Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-02-17 / 7. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ 54 elkallódnak. Ez nagy baj, mert igy lehetetlenség állandó könyvtárt fentartani. Azért ügyeljünk egymásra és mindent köves­sünk el, hogy a könyvtár szabályai megtartassanak. Amint elolvastuk a könyvet, azonnal szolgál­tassuk rendeltetése helyére. Csakis igy lehet a kellő rendet és forgalmat biztosítani. Ne vegyünk ki egyszerre sok könyvet, amint azt a könyvtári szabályok is kívánják. Mert aki sok könyvet vesz ki, úgy jár, mint aki sokat markol és keveset fog. Ne olvassunk mohón. Lassan, gondol­kozva kell olvasni, mert csak igy válik szellemi gyarapodásunkra. A lélek is úgy van táplálékával, mint a test. Miként a test megsínyli a mohó evést, úgy a lélek is megérzi a túlságos szellemi táp­lálékot. Nagyon jól teszik a családi tűzhelyen, ha a könyvet — mikor elhozzák — egy papirossal szépen, csinosan betakarják. A leányzók vagy az oskolás fiuk könnyedén megtehetik ezt. Egyszóval kövessünk el mindent, hogy a nép­könyvtárak mentői nagyobb sikerei működhessenek. Erre pedig mulhatlanul szükséges, hogy a ki­kölcsönzött könyveket becsüljük meg! Q A GAZDA TANÁCSADÓJA. Ne vegyünk osztálysorsjegyeket. A magy. kir. szab. osztálysorsjáték a minap tette közzé műit évi mérlegét, a mely szerint a vállalat 3.600.000 korona részvénytőkéjével 1,473.768 korona tiszta nyereséget ért el, a mi negyven százaléknál magasabb jövede­lemnek felel meg. Ebből a részvényesek ötszázalé­kos kamatot kapnak, az alapítók között 285.115 ko­ronát osztanak ki. a tartalékalapokra 321.000 koro­nát fordítanak s a megmaradó 687.564 koronát fel­osztják a részvényesek között osztalék gyanánt. Eb­ből a kimutatásból is látszik, milyen halhatlan köny- nyelmüség volt a kormány részéről az osztálysors­játékot ilyen feltételek mellett engedélyezni és lehe­tővé tenni, hogy egy vállalat az egész népesség óri­ási károsodása árán negyven százaléknál nagyobb hasznot juttat részvényeseinek. KIS GAZDA. Alföldi földmivelök gazdasági szervezke­dése. Szép ünnep keretében alakult az Alföldi Föld­művelők Gazdasági Egyesülete, a mely arra van hi­vatva, hogy Szegednek, mint az Alföld kincseskam­rájának középponti vezető-szerepe mellett egyesítse mindazokat a fontos gazdasági törekvéseket, a me­lyek a legtermékenyebb földrész népét fölsegiteni, terményeit értékesíteni és a magyar gazda társa­dalom helyzetét megjobbitani igyekeznek. Az ala­kuló közgyűlést Reök Iván országgyűlési képviselő nyitotta meg, a ki melegen üdvözölte a megjelente­ket és az előkészítő bizottság határozata alapján főbb vonásokban ismertette a szervezkedés program­ját. Ajánlja, hogy az alakuló közgyűlés elnökéül Gerliczy Ferenc báró választassák meg, a ki éljen­zés közben elfoglalván az elnöki széket, meghatva mondott köszönetét az egyhangú megbizáséx't. Becsey Károly dr. előadó részletesen ismertette az előké­szítő bizottság munkálatait, az egyesület egész ter­vezetét és a bizottsághoz érkezett leveleket, a me­lyek az egész Alföldnek rendkívüli érdeklődéséről tesznek tanúságot. Bejelenti, hogy