Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-12-22 / 51. szám

Bekeseg a nemzetnek! Irta : Mailáth József gróf. ^ Azt szokták mondani, hogy a nyugalom nem élet a nemzet',kebelében. Tespedés, nem­törődömség az, mint minden önmagunkkal való megelégedés. Megengedem, hogy van ilyen nyugalom is, melyet inkább szendergésnek nevezhe­tünk. De van a nemzet életében egy más természetű nyugalom is. Ez a békesség! Az a békesség, melynek nyomában egyetértés, az ebből származó testvéri szeretet és mindkettőből folyó csendes, tudatos mun­kásság, előre való törekvés fakad. Az ilyen békeség volt és ma is legdrá­gább, pótolhatlan kincse a nemzetnek. Viharok, szenvedések, benső harcok után fogékonyabbak az emberek a békeségre. Ezt mutatja minden életrevaló, nagy célo­kat elért nemzet. Az ilyen békesség méhé- ben fogamzott meg a nemzeti öntudatért való önzetlen cselekvés és munkásság. A vi­harok, a harcok megmutatják a seoeket, de el is készithetik a gyógyulás útját feledtet­hetik a benső egyenetlenség emlékeit. És az ezeket követő békeség igazi kohó lesz, hol a nagy eszmék, a különféle gondolatok ele­mei megtisztulnak és összeforralnak, szilárd egységbe olvadnak. Ilyen békességre lenne szüksége a ma­gyar nemzetnek. Az ádáz, benső küzdelmek még nem fárasztották el annyira ami társadalmunkat, hogy megszűntével tespedésbe merüljön. Bizonyítéka, hogy az emberek munka után vágyódnak. Dolgozni óhajtanak, eszmék­ben bíznak és sikerekben reméllenek. S ha olykor a sötét jövő képe borul is a kedélyekre, ha megrezzenünk a nehéz idők szárnyainak suhogásaitól, ha Mohács gondo- ! I ha szántogatja szivünket, hullámzásba hozza ! aggunkat: még mindigéi milliókban és mil­liókban a jogos remény, hogy nincs ok a végső kétségbeesésre. Egy nagy nemzeti béke, a megértés, a kiegyenlítés lehetőségének csak gondolata is felemel, uj reményeket fakaszt és a munkás jövő képét varázsolja elénk. íme visszatérnek hozzánk azok is, kik itt hagyták e nemzetet, ezt az országot, hol nyugalmukat, megelégedésüket nem tudták megtalálni. Sokat tapasztalhattak, sokat tanulhattak és sok-sok mindenről tanulságot tehetnek. A csendes kiengesztelődés reményében térnek vissza. Az ábránd, mely elvitte őket a hazába vetett reménységet, bizodalmát ter­melt lelkűkben. Hát a nemzet csak most nem tudná megmutatni, hogy mi erő, mi akarat van benne? Csak most nem tudná felfogni az idők jelét, mikor a csalódottak ajkáról hallja a tanúbizonyságot, hogy ha itt is úgy dol­goznak az emberek, mint ott, a tengeren túl, itt is élet, itt is mód, itt is kenyér és meg­elégedés fakadhat... minden téren, minden házban, minden tűzhelyen. Csak békeségre van szükség. Magyarországon is uj élet támadhat, itt is uj sor kerülhet a munkásnép számára, a Mai számunk 20 oldalnyi terjedelemben jelent meg;.

Next

/
Oldalképek
Tartalom