Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-12-22 / 51. szám
404 MAGYAR FÖLDM1VELU véteti Kis János telekkönyveit. Mindjárt az elsőben látja, hogy abban van a lörökcsapási szántó. Ezt rám kebelezteti. Elfelejtettem megmondani előbb, hogy Kis Jánosnak két szántóföldje van ott. Ezért az ügyvéd nem azt kebleztelte rám, amelyiket megvettem, hanem a másikat, mert nem nézte meg Kis János minden telekkönyvét. A gyors munkában megállt az első telekkönyvnél. Kis János a másik földjét később eladta Nagy Péternek. Nagy' Péter ügyvédje körültekintőbb volt, mint az enyém. 0 már megkérdezte, van-e Kis Jánosnak több lörökcsapási szántója. Természetesen akkor már nem volt neki több. Azt hitte tehát a vevő is, az ügyvéd, hogy teljesen rendben van a dolog. Látjuk azonban, hogy a két birtok megcserélve áll a vevők nevén. Ezt én nem tudom. Én szorgalmas ember vagyok, a megvett földre kastélyt építek. Nagy Péter adósságot csinál. Elárverezik a birtokát. Igen ám, de az a birtok áll a nevén, amit én vettem. Ezért hát oda az én kastélyom, az árvereztető és az árverésen vevő ezzel persze nem törődik. Mert, aki jóhiszeműen, a telekkönyvben bízva, jogot szerez, az nem károsodhatik. Nekem, a vesztes félnek azt mondják: tetszett volna a telekkönyvedet rendben tartani. Az én sajnálatos esetemnek hire szalad. Az ügyvédek és jegyzők most már jobban vigyáznak a szám kiírásánál. Kis Jánostól veszek egy rétet a babocsai dűlőben. Mikor az ügyvéddel nézzük az első telekkönyvet, azonnal ráakadunk arra, amelyikben a babocsai rét van. Most már megkérdezi az ügyvéd: van-e több része Kis Jánosnak abban a dűlőben ? Nincs, nem is volt soha. De rétje sincs neki több, mint az az egy darab! Nohát most már csak elég világos, hogy ez az a birtok, amit a telekkönyv kimutat? Később mégis kisül, bogy e nagy világosság mellett is megjártam. Kis János apja ugyanis azon a helyen valamikor három különböző embertől vett meg három darab rétet. Mivel ezek egy tagban vannak. Kis János a fiú, most már a három különböző szám alatt lévő birtokot egy birtoknak gondolja. Ezért csak az egyik számot írattuk át, a másik kettő két másik telekjegyzőkönyvben Kis János nevén maradt. Ha ő eladósodik, megint csak az én keserves szerzeményemet licitálják el. Ha pedig perben ki akarom mutatni az igazamat, hát akkor indittatok olyan cifra port, ami többe kerül, mint az egész birtok. Kérdés most már az, hogy nem vehetjük-e elejét e sok galibának? Igenis elejét vehetjük úgy, ha nemcsak a telekkönyvet nézzük meg, ha nemcsak ennek tartalmát olvastatjuk fel, de minden esetben előkérjük a telekkönyvtérképet is s ezen megállapítjuk, hogy a természetben csakugyan oda esik-e a keresett ingatlan, mint ahova a telekkönyvben levő szám vezet. Ha birtokot veszünk a természetben, azt mindig megnézzük, hogy hol van. A térképet azonban sem az ügyfelek, sem az ügyvédek, sem a jegyzők nem szokták megnézni. Másodszor szükséges megnézetni, hogy a kérdéses ingatlanok a telekkönyv szerint kik a szomszédjai. így azután nem történik meg az, hogy Kis Jánosnak az északi birtoka helyeit a délit Írják a nevünkre; hogy Kis Jánosnak a Nagy György és Balog Vendel földjei között lévő három darab rétjéből csak egyet kebleznek ránk; hogy az asztalos Kis Jáns birtokát terhelik meg, noha a földműves Kis János csinálta az adósságot. Régente mikor még nem volt telekkönyv, az okiratokba mindig beleírták a szomszédokat is. Mióta a telek könyv van, e jó szokást elhag}'- ták. Pedig sebbel-lobbal kiirt egy helyrajziszám még nem elég biztosíték az ingatlan azonossága tekintetében. Régente, ha rendben volt a birtoklás rendben volt a jogom. Most azonban még a telekkönyvnek is rendben kell lenni, hogy biztonságban lehessék. Gazdáink tehát, jól teszik, ha jogaik szerzésekor feltétlenül megnézik a telekkönyvi térképet is, kikerestetik a szomszédok neveit. így majd nem fordul elő oly sok hiba, mint amennyi telekkönyveinket olv nagy mértékben megbízhatatlanná teszi s mint amennyi már sok család tönkremenését okozta. Sági János, szövetkezés. Mert régi. Aggastyán : Mi vagyunk legboldogabbak meg a gyermekek. Újkori uracs : Miért'? — Mert minekünk hitünk van. — Régi... régi patika. — A nap is régi, mégis világit, áldást hint. Nem akarnák az urak azt is lomtárba tenni, mert régi. Vagy csak azért nem teszik, mert uj napot nem tudnak csinálni, mint — újabb és újabb hitetlenséget. — Az az ész napja ám, bátyám. — Azért van ma hát annyi sötét, bolondos koponya. Kivételes nősülés a hadköteleskor előtt. II. A sajtó azonban ezt a fontos és életbevágó kérdést napirendre hozta, ami szükséges és kívánatos is volt. Mindenekelőtt tisztába kell hozni azt, vájjon mi célból engedélyezi a m. kir. honvédelmi miniszter a hadköteles kor előtt való kivételes nősülést? Távolról sem abból a célból — amint ezt Ada- movics orsz. képviselő véli — hogy a nép a korai házasságokkal az általános védkötelezettséggel járó bajokon segítsen és a fiatal menyecskével azt a munkaerőt, a melyet a fiúnak a tényleges katonai szolgálatra való bevonulásával veszt, kipótolja. A kivételes nősülési engedélyt főleg abból a célból adja a m. kir. honvédelmi miniszter, hogy a családban hiányzó női munkaerő pótolva legyen. Ezért kell a kivételes nősülési ügyekre nézve fennálló utasítás értelmében a nősülendő fiú anyjának, esetleg nővérének munkaképtelenségét orvosi bi- zonyitványnyal igazolni. Hogyha az anya beteges, a nővér meg fiatal és fejletlen, úgy az a falusi legény azért nősül legelső sorban, hogy a női munkaerőt a felesége pótolja, illetőleg a háztartást vezesse. Csak másodsorban kiegészíti, de sohasem pótolja a férfi munkaerőt, ügy az alsófoku közigazgatási bizottságokat, mint a minisztériumot legelső sorban az vezeti a kivételes nősülési engedélyek megadásánál,