a Nyugatmagyar­országi Gazdasági Egyesület alapszabályait, melyeket a bizottság a helyi viszonyokhoz alkalmazott, fölhasz­nálta alapszabálytervezetének elkészítésénél. Ajánlja a tervezet elfogadását. László Gyula kir. tanácsos lelkes beszédben fejtette ki az Alföld magyar gazda­közönségének és Szeged város környékének egyér- ; telmü óhaját, a mely szerint a gazdasági egyesület megalakulását szükségesnek, fontosnak, sőt elodáz- hatatlannak tartja. A beszédet egyhangú lelkesedés­sel fogadták, mire az elnök kimondotta az egyesület megalakulását, Az alapszabályok megállapítása után megválasztották diszelnökké: Kossuth Ferenc és Darányi Ignác minisztereket, kiket az alakuló köz­gyűlés táviratilag üdvözölt. Tiszteletbeli elnökké Rónay Jenőt és Nákó Sándor gróf fiumei kormány­zót. ügyvezető elnökké Gerliczy Ferenc bárót. Elnö­kök : Reök Iván, Becsey Károly. László Gyula, Bo- kos Pál. Alelnökök: Lázár Lajos, Gallovich Jenő, Jerney Zoltán, Gräber Gyula. Debreczeni Endre. Ügy­vezető igazgató: Schultheisz Károly, Titkár: Domo­kos László dr., jogtanácsosok: Gerle Imre dr. és Kószó István dr.; pénztáros: Kugler Bertalan. Az ünnepies megalakulás az alapszabályok jóváhagyása után, márciusban lesz. Békés vármegye a munkásokért. Békés vármegye törvényhatósága elhatározta, hogy ötszáz családi munkásház építésére ötszázezer koronás köl­csönt vesz fel. A vármegye alispánja, Ambrus Sán­dor kérdést intézett a földmivelésügyi miniszterhez aziránt, hogy hajlandó volna-e a kölcsönösszeg felé­nek törlesztését az állam magára vállalni. A terve­zett munkásházak tulajdonosai évente harminc ko­rona lakbért fizetnének. Emlékeztető. Vásárok. 17-én: Dunapataj. Jászapáti. Kóka, Rovászna, Szarvas, Szászrégen, Szeged, Temesrékás, Újpest. 18-án : Alcina á., Brezova Nyitram., Buttyin Aradm., Dunapataj. Felsódabas, Felsólő, Földeák, Gnezda, Ipolyság, Jászapáti, Kóka, Kőhalom Sopronm,, Kükülővár, Mohács, Olcnó, Papolc, Rajka, Szarvas, Szászrégen, Szeged, Szempe Pozsonym., Temesrékás. 19-én : Alnica á., Cege, Dunapataj, Ipolyság, Kerkaszentmiklós, Letenye, N.-Dobrony, Olcnó, Perlak, Pincehely, Szászrégen, Szeged, Szentgyörgyvölgy, Szentmárton Pozsonym., Zagyvaróna. 20-án : Alnica, Bártfa á., Olcnó, Pincehely, Szeged, Szobránc, Tövis, Ujkécske, Vál. 21-én’: Alsószopor, Csepreg, Kisszeben, Nagykálló, Nyárád- szereda, Pelsóc Gömörm., Szász-Bonyha, Szeged, Szepsi, Szé- kelykeresztur. 22-én : Kiskend, Lenti, Nyárádszereda, Szeged, Székelyhid Biharmegye., Székelykeres^tur. 23-án; Csongrád á., Nyárádszereda, Óradna, Szeged, Székelykeresztur, Torda, Zólyom. HAzi-A SSZONY. ______ A fagyott tojás használhatóvá tehető, ha só­val kevert vízbe tesszük, melyben rövid idő alatt kienged és ismét visszanyeri frisseségét. Az ecetes ugorkák megpenészedése ellen. A gazdasszonyok nem ritkán boszankodnak afelett, hogy nagy gonddal eltett ecetes ugorkák felül meg- penészednek, illetőleg megvirágosodnak. Ezen káros jelenségtől ugorkáikat úgy óvhatják meg, ha egy kis vászonzacskóba 20 gr. fekete mustárt tesznek s T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom