mikor a szünet alatt alkalmuk lehet a néppel érintkezni, bajaikat megfigyelni. És különösen felvilágosítani azokban a kérdésekben, melyekre nézve bizony szükséges a vezetés, az irányítás. A nép, ha látja, hogy ügyével foglalkoznak, meghallgatják és velük érezni tudnak: reménnyel és bizodalommal lesz az ország vezetői iránt. Uj törvény az állattenyésztésről. A mi hazánknak egyik legöregebb, legfontosabb érdeke az állattenyésztés. Az állam tehát jól felfogott érdeke szerint eddig is támogatta az állattenyésztést, mint az ország jövedelmének, jólétének gazdag forrását. Eddig azonban — inkább évenkint és ré- szenkint bizonyos összegeket vett fel a költségvetésbe. Ebből az összegből aztán segítette a községeket. birtokosságot, hogy jutányosán szerezhessenek tenyészállatokat. Most aztán már nagyobb ösz- szeget (400 ezer koronát) szánt a földmivelésügvi miniszter arra is, hogy jutalmakat adjon a tenyésztőknek, hogy lehetővé tegye a jutalmazott állatok megkötését. Az az, hogy gazdája az ilyen tenyésztésre való állatokat el ne adhassa. Aztán ebből az összegből öt esztendőre kamatsegélyt is kaphatnak a tenyésztők. De az uj törvény a jövőről is gondoskodik. Kimondja, hogy évenkint legalább 650 ezer koronát kell az állattenyészetre fordítani. De az uj törvény különös gondot fordít a közös legelők és havasi legelők érdekében, melyről már bővebben irlnnk. Tizenkét millió kbrona a munkásoknak. Minap terjesztette be Wekerle Sándor a képviselő házban a törvényjavaslatot, mellyel 12 millió korona költséggel munkásházak felépítésére kér fölhatalmazást, hogy a fővárosban, Kőbányán azokat felépíthesse. E nagy arányú tevékenységgel nem csak a munkásokon fog segíteni a kormányzat, hanem a főváros lakásviszonyait is javítja. E messze jövőre kiható intézkedéssel is megmutatja a kormányzat, hogy a munkásnép sorsát, helyzetét és jövőjét igazán szivén viseli. A panaszos katonák. Eddig a rendes szolgálati utón legföljebb az ezredparancsnokságig juthatott el a katonák panasza. Annak a lehetőségnek pedig, hogy tavaszi szemlén esetleg a dandárparancsnok is meghallgatta panaszukat, a katonák szempontjából kevés értéke volt. Mert sok esetben megtörtént, hogy katonákat, a kikről tudták, hogy panaszuk lesz, a tavaszi szemle előtt elhelyezték. Más esetekben viszont a vizsgálat hónapokkal a katonát ért sérelem után lehetetlen volt, azok a katonák pedig, a kiket októberben szabadságoltak, már nem terjeszthették többé elő addig felmerült panaszaikat. A hadügyminiszter újítása most gyökeresen segít ezeken« a bajokon. Ezentúl minden panaszt jegyzőkönyvbe kell foglalni és az illető panaszos katona kívánságára okvetlenül a dandárparancsnok elé terjeszteni. Ezzel lehetővé válik, hogy a katona esetleg az ezredparancsnok ellen is tehet panaszt, amely azután a dandárparancsnok elé kerül. Általában szabály, a melyeket a rendelet újra hangoztat, hogy a panasz elbírálására nem hivatott az, a ki ellen a panasz irányul. T
